Magyarul sem megy

Míg tavaly – a korábban hatályos vizsgáztatási rendszerrel – Kovászna megyében a próbálkozók átlag 33–35 százaléka ment át, addig idén a sofőrvizsgára jelentkezők csupán átlag 30–31 százaléka szerez jogosítványt. Pedig a módosított közlekedési szabályzat alapján a kérdőíveket is leegyszerűsítették: a korábbival ellentétben azok már nem tartalmaznak becsapós kérdéseket, és egy kérdésre csupán egyetlen helyes válasz létezik.

Továbbá a magyar nyelven sofőrvizsgázók a románul próbálkozóknál is lényegesen gyengébb eredményeket érnek el – tudtuk meg. Átlagosan naponta 60 háromszéki próbál jogosítványt szerezni, közülük mintegy 20-an igénylik a magyar nyelvű vizsgáztatást, ám alig 10–12 százalékuk éri el az elégséges pontszámot az írásbelin. Eugen Deaconu, a jogosítványok kibocsátásával és a gépkocsik forgalomba történő beíratásával foglalkozó hivatal Kovászna megyei vezetője ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a magyarok nem ismerik az anyanyelvük szakkifejezéseit, mivel az elmúlt években egyes fogalmak románul rögzültek bennük. Másrészt az is hátrányukra van, hogy a háromszéki sofőriskolákban mindeddig kevés olyan tanuló végzett, aki magyarul tanulta a Közlekedésrendészeti szabályzatot (KRESZ). Deaconu éppen ezért abban bízik, hogy a következő hetekben javul az arány, mivel akkor kerül ki az iskolapadból több olyan tanuló, aki már magyarul tanulta az elméletet.

Van aki idegenkedik a magyar tesztlapoktól

Akadnak olyan háromszéki magyarok is, akik egyelőre idegenkednek a magyar nyelvű vizsgától. „Nemrég iratkoztam be a sofőriskolába. Mielőtt elkezdtem volna tanulni, átnéztem a magyar nyelvű közlekedési szabályzatot, ám rengeteg számomra idegen fogalommal találkoztam. Éppen ezért azonnal eldöntöttem, románul vizsgázom. Bár nem beszélem tökéletesen a román nyelvet, egyes kifejezések mégis ismerősebben csengenek” – jelentette ki a Krónika kérdésére a 20 éves sepsiszentgyörgyi Gondos Ferenc.

Komoróczy: nem magyar a KRESZ-fordítás

„Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Több értekezletet szerveztünk, és megállapítottuk, hogy a magyar nyelvű KRESZ a román nyelvű szó szerinti fordítása” – mondta el lapunknak Komoróczy György. A székelyudvarhelyi nyelvművelő szerint hiányzik a munkából a magyar szemléletmód, a magyar észjárás. Olyan hivatalos stílusban szerkesztett mondatokat tartalmaz, ahol a mondatrészek nincsenek a helyükön. Komoróczy György szerint a Bukarestben fordított KRESZ olyan érthetetlen, a normatív nyelvhasználattól elütő kifejezéseket tartalmaz, mint: vasúti szintjáró a vasúti átjáró helyett, nemzeti út országút helyett. A szekeret – állati erővel vont járműnek nevezik, a benzinkutat hajtóanyag állomásnak, a taxisofőrt – taxigépkocsivezetőnek és a billenőautót pedig önürítő tehergépkocsi-ládának.

Számítógépes tesztelés váltja az írásbelit

A jelenlegi írásbeli tesztelést országos szinten június elsejétől számítógépes vizsgáztatás váltja. Ám Eugen Deaconu lapunk érdeklődésére közölte, Kovászna megyében jövő hónaptól biztosan nem indul be a számítógépes vizsgáztatás. „Egyelőre nem találtunk olyan termet, ahol el tudjuk helyezni a gépeket, és amelyet kizárólag vizsgáztatásra tudunk használni. Másik gond, hogy mindössze 6 számítógép érkezett a minisztériumtól, pedig tízszer ennyire lenne szükségünk. Nem tehetjük meg, hogy a napi átlag 60 vizsgázót 6-os csoportokban teszteljük, hisz az 4-5 órába is beletelne” – panaszolta el a jogosítványok kibocsátásával és a gépkocsik forgalomba történő beíratásával foglalkozó hivatal Kovászna megyei vezetője. Hozzátette: vélhetően kapnak még számítógépeket, de a teremhiányt egyelőre nem tudják megoldani.

Jó hírrel szolgált azonban mindazok számára, akik soha nem dolgoztak számítógépen, s attól tartanak, hogy esetleg emiatt buknának el a sofőrvizsgán. A „tesztelő gépnek” ugyanis kimondottan erre a célra kifejlesztett billentyűzete lesz, mindössze három gombbal.