Megfizethetetlen az innovatív orvoslás: az újonnan kifejlesztett készítmények közel fele el sem jut Romániába

„Néhány kivételtől eltekintve pontosan tetten érhető, hol áll a világszínvonal gyógyszerezés szempontjából és hol tart Románia – egyértelmű, hogy a világszínvonal biztosítására az országnak nincs pénzügyi kerete” – magyarázta Vass Levente.

„Kétszeresen hátrányos helyzetben vagyunk”

Egy másik probléma, hogy az ilyen téren tett felfedezések 60-70 százaléka el sem jut a romániai orvostársadalomhoz, ezekhez az információkhoz a tudományos csatornákon sem lehet hozzáférni, mindazonáltal gazdasági érdekek miatt sem. „Kétszeresen is hátrányos helyzetben vagyunk.

– részletezte az urológusként is tevékenykedő szakpolitikus. Így a romániai orvosok jellemzően közvetve értesülnek az innovációs eredményekről, például ha hazatér egy olyan betegük, akinek rokonai, hozzátartozói kifizették a külföldi borsos kezelést.

„Ennek nagyon rossz üzenete van: a beteg azt hiheti, hogy az orvosa itthon nem akarta ezekről a lehetőségekről tájékoztatni. Rendkívül frusztráló egy orvos számára, amikor azzal szembesül, hogy a beteg elment külföldre, ott meg tudták gyógyítani, ő meg nem tudott erről” – részletezte a parlamenti képviselő. Szerinte ezen csak úgy lehet változtatni, ha növekszik az ország költségvetése, és több pénz jut az egészségügyi ellátásra. Hozzátette: létezik politikai szándék arra, hogy a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 5 százaléka helyett 8-9 százalékra növeljék az egészségügyre fordított költségvetési arányt.

– hívta fel a figyelmet a főgyógyszerész. Hangsúlyozta, a betegek minden lehetőséget próbálnak felkutatni, sokan külföldön a legújabb gyógyszerek tesztelésére jelentkeznek kísérleti alanynak a gyógyulás reményében.

„Az orvosok ódzkodnak attól, hogy a drágább kezelést írják fel”

Szabó Pétertől azt is megtudtuk: az onkológiai innovatív kezeléseket általában nem tudják kifizetni a romániai páciensek, hiszen ezek egy hónapra több tízezer lejbe kerülnek, így kénytelenek az olcsóbb, ingyenesen felírt gyógyszerekkel megelégedni. Az olcsóbb, például az ideggyógyászati, pszichiátriai kezeléseket már többen ki tudják, és ki is fizetik. A gyógyszerészkamara háromszéki elnöke rámutatott: az eredeti gyógyszerek a legdrágábbak, de a generikumok ára is változó, akár kétszer annyiba is kerülhet az egyik fajta orvosság, mint a másik.

Szabó Péter ugyanakkor egy másik anomáliára is felhívta a figyelmet: elmondása szerint az orvosok ódzkodnak attól, hogy felírják a drágább kezeléseket, mert utólag a hatóságok számonkérhetik rajtuk ezt. „Kiiktatták ugyan az egészségbiztosítási pénztár szakbizottságát, már nem kell jóváhagyást kérni a drágább kezelések felírásához, ám a Számvevőszék utólag kétségbe vonhatja az orvos döntését, és visszafizettetheti vele a kezelés árát. Egy onkológiai kezelés havi 10–20 ezer lejbe kerül, ezért az orvosok inkább óvatosak. Hiába akarják a betegnek a legjobbat, ha utólag a Számvevőszék ellenőrei úgy ítélik meg, megfelelt volna az olcsóbb változat is. Zöld jelzést kaptak ugyan, de melléje két stoptáblát” – fogalmazott a főgyógyszerész.

A piac rohamosan növekszik, a keret viszont stagnál

A Digi24 hírtelevízió összeállítása szerint az Európai Gyógyszerügynökség az elmúlt három évben közel 350 innovatív gyógyszert engedélyezett, Romániában pedig eközben az ártámogatott orvosságokat tartalmazó listára feleennyi új készítmény sem került fel, és amelyek mégis, azok többsége már jó néhány éve használatban van a nyugati országokban.

míg az allergiákra és pszichiátriai betegségekre vonatkozóan csak egy-egy készítménnyel bővült a lista. Liviu Popescu, a nemzetközi gyógyszergyártók romániai egyesületének (ARPIM) külkapcsolatokért felelős igazgatója a hírtelevíziónak azt nyilatkozta: legalább 6-8, de akár 10 év is eltelhet aközött, hogy nyugat-európai piacokon bevezetnek egy orvosságot, és az eljut Romániába.

A szakértő azt is elmondta: Románia gyakorlatilag 2012 óta ugyanakkora összeget különít el az ártámogatott gyógyszerekre, évente mintegy 6 milliárd lejt. „A piac nyilván rohamosan növekszik, a fogyasztás jócskán meghaladja a 6 milliárd lejt” – magyarázta Popescu. Hivatalos adatok szerint ráadásul 2015-ben az ártámogatott gyógyszerekre költött keretnek csak 45 százalékát fedezték közpénzből, további 10 százalék származott a gyártóktól a clawback adó révén, a maradék 45 százalékot pedig maguk a páciensek állták.