Már nem az online oktatás a téma a tanügyben – Több helyszínen táborok formájában zajlottak a Bolyai Nyári Akadémia programjai

Tábori hangulatban a nevelésről

„Olyan helyszínek adtak otthont a foglalkozásoknak, amelyek táborjellegűek, például Ivóban, Székelyvarságon, Szovátán, Kommandón, Kalotaszentkirályon, Válaszúton és Szatmárnémetiben szerveztük az akadémiát. Mindegyiket próbáltuk tábori hangulatban megszervezni úgy, hogy a szigorúan vett szakmai programokon túl legyenek választható tevékenységek, esti tábortüzek, táncház, kvízest, mozi, pedamozi. Olyan jellegű programokat is próbáltunk becsempészni, amelyek kitágítják a kereteket, tehát nem fejeztük be a közös tevékenységet a vacsorával, hanem még utána is tartottak a beszélgetések, foglalkozások. Ezek szintén kulcsfontosságúak a pedagógusi munkában, hiszen a közösség­építés is feladata a pedagógusnak” – részletezte Köllő Zsófia.

A tematikához igazodva a rendezvényen az iskolai tevékenységnek nem az oktatással, hanem a neveléssel foglalkozó részére koncentráltak, amely ugyanúgy része az iskolában eltöltött időnek, mint az oktatás-tanulás párosa. Köllő Zsófia rámutatott, az iskolai nevelés tulajdonképpen szemlélet kérdése, nem korlátozzák szabályok és rendeletek úgy, mint az oktatott tananyagot.

Iskolai bántalmazás, környezeti nevelés és élménypedagógia

Példaként kiemelte a székelyvarsági programot, mely keretében három témát jártak körül: egy nap az iskolai bántalmazás megelőzéséről szólt, ami igazából az online oktatás kapcsán került sokak látóterébe, mivel az elmúlt két év során a bántalmazó helyzetek a közösségi média terébe kerültek, és ezáltal nyilvánossá váltak. Köllő Zsófia hozzátette, nagyon fontos, hogy az iskolába visszatérve ez ugyanúgy téma maradjon, és foglalkozzanak vele iskolai keretek között is.

Az egyik nap programjai a környezeti nevelésre koncentráltak, ami a klímaválság kapcsán világszerte nagyon aktuálisnak számít, ám a rendezvényen a helyi lehetőségeket is igyekeztek számba venni, például azt, hogy Erdélyben milyen környezeti nevelési programok vannak. Céljuk volt minél több lehetőséget bemutatni a pedagógusoknak, illetve rávezetni őket, hogy a környezettudatosságot hogyan lehet belecsempészni az iskolai mindennapokba.

A téma kapcsán workshopokat tartottak, illetve egy kirándulást is szerveztek, mely tulajdonképpen egyik formája az élménypedagógiás módszereknek.

A tanügyi reform a kötetlen beszélgetések témája

Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy nagyon jó volt a rendezvény vissz­hangja. Idén egy-egy helyszínen különböző területtel foglalkozó pedagógusok voltak jelen az óvónőtől a zenepedagógusokon át a szakképzésben oktató tanárig, és ez sokkal nagyobb rálátást adott mindenkinek a pedagógiai munkára, az oktatásban felmerülő problémákra és azok megoldásaira is.

„Úgy érezzük, nagyon bejött, hogy rövidebb idő alatt sokkal intenzívebben és sokkal szerteágazóbb tematikával kínáltuk meg a pedagógusokat” – mondta a szervező, hozzátéve, hogy természetesen továbbra is megvan az igény, hogy a pedagógusok konkrétan a szakuknak megfelelően vegyenek részt képzéseken, és szaktársaikkal oszthassák meg tapasztalataikat.

– tette hozzá az RMPSZ programigazgatója.

Kérdésünkre, Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy tapasztalatai alapján idén már nem az online oktatás témája tartja lázban a pedagógusokat, látszólag nem tartanak attól, hogy a járvány esetleges felerősödésével, ősszel ismét alkalmazkodni kell a pandémia előírásaihoz. Hozzátette, az elmúlt évek virtuális és egy hibrid oktatása után a nyári akadémia táboraiban majdhogynem kerültek mindent, ami online és digitális, a legtöbb helyszínen még széles sávú internet sem volt.

Arról is beszélt, hogy a küszöbönálló tanügyi reform, az ahhoz kapcsolódó új tanévszerkezet, az új törvénykezés volt leginkább a kötetlen, programon kívüli beszélgetések középpontjában.