A Kossuth- és Herder-díjas Sütő András (1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest) az erdélyi magyar irodalom és közélet meghatározó alakja
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
2026. január 22., 13:212026. január 22., 13:21
Sütő András szobrát idén, az író halálának 20. évfordulóján állítanák fel Marosvásárhelyen. Amint Soós Zoltán polgármester közleményében szerepel, „Marosvásárhely újabb fontos lépést tett közös történelmének és értékeinek megőrzése felé. Eredményt hirdettünk a Sütő András és Constantin Romanu-Vivu köztéri szobrainak pályázatán, egy nyílt, átlátható eljárás során és független szakmai zsűri döntése alapján”.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester emlékeztet,
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során.
Constantin Romanu-Vivu az 1848-as forradalom román mártírhőse, az igazságért és szabadságért folytatott küzdelem jelképe Erdély történetében.
Makkai István szobrászművész, a Sütő András-szobor alkotója
Fotó: Haáz Vince
„A következő időszakban kerül sor az alkotások elhelyezésére,
a közös jövőt a párbeszédre és a minőségi köztéri kultúrára építi” – szerepel a közleményben.
Amint arról a Székelyhon beszámolt, az eredményhirdetés felemásra sikeredett, mert a pályázatban az állt, hogy hivatalos kiállításon mondják majd el, melyik alkotás nyert és ki a szerzője. Ezzel ellentétben az alkotásokat szó nélkül kiállították a városháza nagyterme előtti folyosóra,
Ebben azt írta, hogy „megvan a Színház téri Sütő András-szobor ötletpályázatának győztese! Egy újabb fontos és kézzelfogható lépés a marosvásárhelyieknek tett ígéretünk felé. Ez nemcsak kulturális örökségünk gazdagítása, hanem közösségünk megbecsülésének is jelképe.”, de nem nevezte meg az alkotót.
Végül Soós Zoltán jelentette be hivatalosan a szobrász kilétét.
Amint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) honlapján szerepel, Makkai István 1983-ban született Marosvásárhelyen. 2002-ben a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, majd a Kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem szobrászat szakán tanult, alapfokon 2002–2006 és mesterképzőn 2006–2008 között.
valamint 2023-tól a MAMŰ Társaságnak is. További információk a szobrászművészről itt találhatóak.
Nem volt zökkenőmentes a Sütő-szobor terve
Az önkormányzati testület által több mint 15 éve megszavazott emlékmű a város központjában, a Színház téren kapna helyet – közölte november 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete.
Sütő András szobrát Makkai István marosvásárhelyi születésű szobrász alkotja
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi magyarságnak régi vágya, hogy
A marosvásárhelyi helyi tanács először 2009-ben fogadott el határozatot arról, hogy szobrot állít a magyar írónak. A Sütő-szobor felállítását attól tették függővé, hogy vele „párban” egy román személyiségnek is emlékművet állítanak. A testület Ștefan Gușă tábornoknak kívánt emlékjelet állítani, aki az ügyészség szerint az 1989-es forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett. Az önkormányzati határozatot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyisége megtámadta a bíróságon, mely jogerős ítéletével érvénytelenítette az önkormányzati döntést.
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
Sütő Andrásnak eddig Székelyudvarhelyen és Sopronban állítottak köztéri szobrot.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!