Keményen megdolgoztak a kolozsváriak azért, hogy 700 évvel ezelőtt I. Károly királytól megkapják azt a kiváltságlevelet, amellyel a kincses város szabad királyi várossá vált – derült ki Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docensének csütörtöki előadásából.
2016. augusztus 18., 17:402016. augusztus 18., 17:40
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a város születésének körülményeiről és a kiváltságlevél tartalmáról szóló rendezvény apropója, hogy pontosan hétszáz éve, 1316. augusztus 19-én kapta meg a település a kiváltságlevet. Kolozsvár nem ingyen kapta a dokumentumot, abban ugyanis utalás van arra, hogy a helyiek véráldozatot is hoztak Károly király hatalmának megszilárdítása érdekében. A harc mellett ugyanakkor lobbizni is kellett: a történész elmondása szerint a plébános és a bíró járt közben az akkor éppen Temesváron székelő Károly királynál a városi kiváltságokért.
Az uralkodó átengedte használatra kolozsvári birtokait a város lakóinak, és rendelkezett arról, hogy a helyieknek vagyonuktól és státusuktól függően mennyi adót kell fizetniük. Lupescu Radu azt is kiszámolta, hogy az aktuális értékre átváltva egy évre mintegy 130 lejnyi sarcot kellett leróniuk a királyi kincstárnak a birtokkal rendelkező kolozsváriaknak. A dokumentum értelmében a városnak hatvan háznép után kellett egy katonát küldenie a király seregébe, bírót és papot a városlakók maguk választhattak, és a kincses városi kereskedőknek Erdély területén nem kellett vámot fizetniük.
A kiváltságlevelet a 14. század első felében többször frissítették, újraírták, a legkorábbról fennmaradt változat pedig az 1336-os, pergamenre írt okirat, amelynek másolata megtekinthető a kolozsvári Történelmi Múzeumban. Gyakran meglehetősen prózai ok miatt kellett frissíteni a kiváltságlevelet, előfordult például, hogy I. Károly elvesztette a pecsétjét egy csatában, egy alkalommal pedig egyszerűen ellopták tőle.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!