Látványterv a MARTA-autóbusz másolatáról
Fotó: Ilie Cheşa/Facebook
A tervezettnél később ugyan, de már kézzelfogható közelségbe került a több mint száz évvel ezelőtt Aradon gyártott MARTA autóbusz első hiteles másolata. Az ígéret szerint külsőre az eredetivel megegyező lesz a turistajáratnak szánt emeletes jármű, viszont a 21. századi mobilitási iránynak megfelelően elektromos kivitelben készült. A Magyar Automobil Részvénytársaság aradi üzeme (innen a betűszó: MARTA) a történelmi Magyarország első autógyára volt.
2026. február 08., 12:582026. február 08., 12:58
Elkészült a MARTA emeletes autóbusz hiteles másolatának az alváza, és megkezdődött a karosszéria gyártása egy lippai autóipari vállalat üzemében – jelentette be Ovidiu Balint, az aradi önkormányzat hatáskörében működő „mARTA” kulturális műhely (HUB Cultural) igazgatója. A menedzser az Agerpres hírügynökségnek elmondta: bár a projekt jelentős csúszásban van az eredeti, 2025-re tervezett határidőhöz képest,
„Az alváz teljes egészében elkészült, a karosszéria tervezése lezárult, és a gyártás is elindult. Voltak tervezési nehézségek, amelyeket sikerült megoldani, így az autóbusz minden szükséges előírásnak meg fog felelni. A célunk, hogy a jármű tavasszal elkészüljön, és a júniusi Underground Színházi Fesztivál idején már látható legyen a városban” – mondta Balint. A MARTA-másolatot idegenforgalmi célra használná a város, a tervek szerint turistajáratként üzemeltetnék.
A projekt kezdeményezője Ilie Cheșa, aki a 2020–2024-es ciklusban a város szociáldemokrata párti (PSD) alpolgármestere volt, s a nevéhez fűződik a „mARTA” művészeti központ létrehozása, amelynek fő célkitűzése az egykori autógyár műemlék épülete még megmaradt részének megmentése, az egykori MARTA mint ipartörténeti különlegeség kiaknázása határon átnyúló együttműködésekben és az idegenforgalomban. Cheșa regnálása „tiszavirágéletű” volt az önkormányzat vezetőségében, a legutóbbi helyhatósági választásokon nem is szerzett mandátumot – sőt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) utóbb vizsgálatot indított ellene a tömegközlekedési vállalatnál történt fiktív alkalmazások ügyében.
A gépjármű megalkotásában az Aurel Vlaicu Állami Egyetem formatervező és mérnöki karának hallgatói is részt vettek, akik a történelmi modell újragondolásában és műszaki dokumentációjában vállaltak szerepet. A jármű elektromos meghajtású lesz, a gyártására kiírt közbeszerzési eljárást egy lippai cég nyerte meg. Hosszabb távon két darab replika megépítését is tervezik.
A történelmi Magyarország (és Románia mai területének) első autógyára, a Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) az amerikai Westinghouse vállalat Le Havre-i üzemének átköltöztetésével jött létre. 1908-ban kezdték építeni a műhelyeket, 1909-ben pedig már folyamatos volt a gyártás:
„A gyár egyik fejlesztő mérnöke később Londonban nyitott meg képviseletet, és bizony az 1920-as években a gépkocsigyártásban élen járó Angliában aradi taxik közlekedtek az utcákon. Ez egy ipartörténeti érdekesség, talán úgy is mondhatnák, hogy »aradicum«, hiszen nem mindennapos az, hogy egy múlt század eleji vidéki kisvárosból egy metropolisz utcáira kerüljenek autók” – mesélte egy korábbi riportban Puskel Péter újságíró, aradi helytörténész, aki a 2010-ben megjelent, Aradi sikertörténetek című könyvében a MARTA autógyár történetével is foglalkozott.
Eredeti MARTA-busz – 1910 táján készült felvétel egy antik képeslapfüzetből
Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye
Az I. világháború után a gyár Araddal együtt Romániához került, és a Weitzer János féle vagongyárba beolvasztva ASTRA néven működött tovább.
Az új román hatalom számára kényes volt, hogy egy ilyen jelentőségű, stratégiai fontosságú vállalat az új román–magyar határ mentén működjön.
Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított – és ennek köszönhetően megmaradt – irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adta át.
– magyarázta a tavaly megjelent cikkünkben Bognár Levente, aki korábban húsz éven volt alpolgármester az RMDSZ színeiben, s egy mandátumot önkormányzati képviselőként is eltöltött a városvezetésben. Bognár évekig fáradozott azon, hogy az ipartörténeti műemléket megmentsék.
A MARTA gyárépületének megmaradt része
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az önkormányzat vállalta, hogy kulturális központot hozzon létre a szecessziós épületben. A kívül és belül egyaránt leromlott létesítmény felújítására a „mARTA”-központ több tervet is kidolgozott, ezek becsült értéke 11 millió euró, és egy részét vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fedeznék. Ennek a tervnek a része a múlt század elején gyártott emeletes autóbusz hasonmásának az elkészítése is.
A 20. század elején az első magyar autógyár, az aradi MARTA üzemeiben előállított emeletes autóbusz hasonmása jövőre kerül forgalomba Aradon, és városnézésre használhatják majd a helyi lakosok és a turisták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!