Mentalitásváltásra van szükség a hulladékgazdálkodás területén

Az ilyen típusú szeméttárolás meghonosodásának, mint kiderült, több akadálya is van: sokan úgy vélik, mentalitásváltásra van szükség a szeméttel való gazdálkodás területén, többen azonban amiatt panaszkodnak, hogy az önkormányzatok sok helyen nem teremtettek megfelelő feltételeket a hulladék szelektív tárolására.

A számok magukért beszélnek: egy friss felmérés szerint Romániában a begyűjtött szemétnek csak az egy százalékát teszi ki a szelektíven begyűjtött hulladék, az Európai Unió tagállamaiban viszont átlagosan 24 százalék ez az arány.

Családi házak előnyben

Nagyváradon piros színű öntapadós matricákkal jelölik meg azokat a konténereket, amelyekbe a tömbházlakók nem rendeltetésszerűen helyezték el a háztartási szemetet. \"Muszáj tennünk valamit, hogy tudatosítsuk az emberekben a törvényes előírásokat\" – mondta a Krónikának Emil Benţan, a polgármesteri hivatal technikai osztályának aligazgatója. Jelezte, egyelőre csak figyelmeztetnek, de ha kezdeményezésük nem vezet sikerre, akkor elképzelhető, hogy a jövőben büntetést is kiszabnak a felelőtlen lakótársulásokra, de pénzbírságot csak tanácsosi határozattal vezethetnek be.

\"Nem értem, hogyha a magánházak lakói be tudják tartani a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó előírásokat, akkor a tömbházban lakók miért nem. A 211-es törvény nagyon pontosan meghatározza az erre vonatkozó szabályokat\" – magyarázta az önkormányzati illetékes. Az európai uniós előírás alapján ugyanis csoportosítani kell a nem újrahasznosítható és az újrahasznosítható szemetet, előbbit a hagyományos fekete konténerbe kellene kidobni, míg utóbbit, azaz az üveget, a papírt, a műanyagot vagy a fémet a sárga fedelűben gyűjtik.

Benţan kizártnak tartja, hogy a hulladékgazdálkodással megbízott RER akár jelképes pénzösszeggel is, de honorálja a szelektív hulladékgyűjtést, hiszen komoly befektetést jelentett a számára, hogy a speciális konténereket és az iglukat ingyenesen helyezték el a városban. A lakótársulások konténereit fémrácsos, lelakatolt ketrecekben tartják, de a guberálóknak így sem okoz nehézséget átkutatni a szemetet, azt pedig nyilván nem lehet kontrolálni, hogy ki, mit és melyik konténerbe dob be. Pedig a szelektív hulladékgyűjtés Benţan szerint nemcsak törvény által előírt kötelesség, hanem \"jóérzés kérdése\" is.

A pénzbírság nem megoldás

Peti András, Marosvásárhely új alpolgármestere azt állítja, a polgári felelősségtudatot kellene ösztönözni, nem pénzbírságokon gondolkodni. Szerinte a szankciók kiszabása előtt feltételeket kellene teremteni a valós szelektív gyűjtésre; ehhez sokkal több konténerre és szemeteskocsira volna szükség, ami Peti szerint komoly anyagi terhelést jelentene az önkormányzat számára. \"Amúgy ez egy olyan ügy, amely szerintem nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik. Mert milyen törvény alapján büntessük majd azokat, akik nem gyűjtik szelektív módon a háztartási hulladékot? Ha ezt a központi szinten még senki nem tette kötelezővé, az önkormányzat nem teheti\" – vélekedett Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármestere.

Hatékony megoldások Szatmáron

Mint kiderült Szatmárnémetiben a hulladék 60–70 százaléka kerül a szelektív gyűjtéssel foglalkozó cégekhez, illetve az újrahasznosítókhoz – vélekedett lapunk érdeklődésére Dorka István, a szatmárnémeti önkormányzat környezetvédelmi referense. Mint elmondta: ez elsősorban nem a háztartásokból származó szemétre vonatkozik, hanem a cégek termelte hulladékra, náluk pedig könnyebb kézben tartanai az ilyesmit. Több vállalat látta meg az üzleti lehetőséget a hulladékgyűjtésben, illetve az újrahasznosításban, így lassacskán kezd megoldódni probléma – számos cég foglalkozik a megyében papír-, pillepalack, elektronikai hulladék és egyebek begyűjtésével.

Mint megtudtuk, a lakosságtól érkező szemét számára is helyeztek ki szelektív gyűjtőket, azonban ezek használata terén vannak még hiányosságok, így nem ritka, hogy vegyesen öntik a kukákba a háztartási szemetet. Dorka István szerint a helyzeten egy alapos ellenőrző- és követőrendszer kidolgozásával és működtetésével lehetne segíteni. Elárulta: jó ideje dolgozik már a rendszer összeállításán. Ennek része lenne egyebek mellett az, hogy a szerves hulladékot ne vigyék a megyei szeméttelepre, hanem komposztálja az önkormányzat.

Ugyanakkor a környezetvédelmi referens szerint az építkezési hulladékok problémáját is a polgármesteri hivatal kellene, hogy kezelje. Például úgy, hogy a megyei lerakat helyett egy saját gyűjtőtelepre kerülne az ilyesmi, innen pedig bárki vihetne a törmelékből, akinek például alapozásnál szüksége van építkezési hulladékra. Eddig lényegében csak a kidobott üvegek sorsa volt kérdéses Szatmár megyében, azonban úgy tűnik, e téren is előrelépés várható.

A környezetvédelmi ügynökség igazgatója, Békéssy Erzsébet kezdeményezésére egy magyarországi vállalat, mely Mosonmagyaróváron működtet egy üveghulladék-újrahasznosító üzemet, elkezdte a tárgyalásokat a megyei önkormányzattal, valamint a szemétgyűjtéssel foglalkozó helyi cégekkel. Bár még döntés nem született, könnyen elképzelhető, hogy egy üzem megépül vagy Szatmár megyében vagy pedig a közelben, Magyarország északkeleti régiójában. Békéssy Erzsébet szerint addig is ajánlott lenne a begyűjtött üveget átadni a magyarországi feldolgozónak. A cég által használt technológiával egyébként bármiféle üveghulladék hasznosítható (még a veszélyes hulladék is) – a szemétből lényegében üveghabot állítanak elő, mely alkalmas többek között lakások hőszigetelésére.

Háromszék: per a szeméttározó miatt
Bírósághoz fordul a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodásért Közösségek Közötti Társulás, miután a sorozatos óvások nyomán továbbra sem tudják elkezdeni a Lécfalva határába tervezett hulladéktároló építkezési munkálatait. Ambrus József, a társulás elnöke kifejtette, hogy kénytelenek jogi útra terelni a munkálatok odaítélésének versenytárgyalását, ugyanis az óvások elbírálásáért felelős országos hatóság már több rendben is, egy bizonyos vállalkozás fellebbezései nyomán, újból és újból az illető cég ajánlatának újraértékelésére utasítással visszautalja az iratcsomót, a licitet a lebonyolítóhoz, azaz hozzájuk. A társulás szakemberei pedig rendszerint kénytelenek elutasítani a vállalat ajánlatát, ugyanis az olyan összegeket jelöl meg a kivitelezésben, amelyekből a beruházást nem lehet megvalósítani a szakemberek értékelés szerint. Az elnök rámutatott, hogy ez az állapot, hozzávéve az előző óvásokat is, illetve a tenderfüzettel kapcsolatos kért módosításokat, eddig több mint másfél éves csúszást jelentett az megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt megvalósulásában, hiszen a legnagyobb értékű, azaz a lerakó kivitelezési szerződését nem tudják megkötni, miközben az uniós forrásokból támogatott - mintegy 23 millió euró összértékű - beruházást legkésőbb 2016 elejére mindenképp le kell zárni. Ambrus kifejtette, a társulás a hatóság ellen indít bírósági eljárást, amely végén remélik sikerül kikerülni ebből az ördögi kőrből. Az elnök ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy mire a teljes procedúra - ideértve a munkálatok odaítélését - lezárul kicsúsznak a megvalósítási határidőből. Nagy D. István