
Fotó: Amberusa.com
Jó ötletnek tartják a Krónikának nyilatkozó orvosok, hogy az egészségügyi minisztérium jövő évtől mellrákszűrési programot indít, szerintük azonban ennek sikerességéhez elengedhetetlen egyrészt a széles körű tájékoztató kampány, ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése.
2017. november 09., 16:342017. november 09., 16:34
Nagy szükség lenne az országos mellrákszűrési programra a szakemberek szerint, akik nem győzik hangsúlyozni, hogy a betegség korai felfedezése életet menthet. A Krónikának nyilatkozó szülész-nőgyógyászok ezért üdvözlik a kormány tervét, miszerint
A szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy mindez nem biztos, hogy elég, hiszen a hatékony diagnosztizáláshoz és kezeléshez elengedhetetlen az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.
Lucia Daina, a nagyváradi megyei sürgősségi kórház orvos igazgatója lapunknak arról számolt be: az egészségügyi minisztérium már öt éve ígéri, hogy elindítja a mellrák- és a vastagbélrákszűrést. A szakember rendkívül hasznosnak tartaná ezeket, hiszen
Rámutatott, jelenleg csak abban az esetben végzik el a mellrák diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokat, ha a páciens számára a háziorvos küldőpapírt állít ki, ilyenkor azonban már felmerült a kór jelenlétének gyanúja, nem beszélhetünk megelőzésről. Lucia Daina ugyanakkor hangsúlyozta:
Ez azért fontos, mert például a nagyváradi kórházban jelenleg is zajlik méhnyakrákszűrés, de nagyon kevés nő jelentkezik. Az orvos hangsúlyozta: minden nőnek ajánlott, hogy a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat mellett – kórtörténetétől függően – 2-3 vagy 5 évente vegyen részt mellrákszűrésen is. Lucia Daina bízik benne, hogy valóban beindul a minisztérium programja, és sikerül visszaszorítani a mellrák okozta halálesetek számát, jelenleg ugyanis Románia vezeti ebben a tekintetben az európai statisztikákat.
Antal Álmos nőgyógyász, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója is támogatja az elképzelést, sőt szerinte nemcsak egyes régiókban, hanem az egész országban be kellene indítani. A kísérleti projekt ugyanis egyelőre az ország négy régióját – az északnyugatit és nyugatit, valamint az északkeletit és délkeletit – érinti.
A szakember hangsúlyozta: világszerte évente 400 ezer nő halálát okozza az emlőrák, Magyarországon körülbelül 2500, míg Romániában mintegy 3500 áldozata van a betegségnek. Minden 45 és 60 év közötti nőnek – különösen azok, akiknek a családjában volt mellrákos beteg – rendszeresen részt kellene vennie szűrésen.
Fotó: Amberusa.com
Magyarországon egyébként levélben értesítik a nőket, hogy jelentkezzenek a szűrésre, mutatott rá a szakorvos. Antal Álmos is hangsúlyozta, hogy a korai diagnózis felállítása életet menthet, hiszen ha még nincs áttét a nyirokcsomókra, akkor meg lehet hosszabbítani a beteg életét, sőt a gyógyulásra is van esély. A hatékony kezeléshez azonban mindenképpen szükség van további beruházásokra, elsősorban jól felszerelt onkológiákra, hiszen a műtét mellett a korszerűen alkalmazott sugárkezeléssel, kemoterápiával lehet felvenni a harcot a kórral.
A szakember arról is beszámolt:
Hozzátette: az önvizsgálat nem elég, az apró daganatokat nem tudja felfedezni a páciens, ezért nagy segítség lenne az országos szűrőprogram.
Az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a 21 millió euróból megvalósuló program a mellrák megelőzését, korai felismerését, diagnosztizálását és korai kezelését teszi lehetővé. A projekt öt évig zajlana, a szűréseken pedig 30 ezer nő vehet részt. A szűrővizsgálat kedvezményezettjei elsősorban hátrányos helyzetű térségekben, vidéken élő, munkanélküli vagy hátrányos helyzetű etnikai közösségek női tagjai lesznek. A közlemény szerint
Az uniós pénzekből az ingyenes mammográfiás szűrést, a felfedezett daganatok ultrahangos elemzését, a daganatok biopsziáját és az eredmények kiértékelését, valamint a korai stádiumú mellrákkal diagnosztizált páciensek kezelését fogják fedezni.
A szaktárca közleménye rámutat, a kísérleti jellegű program elindítása alapján fejlődhet az infrastruktúra és az orvosi személyzet is tapasztalatra tehet szert, valamint kidolgoznak majd olyan szűrési, diagnosztizálási és kezelési procedúrákat, amelyek segítségével a későbbiekben országos szinten is kiterjeszthetik a szűrővizsgálatot. A szaktárca prioritásként kezeli a betegségek megelőzését, amely által javulhat a társadalom életminősége és egészségügyi állapota.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!