
Kérdés-felelet. A tesztrendszer objektíven méri a tudást, világszerte számos vizsgán alkalmazzák
Fotó: Gecse Noémi
A román tanügyminisztérium pénteken közli azzal kapcsolatos döntését, hogy jövő évtől rácstesztekkel helyettesítik-e a román nyelv és irodalom, valamint a matematika érettségi és képességvizsga-tételek majdnem felét. A szaktárca kezdeményezéséről, a rácstesztalapú vizsgák előnyeiről és hátrányairól Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke, és Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) székelyföldi alelnöke nyilatkozott a Krónikának.
2018. november 02., 09:292018. november 02., 09:29
2018. november 02., 10:582018. november 02., 10:58
Újabb, a tanügyi rendszert nagy mértékben befolyásoló kezdeményezés irányába tett lépéseket az oktatási minisztérium. Rovana Plumb ideiglenes tárcavezető csütörtökön közölte, az oktatási minisztérium pénteken 14 órakor közli döntését arról, hogy jövő évtől végül is helyettesítik-e rácstesztekkel a román nyelv és irodalom, valamint a matematika érettségi tételek majdnem felét.
A minisztérium hatáskörében működő Országos Felmérő- és Vizsgáztató-központ (CNEE) szerdán jelentette be:
A szaktárca honlapján közzé is tették a tételmintákat, azonban pár óra múlva eltávolították, és ezt úgy indokolták, hogy a szülőkkel, a diákokkal és a pedagógusokkal is egyeztetni fog a minisztérium, mielőtt döntene a kérdésben. „Én magam kértem, hogy konzultáljunk, hiszen ennek a döntésnek a diákok, szülők, az egész oktatási rendszer javára kell válnia. Megalapozottnak kell lennie, és ki kell kérnünk az érintettek véleményét, ez így természetes” – nyilatkozta az ideiglenes oktatási miniszter.
Közben csütörtökön Daniel Funeriu volt tárcavezető kemény, ironikus hangvételű Facebook-bejegyzésben bírálta a minisztérium kezdeményezését, azzal vádolva a balliberális kormány általa „imposztornak” nevezett illetékeseit, hogy minden eszközzel csökkenteni akarják az érettségin támasztott elvárások szintjét.
„Megérett az átalakításra nemcsak az érettségi és a képességvizsga-, hanem az egész romániai oktatási rendszer, ám gyökeres változtatásokra lenne szükség, és azokat az érintettekkel konzultálva kell bevezetni” – véli Bukur Tamás. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke lapunknak kifejtette, nincs rendben, hogy a mai fiatalok szülei a mostanihoz hasonló rendszerben tanultak, vizsgáztak, miközben külföldről vagy akár a magániskolákból jól működő példákat lehetne átvenni. „Átgondolt, gyökeres változtatásokra lenne szükség. A próbálkozás tetten érhető, hiszen a jelenlegi hatodik osztályosok már az előkészítőtől új tanterv alapján tanulnak, de ebben az átalakításban sem sikerült elrugaszkodni a keretektől” – szögezte le a Makosz elnöke. Rámutatott, a képességvizsga és érettségi nyilvánosságra hozott, majd visszavont módosításait fenntartásokkal kezelik, elsősorban az alapos konzultációt hiányolják.
– fogalmazott Bukur Tamás. Hangsúlyozta, országos gond, hogy nagyon alacsony az érettségin az átmenési arány, ez indokolttá teheti a vizsga módszertanának módosítását, de az eredményeket nem mesterségesen kell feltornázni. Szerinte ezt a változást a következő érettségin már nem lehet bevezetni, hiszen egy ilyen vizsgára nem egy év alatt készülnek fel a diákok, ugyanakkor a részleges tesztrendszert megfontolandónak tartja.
Mások szerint a tesztrendszer objektíven méri a tudást, világszerte számos vizsgán alkalmazzák, így a képességvizsga és az érettségi esetében is növelheti az elbírálás objektivitását, de csak akkor, ha a teszteket helyesen állítják össze. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) székelyföldi alelnöke rámutatott, a teszteknek esetenként lehetnek hátulütői is, hiszen például matematikából a jelenlegi rendszerben a megoldás levezetését is pontozzák, így a vizsgázó akkor is szerezhet pontokat, ha közben figyelmetlenül számol, és a végeredményt elvéti, viszont a tesztben már csak a végeredményt veszik figyelembe. Kiss Imre kérdésünkre elmondta, tesztkérdések esetén szigorúan meg kell oldani a vizsgán a felügyeletet, hiszen ilyenkor a diákok könnyebben segíthetnek egymásnak. Másrészt úgy véli,
Az RMPSZ alelnöke elmondta, bár az oktatási minisztérium és az Országos Felmérő- és Vizsgáztató-központ nem egyeztetett a módosítások bevezetéséről, ő támogatja az új rendszert, szerinte a következő vizsgákig lenne idő arra, hogy a diákokat erre felkészítsék. Kérdés, mi a célja az új típusú tételekkel a minisztériumnak, hiszen a megfelelően összeállított tesztekkel akár növelhető lesz a záróvizsgákon az átmenési arány, és az egyetemekre bejutók száma is emelkedhet.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
1 hozzászólás