Makkai István marosvásárhelyi művész készítheti el Sütő András-szobrát
Fotó: Haáz Vince
Sütő András Marosvásárhelyre tervezett szobra nyertes tervének nyilvánosságra kerülése után élénk szakmai és közösségi vita bontakozott ki: a makett láttán többen kifogásolták az ábrázolás módját, mások a választott gesztusokat vagy a koncepciót kérdőjelezték meg. A felhördülést követően a szobor alkotóját, Makkai Istvánt arról kérdeztük, hogyan gondolkodott Sütő András alakjáról, mit szeretett volna megmutatni az író személyiségéből, mi áll a sokat kritizált terv mögött.
2026. január 29., 19:302026. január 29., 19:30
Kettős jelenlét, két tér, két szerep: egyszer mindenkihez közel álló ember, máskor felemelt, tisztelt közéleti alak. Makkai István marosvásárhelyi szobrászművész szerint a készülő Sütő András-szobor nem egyetlen, lezárt jelentést kíván rögzíteni, hanem lehetőséget ad arra, hogy a Kossuth- és Herder-díjas író személyisége több nézőpontból is értelmezhető legyen.
A marosvásárhelyi Színház térre tervezett, egész alakos Sütő András-szoborra kiírt pályázat eredményének kihirdetése rövid idő alatt közbeszéd tárgyává vált. Éles kritikákat váltottak ki az online térben a makettről megjelent fotók, melyeket előbb Kovács Mihály Levente alpolgármester tett közzé Facebook-oldalán a szerző megnevezése nélkül. A nyertes pályamunkáról nyilvánosságra került makettfotók alapján elindult vita során akadtak, akik a szobor gesztusait, mások a megformálás részleteit, a választott pillanatot, sőt egyes ikonográfiai elemeket is kifogásolták.
A szobor sok kritikát kiváltó makettje
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
A pályázat eredményét és a győztes alkotást végül Soós Zoltán polgármester múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatta be, ismertetve: a kilenc beérkezett pályamunka közül
A pályaművekről kilenctagú zsűri döntött, ebben a szakma mellett a helyi tanács és a civil szféra képviselői is helyet kaptak. Jelezte: a bemutatott makett nem végleges alkotás, hanem egy folyamat első állomása. A Krónika kérdésére az alkotó is hangsúlyozta, hogy amit a közönség látott, láthat, az egy negyven centiméteres makett – ahol az arc mindössze néhány centiméteres –, és ez még nem alkalmas arra, hogy visszaadja mindazt, ami majd egy életnagyságú, hónapokon át formált bronzszobron megjelenik.
Makkai István nem először készít köztéri alkotást, szobrai Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Backamadarason, Barantón, Miklósváron és Mila 23 településen láthatóak. Sütő András alakja azonban új helyzet elé állította, ez az első egész alakos alkotása, amivel pályázatot nyert. Mint lapunknak elmondta, egy-egy szoborpályázat kiírásakor nincs előre rögzített elképzelése, akkor nevez be, ha a téma valamit elindít benne.
Makkai István úgy látja, sokan magukénak érzik Sütő Andrást, ezért féltik a róla kialakult képet
Fotó: Haáz Vince
„Az ilyen szoborpályázatoknál mindig elgondolkodom. Ha megszületik egy ötlet, mesét látok benne, és akkor nekivágok” – magyarázta a 43 éves vásárhelyi alkotó, hozzátéve, az ötletelést, ihletgyűjtést már akkor elkezdte, amikor még csak szó volt róla, hogy Marosvásárhelyre Sütő András-szobrot terveznek.
Az író ugyanis egyszerre volt alkotó értelmiségi és aktív közéleti szereplő, s ezt a kettősséget a szobrász térben is meg akarta jeleníteni.
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
A terv egyik kulcseleme, hogy a szobor nem egyetlen „nézőpontból” értelmezhető. Az alak az egyik nézőpont szerint talapzaton áll, a másikból nem. A megemelt figura a közéleti, kisebbségpolitikai szerepben ismert Sütő Andrást idézi meg: azt az alakot, akinek lábainál koszorúzni lehet, akihez ünnepélyes megemlékezések kapcsolódnak.
„Ez az író tere” – fogalmazott a Krónikának a szobrász, hozzátéve, mivel Sütő András a legtöbb erdélyi magyar szívéhez nagyon közel áll, fontos volt számára, hogy emberközeli (is) legyen.
Fotó: Haáz Vince
Makkai István szerint ez a kettősség adja Sütő András személyiségének teljességét. A szobor tervezésekor fontos szempont volt a Színház tér adottsága. A terület nem üres: már most is több alkotás, térplasztika, szökőkút és emlékmű található itt. A szobrász személyesen járta be a teret, figyelte a szintkülönbségeket, a zöldfelületeket, a gyalogos útvonalakat.
Így talált rá arra a lépcsőzetes, enyhén megemelt zöldfelületre, ahol a kettős koncepció térben is értelmezhetővé vált. A helyszín nemcsak háttere, hanem aktív része az alkotásnak: meghatározza, honnan közelítjük meg a szobrot, milyen távolságból, milyen perspektívából látjuk.
A figurális megformálás előtt Makkai István tudatos kutatómunkába kezdett. Elsősorban nem Sütő András műveit olvasta újra, hanem róla szóló könyveket, visszaemlékezéseket, tanulmányokat. Olyan köteteket keresett, amelyek mások szemén keresztül mutatják meg az írót.
„A karakter érdekelt” – mondta a marosvásárhelyi szobrászművész, leszögezve, hogy nem egyetlen életkort, korszakot akart megragadni, hanem egy átfogó, időtlen képet. Ezért nem a nagyon idős, de nem is a fiatal Sütő Andrást választotta.
Fotó: Haáz Vince
A maketten megjelenő cigaretta külön figyelmet kapott a közösségi vitákban, mivel élete utolsó éveiben az író már nem dohányzott. Makkai István szerint azonban ez nem meghatározó elem. „Nem főszereplő, inkább egy könnyed gesztus. Olyan mozzanat, amely emberközelivé teszi a figurát, és egy hétköznapi, nem ünnepélyes állapotot idéz meg” – fogalmazott. A szobrász is tisztában van azzal, hogy Sütő András élete utolsó éveiben már nem dohányzott, ugyanakkor korábbi fotókon, felvételeken ez a mozdulat gyakran megjelenik. „Ez nem korszakmegjelölés, hanem hangulat. Nem egyetlen időmetszetet akarok rögzíteni” – szögezte le.
A kivitelezés szoros ütemterv szerint zajlik: az agyagmintát nyár végére kell befejezni, ezt követi a bronzöntés, amely önmagában két hónapot vesz igénybe. A tervek szerint a szobor legkésőbb szeptember végére készül el.
Fotó: Haáz Vince
Makkai István nem elutasítással reagál a vitákra és a kritikákra. Azt mondja, tudta, hogy egy ilyen alkotás kap majd „hideget-meleget”, de erre igazán nem lehet felkészülni. Úgy látja, sokan magukénak érzik Sütő Andrást, ezért féltik a róla kialakult képet.
Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a szobor ne váljon „viaszbábszerű” másolattá. „Szobrot kell mintázni, nem diktálás alapján dolgozni” – fogalmazott. Makkai István szerint a most látható makett nem végpont, hanem kezdet. Az igazi munka a hónapokon át tartó mintázás során történik meg, amikor a részletek, arányok, gesztusok végleges formát öltenek. „A makett irányt mutat. A kép igazán majd nagyban áll össze” – foglalta össze gondolatait a Krónikának a szobrászművész.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!