Látványterv a MARTA-autóbusz másolatáról
Fotó: Ilie Cheşa/Facebook
A tervezettnél később ugyan, de már kézzelfogható közelségbe került a több mint száz évvel ezelőtt Aradon gyártott MARTA autóbusz első hiteles másolata. Az ígéret szerint külsőre az eredetivel megegyező lesz a turistajáratnak szánt emeletes jármű, viszont a 21. századi mobilitási iránynak megfelelően elektromos kivitelben készült. A Magyar Automobil Részvénytársaság aradi üzeme (innen a betűszó: MARTA) a történelmi Magyarország első autógyára volt.
2026. február 08., 12:582026. február 08., 12:58
Elkészült a MARTA emeletes autóbusz hiteles másolatának az alváza, és megkezdődött a karosszéria gyártása egy lippai autóipari vállalat üzemében – jelentette be Ovidiu Balint, az aradi önkormányzat hatáskörében működő „mARTA” kulturális műhely (HUB Cultural) igazgatója. A menedzser az Agerpres hírügynökségnek elmondta: bár a projekt jelentős csúszásban van az eredeti, 2025-re tervezett határidőhöz képest,
„Az alváz teljes egészében elkészült, a karosszéria tervezése lezárult, és a gyártás is elindult. Voltak tervezési nehézségek, amelyeket sikerült megoldani, így az autóbusz minden szükséges előírásnak meg fog felelni. A célunk, hogy a jármű tavasszal elkészüljön, és a júniusi Underground Színházi Fesztivál idején már látható legyen a városban” – mondta Balint. A MARTA-másolatot idegenforgalmi célra használná a város, a tervek szerint turistajáratként üzemeltetnék.
A projekt kezdeményezője Ilie Cheșa, aki a 2020–2024-es ciklusban a város szociáldemokrata párti (PSD) alpolgármestere volt, s a nevéhez fűződik a „mARTA” művészeti központ létrehozása, amelynek fő célkitűzése az egykori autógyár műemlék épülete még megmaradt részének megmentése, az egykori MARTA mint ipartörténeti különlegeség kiaknázása határon átnyúló együttműködésekben és az idegenforgalomban. Cheșa regnálása „tiszavirágéletű” volt az önkormányzat vezetőségében, a legutóbbi helyhatósági választásokon nem is szerzett mandátumot – sőt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) utóbb vizsgálatot indított ellene a tömegközlekedési vállalatnál történt fiktív alkalmazások ügyében.
A gépjármű megalkotásában az Aurel Vlaicu Állami Egyetem formatervező és mérnöki karának hallgatói is részt vettek, akik a történelmi modell újragondolásában és műszaki dokumentációjában vállaltak szerepet. A jármű elektromos meghajtású lesz, a gyártására kiírt közbeszerzési eljárást egy lippai cég nyerte meg. Hosszabb távon két darab replika megépítését is tervezik.
A történelmi Magyarország (és Románia mai területének) első autógyára, a Magyar Automobil Részvénytársaság – Arad (MARTA) az amerikai Westinghouse vállalat Le Havre-i üzemének átköltöztetésével jött létre. 1908-ban kezdték építeni a műhelyeket, 1909-ben pedig már folyamatos volt a gyártás:
„A gyár egyik fejlesztő mérnöke később Londonban nyitott meg képviseletet, és bizony az 1920-as években a gépkocsigyártásban élen járó Angliában aradi taxik közlekedtek az utcákon. Ez egy ipartörténeti érdekesség, talán úgy is mondhatnák, hogy »aradicum«, hiszen nem mindennapos az, hogy egy múlt század eleji vidéki kisvárosból egy metropolisz utcáira kerüljenek autók” – mesélte egy korábbi riportban Puskel Péter újságíró, aradi helytörténész, aki a 2010-ben megjelent, Aradi sikertörténetek című könyvében a MARTA autógyár történetével is foglalkozott.
Eredeti MARTA-busz – 1910 táján készült felvétel egy antik képeslapfüzetből
Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye
Az I. világháború után a gyár Araddal együtt Romániához került, és a Weitzer János féle vagongyárba beolvasztva ASTRA néven működött tovább.
Az új román hatalom számára kényes volt, hogy egy ilyen jelentőségű, stratégiai fontosságú vállalat az új román–magyar határ mentén működjön.
Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított – és ennek köszönhetően megmaradt – irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adta át.
– magyarázta a tavaly megjelent cikkünkben Bognár Levente, aki korábban húsz éven volt alpolgármester az RMDSZ színeiben, s egy mandátumot önkormányzati képviselőként is eltöltött a városvezetésben. Bognár évekig fáradozott azon, hogy az ipartörténeti műemléket megmentsék.
A MARTA gyárépületének megmaradt része
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az önkormányzat vállalta, hogy kulturális központot hozzon létre a szecessziós épületben. A kívül és belül egyaránt leromlott létesítmény felújítására a „mARTA”-központ több tervet is kidolgozott, ezek becsült értéke 11 millió euró, és egy részét vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fedeznék. Ennek a tervnek a része a múlt század elején gyártott emeletes autóbusz hasonmásának az elkészítése is.
A 20. század elején az első magyar autógyár, az aradi MARTA üzemeiben előállított emeletes autóbusz hasonmása jövőre kerül forgalomba Aradon, és városnézésre használhatják majd a helyi lakosok és a turisták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!