
A Kossuth- és Herder-díjas Sütő András (1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest) az erdélyi magyar irodalom és közélet meghatározó alakja
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
2026. január 22., 13:212026. január 22., 13:21
Sütő András szobrát idén, az író halálának 20. évfordulóján állítanák fel Marosvásárhelyen. Amint Soós Zoltán polgármester közleményében szerepel, „Marosvásárhely újabb fontos lépést tett közös történelmének és értékeinek megőrzése felé. Eredményt hirdettünk a Sütő András és Constantin Romanu-Vivu köztéri szobrainak pályázatán, egy nyílt, átlátható eljárás során és független szakmai zsűri döntése alapján”.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester emlékeztet,
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során.
Constantin Romanu-Vivu az 1848-as forradalom román mártírhőse, az igazságért és szabadságért folytatott küzdelem jelképe Erdély történetében.
Makkai István szobrászművész, a Sütő András-szobor alkotója
Fotó: Haáz Vince
„A következő időszakban kerül sor az alkotások elhelyezésére,
a közös jövőt a párbeszédre és a minőségi köztéri kultúrára építi” – szerepel a közleményben.
Amint arról a Székelyhon beszámolt, az eredményhirdetés felemásra sikeredett, mert a pályázatban az állt, hogy hivatalos kiállításon mondják majd el, melyik alkotás nyert és ki a szerzője. Ezzel ellentétben az alkotásokat szó nélkül kiállították a városháza nagyterme előtti folyosóra,
Ebben azt írta, hogy „megvan a Színház téri Sütő András-szobor ötletpályázatának győztese! Egy újabb fontos és kézzelfogható lépés a marosvásárhelyieknek tett ígéretünk felé. Ez nemcsak kulturális örökségünk gazdagítása, hanem közösségünk megbecsülésének is jelképe.”, de nem nevezte meg az alkotót.
Végül Soós Zoltán jelentette be hivatalosan a szobrász kilétét.
Amint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) honlapján szerepel, Makkai István 1983-ban született Marosvásárhelyen. 2002-ben a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, majd a Kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem szobrászat szakán tanult, alapfokon 2002–2006 és mesterképzőn 2006–2008 között.
valamint 2023-tól a MAMŰ Társaságnak is. További információk a szobrászművészről itt találhatóak.
Nem volt zökkenőmentes a Sütő-szobor terve
Az önkormányzati testület által több mint 15 éve megszavazott emlékmű a város központjában, a Színház téren kapna helyet – közölte november 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete.
Sütő András szobrát Makkai István marosvásárhelyi születésű szobrász alkotja
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi magyarságnak régi vágya, hogy
A marosvásárhelyi helyi tanács először 2009-ben fogadott el határozatot arról, hogy szobrot állít a magyar írónak. A Sütő-szobor felállítását attól tették függővé, hogy vele „párban” egy román személyiségnek is emlékművet állítanak. A testület Ștefan Gușă tábornoknak kívánt emlékjelet állítani, aki az ügyészség szerint az 1989-es forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett. Az önkormányzati határozatot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyisége megtámadta a bíróságon, mely jogerős ítéletével érvénytelenítette az önkormányzati döntést.
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
Sütő Andrásnak eddig Székelyudvarhelyen és Sopronban állítottak köztéri szobrot.

Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
szóljon hozzá!