2012. június 28., 09:532012. június 28., 09:53
„Ott tartunk, hogy a napokban az Országos Ásványvíztársaságtól megkaphatjuk a kutatási jogot, ami alapján feltérképezzük Sugásfürdő altalajkincseit, az ásványvízforrásokat és a mofettát, ez a folyamat egy évig tart, majd a felújított adatok alapján kérhetjük a koncessziót” – magyarázta. Erre azért van szükség, mert különben az önkormányzat nem kérhet pénzt az ásványvízfürdők vagy a mofetta használatáért.
Amint kereskedelmi tevékenységet folytatnak az altalajkincsekkel, szükség van a koncesszióra, akárcsak a borvizeket palackozó vállalkozások esetében. A mofetta fenntartása nem terheli meg a közkaszszát, hiszen csak a villanyt kell biztosítani, ám a Borvizek útja programból megépített fürdő beüzemelése és működtetése veszteséges lenne, ha azt ingyen lehetne igénybe venni. A fürdőbe felvigyázót, takarítót kell alkalmazni, a víz és áram biztosítása is pénzbe kerül, ezért lenne szükség a belépti díj bevezetésére. Amíg a koncessziót nem szerzi meg az önkormányzat, a fürdőt nem is nyitják meg, szögezte le a városgazda.
Ha a város megkapja a borvízforrások és a mofettagáz használati jogát, a tervezett kádas fürdőbe is értékesíteni tudja. Sugásfürdőn tucatnyi borvízforrás van, az ismertebbek az Erzsébet-forrás, Sósborvíz, Laczina-forrás, Veress Samu forrása, Jenő-forrás, Benkő-forrás és a Szemmosó, ezek gyógyhatását tudományosan is igazolták, érrendszeri és szívproblémák kezelésére használják gőzfürdő vagy ivókúra formájában. A szénsavas-vasas ásványvíz a savhiányos betegség kezelésére is alkalmas.
A felújított mofettát és a szabadtéri pezsgő vízű medencét június elején adták át. A beruházásra a Regionális Operatív Program keretében nyert támogatást a város. A teljes összeg 6,2 millió lej, az önrész 3,5 millió lej, mivel a város számára bevételeket generáló fejlesztéseket eszközölnek. A mofettaépület és a medence mellett a projekt keretében felújítják az egykori vendéglőt és a meleg fürdőt, minigolfpályát, teniszpályát és extrémsport-pályát létesítenek.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.