
A szakmai képzések mellett kötetlen beszélgetéseknek is teret adtak a Bolyai Nyári Akadémia programjai
Fotó: Beliczay László
Újragondolt formában szervezték meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének hagyományos nyári programját, a Bolyai Nyári Akadémiát. A harmincadik alkalommal megtartott rendezvény programjain a pedagógusok a gyerekközpontú iskolai nevelés témakörét járták körül. Köllő Zsófia, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének programigazgatója számolt be a Krónikának a több helyszínen zajló táborokról.
2022. július 25., 19:242022. július 25., 19:24
A hétvégén ért véget a Bolyai Nyári Akadémia 30. kiadása, melyet idén újragondolt formában rendeztek meg. Köllő Zsófia, a Bolyai Nyári Akadémia szakmai és szervezési információkért felelős szervezője a Krónikának elmondta, rendezvényüket idén harmincadik alkalommal tartották meg, 1993-as kezdete óta egyetlenegyszer sem maradt el, még a két járványos évben is sikerült lebonyolítaniuk online és hibrid formában.
„Olyan helyszínek adtak otthont a foglalkozásoknak, amelyek táborjellegűek, például Ivóban, Székelyvarságon, Szovátán, Kommandón, Kalotaszentkirályon, Válaszúton és Szatmárnémetiben szerveztük az akadémiát. Mindegyiket próbáltuk tábori hangulatban megszervezni úgy, hogy a szigorúan vett szakmai programokon túl legyenek választható tevékenységek, esti tábortüzek, táncház, kvízest, mozi, pedamozi. Olyan jellegű programokat is próbáltunk becsempészni, amelyek kitágítják a kereteket, tehát nem fejeztük be a közös tevékenységet a vacsorával, hanem még utána is tartottak a beszélgetések, foglalkozások. Ezek szintén kulcsfontosságúak a pedagógusi munkában, hiszen a közösségépítés is feladata a pedagógusnak” – részletezte Köllő Zsófia.
A tematikához igazodva a rendezvényen az iskolai tevékenységnek nem az oktatással, hanem a neveléssel foglalkozó részére koncentráltak, amely ugyanúgy része az iskolában eltöltött időnek, mint az oktatás-tanulás párosa. Köllő Zsófia rámutatott, az iskolai nevelés tulajdonképpen szemlélet kérdése, nem korlátozzák szabályok és rendeletek úgy, mint az oktatott tananyagot.
Példaként kiemelte a székelyvarsági programot, mely keretében három témát jártak körül: egy nap az iskolai bántalmazás megelőzéséről szólt, ami igazából az online oktatás kapcsán került sokak látóterébe, mivel az elmúlt két év során a bántalmazó helyzetek a közösségi média terébe kerültek, és ezáltal nyilvánossá váltak. Köllő Zsófia hozzátette, nagyon fontos, hogy az iskolába visszatérve ez ugyanúgy téma maradjon, és foglalkozzanak vele iskolai keretek között is.
Az egyik nap programjai a környezeti nevelésre koncentráltak, ami a klímaválság kapcsán világszerte nagyon aktuálisnak számít, ám a rendezvényen a helyi lehetőségeket is igyekeztek számba venni, például azt, hogy Erdélyben milyen környezeti nevelési programok vannak. Céljuk volt minél több lehetőséget bemutatni a pedagógusoknak, illetve rávezetni őket, hogy a környezettudatosságot hogyan lehet belecsempészni az iskolai mindennapokba.
A téma kapcsán workshopokat tartottak, illetve egy kirándulást is szerveztek, mely tulajdonképpen egyik formája az élménypedagógiás módszereknek.
Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy nagyon jó volt a rendezvény visszhangja. Idén egy-egy helyszínen különböző területtel foglalkozó pedagógusok voltak jelen az óvónőtől a zenepedagógusokon át a szakképzésben oktató tanárig, és ez sokkal nagyobb rálátást adott mindenkinek a pedagógiai munkára, az oktatásban felmerülő problémákra és azok megoldásaira is.
„Úgy érezzük, nagyon bejött, hogy rövidebb idő alatt sokkal intenzívebben és sokkal szerteágazóbb tematikával kínáltuk meg a pedagógusokat” – mondta a szervező, hozzátéve, hogy természetesen továbbra is megvan az igény, hogy a pedagógusok konkrétan a szakuknak megfelelően vegyenek részt képzéseken, és szaktársaikkal oszthassák meg tapasztalataikat.
– tette hozzá az RMPSZ programigazgatója.
Kérdésünkre, Köllő Zsófia azt is elmondta, hogy tapasztalatai alapján idén már nem az online oktatás témája tartja lázban a pedagógusokat, látszólag nem tartanak attól, hogy a járvány esetleges felerősödésével, ősszel ismét alkalmazkodni kell a pandémia előírásaihoz. Hozzátette, az elmúlt évek virtuális és egy hibrid oktatása után a nyári akadémia táboraiban majdhogynem kerültek mindent, ami online és digitális, a legtöbb helyszínen még széles sávú internet sem volt.
Arról is beszélt, hogy a küszöbönálló tanügyi reform, az ahhoz kapcsolódó új tanévszerkezet, az új törvénykezés volt leginkább a kötetlen, programon kívüli beszélgetések középpontjában.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!