A Kossuth- és Herder-díjas Sütő András (1927. június 17., Pusztakamarás – 2006. szeptember 30., Budapest) az erdélyi magyar irodalom és közélet meghatározó alakja
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
2026. január 22., 13:212026. január 22., 13:21
Sütő András szobrát idén, az író halálának 20. évfordulóján állítanák fel Marosvásárhelyen. Amint Soós Zoltán polgármester közleményében szerepel, „Marosvásárhely újabb fontos lépést tett közös történelmének és értékeinek megőrzése felé. Eredményt hirdettünk a Sütő András és Constantin Romanu-Vivu köztéri szobrainak pályázatán, egy nyílt, átlátható eljárás során és független szakmai zsűri döntése alapján”.
Fotó: Haáz Vince
A polgármester emlékeztet,
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során.
Constantin Romanu-Vivu az 1848-as forradalom román mártírhőse, az igazságért és szabadságért folytatott küzdelem jelképe Erdély történetében.
Makkai István szobrászművész, a Sütő András-szobor alkotója
Fotó: Haáz Vince
„A következő időszakban kerül sor az alkotások elhelyezésére,
a közös jövőt a párbeszédre és a minőségi köztéri kultúrára építi” – szerepel a közleményben.
Amint arról a Székelyhon beszámolt, az eredményhirdetés felemásra sikeredett, mert a pályázatban az állt, hogy hivatalos kiállításon mondják majd el, melyik alkotás nyert és ki a szerzője. Ezzel ellentétben az alkotásokat szó nélkül kiállították a városháza nagyterme előtti folyosóra,
Ebben azt írta, hogy „megvan a Színház téri Sütő András-szobor ötletpályázatának győztese! Egy újabb fontos és kézzelfogható lépés a marosvásárhelyieknek tett ígéretünk felé. Ez nemcsak kulturális örökségünk gazdagítása, hanem közösségünk megbecsülésének is jelképe.”, de nem nevezte meg az alkotót.
Végül Soós Zoltán jelentette be hivatalosan a szobrász kilétét.
Amint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) honlapján szerepel, Makkai István 1983-ban született Marosvásárhelyen. 2002-ben a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, majd a Kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem szobrászat szakán tanult, alapfokon 2002–2006 és mesterképzőn 2006–2008 között.
valamint 2023-tól a MAMŰ Társaságnak is. További információk a szobrászművészről itt találhatóak.
Nem volt zökkenőmentes a Sütő-szobor terve
Az önkormányzati testület által több mint 15 éve megszavazott emlékmű a város központjában, a Színház téren kapna helyet – közölte november 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete.
Sütő András szobrát Makkai István marosvásárhelyi születésű szobrász alkotja
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi magyarságnak régi vágya, hogy
A marosvásárhelyi helyi tanács először 2009-ben fogadott el határozatot arról, hogy szobrot állít a magyar írónak. A Sütő-szobor felállítását attól tették függővé, hogy vele „párban” egy román személyiségnek is emlékművet állítanak. A testület Ștefan Gușă tábornoknak kívánt emlékjelet állítani, aki az ügyészség szerint az 1989-es forradalom idején Temesváron a tömegbe lövetett. Az önkormányzati határozatot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az egykori temesvári események legmeghatározóbb személyisége megtámadta a bíróságon, mely jogerős ítéletével érvénytelenítette az önkormányzati döntést.
Sütő az 1990-es fekete március véres eseményeinek legismertebb áldozata: fél szemét elveszítette a magyarok és románok közötti összecsapások során
Fotó: Soós Zoltán/Facebook
Sütő Andrásnak eddig Székelyudvarhelyen és Sopronban állítottak köztéri szobrot.
Nyolc hónap alatt kell elkészülnie annak a Sütő András-szobornak, amelyet a beküldött alkotások közül nyertesként kiválasztottak a marosvásárhelyi városháza által megbízott szakemberek. Egész alakos lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Miközben Kolozsvár közel 50 millió lejt oszt szét sport-, kulturális és szociális projektekre, a legnagyobb támogatást az Kolozsvári U fociklub kapja: 14 millió lejt. Ez több, mint amennyit a TIFF, a magyar napok és más kulturális események együtt kapnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!