
Kérdés-felelet. A tesztrendszer objektíven méri a tudást, világszerte számos vizsgán alkalmazzák
Fotó: Gecse Noémi
A román tanügyminisztérium pénteken közli azzal kapcsolatos döntését, hogy jövő évtől rácstesztekkel helyettesítik-e a román nyelv és irodalom, valamint a matematika érettségi és képességvizsga-tételek majdnem felét. A szaktárca kezdeményezéséről, a rácstesztalapú vizsgák előnyeiről és hátrányairól Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke, és Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) székelyföldi alelnöke nyilatkozott a Krónikának.
2018. november 02., 09:292018. november 02., 09:29
2018. november 02., 10:582018. november 02., 10:58
Újabb, a tanügyi rendszert nagy mértékben befolyásoló kezdeményezés irányába tett lépéseket az oktatási minisztérium. Rovana Plumb ideiglenes tárcavezető csütörtökön közölte, az oktatási minisztérium pénteken 14 órakor közli döntését arról, hogy jövő évtől végül is helyettesítik-e rácstesztekkel a román nyelv és irodalom, valamint a matematika érettségi tételek majdnem felét.
A minisztérium hatáskörében működő Országos Felmérő- és Vizsgáztató-központ (CNEE) szerdán jelentette be:
A szaktárca honlapján közzé is tették a tételmintákat, azonban pár óra múlva eltávolították, és ezt úgy indokolták, hogy a szülőkkel, a diákokkal és a pedagógusokkal is egyeztetni fog a minisztérium, mielőtt döntene a kérdésben. „Én magam kértem, hogy konzultáljunk, hiszen ennek a döntésnek a diákok, szülők, az egész oktatási rendszer javára kell válnia. Megalapozottnak kell lennie, és ki kell kérnünk az érintettek véleményét, ez így természetes” – nyilatkozta az ideiglenes oktatási miniszter.
Közben csütörtökön Daniel Funeriu volt tárcavezető kemény, ironikus hangvételű Facebook-bejegyzésben bírálta a minisztérium kezdeményezését, azzal vádolva a balliberális kormány általa „imposztornak” nevezett illetékeseit, hogy minden eszközzel csökkenteni akarják az érettségin támasztott elvárások szintjét.
„Megérett az átalakításra nemcsak az érettségi és a képességvizsga-, hanem az egész romániai oktatási rendszer, ám gyökeres változtatásokra lenne szükség, és azokat az érintettekkel konzultálva kell bevezetni” – véli Bukur Tamás. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke lapunknak kifejtette, nincs rendben, hogy a mai fiatalok szülei a mostanihoz hasonló rendszerben tanultak, vizsgáztak, miközben külföldről vagy akár a magániskolákból jól működő példákat lehetne átvenni. „Átgondolt, gyökeres változtatásokra lenne szükség. A próbálkozás tetten érhető, hiszen a jelenlegi hatodik osztályosok már az előkészítőtől új tanterv alapján tanulnak, de ebben az átalakításban sem sikerült elrugaszkodni a keretektől” – szögezte le a Makosz elnöke. Rámutatott, a képességvizsga és érettségi nyilvánosságra hozott, majd visszavont módosításait fenntartásokkal kezelik, elsősorban az alapos konzultációt hiányolják.
– fogalmazott Bukur Tamás. Hangsúlyozta, országos gond, hogy nagyon alacsony az érettségin az átmenési arány, ez indokolttá teheti a vizsga módszertanának módosítását, de az eredményeket nem mesterségesen kell feltornázni. Szerinte ezt a változást a következő érettségin már nem lehet bevezetni, hiszen egy ilyen vizsgára nem egy év alatt készülnek fel a diákok, ugyanakkor a részleges tesztrendszert megfontolandónak tartja.
Mások szerint a tesztrendszer objektíven méri a tudást, világszerte számos vizsgán alkalmazzák, így a képességvizsga és az érettségi esetében is növelheti az elbírálás objektivitását, de csak akkor, ha a teszteket helyesen állítják össze. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) székelyföldi alelnöke rámutatott, a teszteknek esetenként lehetnek hátulütői is, hiszen például matematikából a jelenlegi rendszerben a megoldás levezetését is pontozzák, így a vizsgázó akkor is szerezhet pontokat, ha közben figyelmetlenül számol, és a végeredményt elvéti, viszont a tesztben már csak a végeredményt veszik figyelembe. Kiss Imre kérdésünkre elmondta, tesztkérdések esetén szigorúan meg kell oldani a vizsgán a felügyeletet, hiszen ilyenkor a diákok könnyebben segíthetnek egymásnak. Másrészt úgy véli,
Az RMPSZ alelnöke elmondta, bár az oktatási minisztérium és az Országos Felmérő- és Vizsgáztató-központ nem egyeztetett a módosítások bevezetéséről, ő támogatja az új rendszert, szerinte a következő vizsgákig lenne idő arra, hogy a diákokat erre felkészítsék. Kérdés, mi a célja az új típusú tételekkel a minisztériumnak, hiszen a megfelelően összeállított tesztekkel akár növelhető lesz a záróvizsgákon az átmenési arány, és az egyetemekre bejutók száma is emelkedhet.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
1 hozzászólás