
Fotó: Mihály Csaba
Teljes bizonytalanság övezi az orvosoknak az ügyeletért járó juttatások kifizetését. Noha a többletpótlékot október elsejétől biztosítani kell a kormány által szeptember elején elfogadott sürgősségi rendelet alapján, a kórházakat még mindig nem tájékoztatták a gyakorlati tennivalókról.
2016. szeptember 21., 12:132016. szeptember 21., 12:13
2016. szeptember 21., 14:032016. szeptember 21., 14:03
Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója a Krónikának elmondta: alig két héttel az intézkedés hatálybalépése előtt még nem közölték velük, hogy milyen formában, illetve milyen forrásokból fizessék ki a juttatásokat. „Az egészségügyi minisztérium mély hallgatásba burkolózik” – panaszolta a szakember.
A szaktárca mindössze egy modellt küldött el nekik arra vonatkozóan, hogy az intézménynek részmunkaidős szerződést kell kötnie a pluszmunkát vállaló orvosokkal, de további részleteket nem osztottak meg velük, holott e hónap 25-éig véglegesíteni kell az ügyeletvonalakat. „Nem tudjuk, hogy milyen formában kell biztosítanunk a juttatást, a szerződésekbe mekkora pótlékot kell beleírni, illetve milyen forrásokból kapunk pénzt a költségekre. Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter mindenről beszél, csak erről nem, ezt a témát mintha szándékosan kerülné” – magyarázta Antal Álmos.
Magánrendeléssel az összeg többszörösét keresik az orvosok
A sepsiszentgyörgyi orvos szerint ráadásul az is problémát jelent, hogy a nagyvárosokban még kétszer ennyi pénzért sem szívesen vállalnak ügyeletet a szakemberek, hiszen néhány órányi magánrendeléssel az összeg többszörösét megkeresik, de a kisvárosokban is elégedetlenkednek, ugyanis kevés az orvos, gyakran kell éjszakázni, és az ügyelet után az orvos nem mehet szabadnapra. A megyeszékhely kórházában is egyre több orvosnak van felmentése, miszerint egészségügyi állapota nem teszi lehetővé az éjszakai munkát, ilyen esetben nem lehet őket kötelezni, és veszélybe kerülhetnek az ügyeletvonalak, ami egy sürgősségi kórházban alapvető szolgáltatás.
Antal Álmos arra is rámutatott: a hatályban lévő jogszabályok szerint egy intézmény nem köthet részmunkaidős szerződést is saját alkalmazottaival, ezt a munkaügyi nyilvántartás sem teszi lehetővé, így lehetetlen ebben a formában fizetni az ügyeletet. A pluszmunkát így túlóraként kellene elfogadni, ami viszont túl sok pénzt jelentene, ezért a kormány ezt a változatot nem támogatja.
„Túl sok a kérdőjel. Megyünk tovább a régi szerződésekkel, vagy újakat kell kötnünk? Új megállapodás esetében fennáll a veszély, hogy az orvosok többsége nem is írja alá” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: eddig is csak az orvosok jóindulatán múlt, hogy ügyeletet vállaltak, és a kórházak el tudták látni a betegeket.
Sztrájkot helyeztek kilátásba a szakszervezetek
A helyzettel országszerte elégedetlenek az orvosok: több egészségügyi szakszervezet jelezte már, hogy amennyiben a problémát nem orvosolják sürgősen, a szakemberek október elsejétől csak a kötelező ügyeletet vállalják el, ráadásul tüntetésekre is sor kerülhet. Cârstoiu Teodor, a Hippokratész szakszervezeti szövetség alelnöke úgy vélte: elfogadhatatlan, hogy egy 25 éves munkaviszonnyal rendelkező orvos maximális havi fizetése csak 5100 lej lehet, plusz az ügyelet, amely után 14 lejes órabért számolnak fel. „Nem tűrjük tovább ezt az állapotot, így a következő időszakban figyelemfelhívó akciókat szervezünk. Ha a kormány így sem érti meg, utcára vonulunk” – mutatott rá Teodor.
Súlyos vádakkal illette Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert a Promedica érdekvédelmi szervezet is, amelynek tagja, Marian Stamate szerint a tárcavezető nem volt teljesen őszinte, amikor arról beszélt, hogy az orvosok mekkora juttatást fognak kapni az ügyeletek után. „Hamis információkat közöltek, hogy például egy orvos havi 1200 lejt fog kapni a pluszmunkáért. Ezt csak azok tudják teljesíteni, akik altatóorvosként legalább 20 éve dolgoznak, és hétvégén vállalnak ügyeletet. A miniszter ezt úgy jelentette ki, hogy korábban nem egyeztetett a szakszervezetekkel a témában” – magyarázta az orvos.
Stamate azt is elmondta: egyes kórházakban az igazgatók és menedzserek visszaélve hatalmukkal, erőszakkal próbálják rávenni a szakembereket arra, hogy aláírják a részmunkaidős szerződéseket.
Hiába a pluszjuttatás, nincs elég szakember az országban
Az orvosok ráadásul felpanaszolják, hogy hiába a pluszmunkáért járó pótlék, számos intézményben egyszerűen nincs elég orvos a folyamatos munka biztosításához. A Mediafax hírügynökségnek többen rámutattak: előfordul, hogy egy alkalmazottnak havonta 12 napi ügyeletet is vállalnia kell a személyzethiány miatt, és ezt egyszerűen nem lehet bírni, a mennyiség a minőség rovására megy.
Amint arról beszámoltunk, a kormány szeptember elején módosította a 2015/57-es számú, a közalkalmazottak ez évi bérezésére vonatkozó sürgősségi rendeletet, eszerint október elsejétől 42–90 százalékkal emelkednek az ügyeletért járó pótlékok az orvos képzettségétől és munkaviszonyának hosszától függően.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!