Sándor Krisztina ügyvezető elnök (jobbra) ismerteti a hétvégi konferencia témáját Sepsiszentgyörgyön
Fotó: EMNT
Az intézmények, civil szervezetek közötti román–magyar párbeszéd a témája annak a konferenciának, amelyet a hétvégén tartanak Sepsiszentgyörgyön. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a konferenciát az a hiány hívta életre, amely Erdély-szerte tapasztalható a kétnyelvű kommunikáció terén.
2022. november 22., 19:372022. november 22., 19:37
2022. november 22., 19:422022. november 22., 19:42
A hiányérzet hívta létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) román–magyar konferenciáját, amelynek immár a tizedik kiadását szervezik november 25-én, pénteken Sepsiszentgyörgyön, és a hiányérzet az elmúlt tíz évben sem enyhült – jelentette ki Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön rendezett sajtótájékoztatóján kifejtette, az intézmények, a civil szervezetek közötti román–magyar párbeszédre folyamatosan szükség van, erre voltak kísérletek az elmúlt 30 évben, de egyre csak halványulnak.
Sándor Krisztina szervezőként azt tapasztalja, nagyon nehéz megszólítani a román véleményformáló, közéleti személyiségeket, politikusokat, kevesen ülnek le a nyilvánosság előtt olyan kényes kérdésekről vitázni, mint a Székelyföld autonómiája vagy a nyelvtörvény. Ezek a kérdések nem veszítenek az időszerűségükből, ezt bizonyítja, hogy a nagybányai polgármester román trikolórral takartatta le a magyar kürtőskalács-feliratot, vagy Kolozsváron a karácsonyi vásár magyar felirata a többségi lakosság körében kiverte a biztosítékot.
„Érezhető egyfajta távolságtartás, ami szólhat annak, hogy az EMNT felvállaltan autonómiapárti, ez sok esetben elutasításra talál (…). Vannak tabutémák, de a párbeszéd mindig időszerű, hiszen gyakran ér bennünket a vád, hogy párhuzamos társadalmat építünk Romániában” – mutatott rá Sándor Krisztina. A konferenciasorozat pozitívuma, hogy az elmúlt kiadások során sikerült számos nyitott szemléletű román közéleti személyiséget megszólítani, sőt még álláspont változására is volt példa. Tavaly online szervezték meg a konferenciát, akkor Allen Coliban, Brassó polgármestere és Dominic Fritz, Temesvár polgármestere is részt vett, ennek gesztusértéke volt, nem tartottak attól, hogy ezért szavazóik ellenük fordulnak.
Két panelbeszélgetés szerepel a programban, az elsőben Marius Ghilezean publicista, Sabin Gherman vlogger, Péntek János, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Bakk Miklós politológus Farkas Réka újságíró moderálásával elemzik, miként alakult a román–magyar párbeszéd az elmúlt tíz évben. A második panelben Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom, a CEMO vezetője, Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Ilie Muscalu állatorvos járják körül, mire elég a gyakorlatban a nyelvtörvény.
Nem adta vissza magyar helyettese, Pap Zsolt István alpolgármesteri jogköreit Cătălin Cherecheș nagybányai elöljáró a szeptemberi magyar feliratos botrány óta.
A rendezvényen szinkrontolmács biztosított, és online is közvetítik.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a pandémia és a háború rányomta a bélyegét az EMNT kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányára is. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta,
Hozzátette, azt szeretnék, ha Székelyföld nyelvi térképe teljesen kétnyelvű lenne, a kereskedelem pedig sokkal nagyobb teret foglal el, mint a közszféra, ahol alkalmazni kell a nyelvtörvényt.
„Sok jó példa van, de nem dőlhetünk hátra, résen kell lenni, folyamatosan fenn kell tartani az igényt, felnagyítva a jó és a rossz példákat” – fogalmazta meg az EMNT ügyvezető elnöke. Példaként említette, a csíkszeredai felújított Profi üzletben már az árcímkék is kétnyelvűek, holott korábban sokan arra hivatkoztak, hogy arra nem fér el a magyar felirat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!