
Hálaadó szentmisét tartottak szombaton Márton Áron ojtozi frontszolgálatának emlékére a háromszéki településen – az egykori erdélyi püspök száz évvel ezelőtt, 1916 őszén kezdte el katonai szolgálatát Ojtozban, nem sokkal később már a soproni hadosztály katonáival védte a hazát.
A megemlékezést a Kovászna megyei közgyűlés és a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság szervezte, a Márton Áron-emlékév rendezvénysorozat részeként. Kovács Zsolt Ojtozba beszolgáló kézdimartonosi plébános a szentmisén arról beszélt, hogy a példaadó Márton Áron nemcsak emlék kell hogy legyen, hanem mindennapi életünk része. Gaal Gergely, a Márton Áron Programbizottság elnöke kifejtette, a száz évvel ezelőtti időszak, az első világháború következményei a magyarság számára katasztrofálisak voltak, Márton Áron a háború nehézségeit, szörnyűségeit megtapasztalva a későbbiekben „népének és egyházának vezetését erős lelkülettel tudta végezni”.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig így fogalmazott Erdély nagy püspökéről: „Meg merte fogalmazni, amit tapasztalt és látott még akkor is, amikor már nemcsak sejtette, de tudta, hogy a hatalom nem kíméli azokat, akik szembeszállnak vele. Ha ma itt lenne közöttünk, akkor sem hallgatna. Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket ma az erdélyi magyar közösségnek el kell szenvednie. Szóvá tenné azt a kettős mércét, amit velünk szemben alkalmaznak. Kimondaná úgy, ahogy mi is kimondjuk, hogy a Székelyföld létezik, hiszen itt állunk Ojtozban, a Székelyföld keleti kapujában, ahol a szent életű püspök, egykor védte a magyar hazát”.
Közben Márton Áron és a székelyek címmel tartottak a hétvégén konferenciát Székelyudvarhelyen a 7. Székelyföld Napok eseménysorozat részeként. A püspök példás élettörténetéről, népnevelő tevékenységéről szóló kutatásokat vették számba, bemutatták az elért eredményeket és a jelenleg zajló munkákat is. Végszóként pedig elhangozott, hogy bár számos kutatás folyik a témában, mindig érdemes, hiszen Márton Áron életpéldája, a róla szóló történetek minden korban aktuálisak.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!