
Izsák Balázs úgy véli, a bírák megértették a kezdeményezés lényegét (archív)
Fotó: Facebook/Székely Nemzeti Tanács
Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.
2018. május 03., 22:452018. május 03., 22:45
A pert Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja indította, hogy bírósági úton kötelezzék az Európai Bizottságot a nemzeti régiókkal kapcsolatos polgári kezdeményezés bejegyzésére.
Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: a csütörtöki tárgyalás során a perhez a kezdeményezők oldalán csatlakozott Magyarország, valamint a bizottság oldalán csatlakozó Románia ügyvédje is kifejtette álláspontját, és válaszolt a bírák kérdéseire. Az SZNT elnöke kijelentette: az érintett feleknek feltett kérdésekből azt a következtetést vonta le, hogy a bírák megértették a kezdeményezés lényegét.
Hozzátette: a perben július 11-re készül el a bíróság belső szakértői szervének a véleményezése, és a bírák e dátum után hozhatnak ítéletet, mely minden bizonnyal tekintettel lesz a szakértői véleményre is.
Izsák Balázs elmondta: Sobor Dávid, a kezdeményezők ügyvédje a felvezetőjében Székelyföld helyzetére, és azokra a körülményekre hivatkozott, amelyek közepette az SZNT elindította a polgári kezdeményezést. Mivel a felperesek magyar nyelvű pereskedést kértek, az EB elutasító álláspontját is magyar ügyvéd képviselte.
A Magyarországot képviselő ügyvéd – Izsák szerint – fontos tisztázó válaszokat adott a bírák kérdéseire, amelyekkel félreértéseket oszlatott el.
A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
szóljon hozzá!