Fotó: Bone Ewald
„A kampányba való bekapcsolódás tulajdonképpen logikus megkoronázása nyelvi politikánknak – a többnyelvű kiszolgálást mostantól vizuálisan is megjelenítjük a kliensek számára. Az OTP ugyanis az egyetlen bank Romániában, amely a kisebbség nyelvén is elérhetővé tette például az internetbanki tranzakciókat vagy a honlap menüjét” – fogalmazott Diósi.
A pénzintézet kitűzőin egyébként a „Segíthetek valamiben?” felirat kétnyelvű változata olvasható, a vezérigazgató ezzel kapcsolatban elmondta: a mozgalmat saját marketingstratégiájukhoz igazították, de az üzenet ezzel nem változott.
Horváth Anna, a Claudiopolis Egyesület elnöke lapunknak elmondta: a mozgalmat anyagilag is támogató Mol Románia szintén mindegyik erdélyi, partiumi és bánsági egységében jelezni fogja a kétnyelvű kiszolgálást. Hozzátette: már mindkét vállalat megkezdte a reklámanyagok és az akció népszerűsítését.
„A fél éve indult Igen, tessék! mozgalom kiterjesztése várakozásainknak megfelelően zajlott, nagyon sok pozitív viszszajelzés érkezett mind a bekapcsolódó cégek, mind a lakosság részéről. Emellett Kolozsváron kívül több megyében is sikerült elindítani az akciót, Szilágy megyében a Szilágyság Kulturális Egyesület, Maros megyében a Bernády Alapítvány, Bihar megyében a Romániai Vállalkozók Egyesülete, Szatmár megyében pedig a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, valamint az Identitás Alapítvány jelezte partnerségi szándékát” – mutatott rá a sajtótájékoztatón Horváth Anna. Hangsúlyozta: a program nem nyelvi jogvédő eszköz, elsődleges célja az anyanyelven való kommunikáció gördülékenyebbé tétele. Mint mondta, a sikeres eredmények ellenére van még tennivaló, elsősorban a kincses városban, ahol a jövőben a közintézményi vezetők intenzívebb motiválására lesz szükség.
Sok az érdeklődő
Az elmúlt fél év során összegzett konkrét adatokról Vincze Róbert, a projekt koordinátora számolt be, aki közölte: Kolozsváron 63 cég támogatja anyagilag is a programot, ugyanakkor közel 100 vállalat csatlakozott a mozgalomhoz. „Érdekességként megemlíthető, hogy egy londoni gépkocsijavító műhely is használja a reklámanyagokat, az erdélyi tulajdonos interneten jelezte részvételi szándékát. Az Igen, tessék! honlapján újdonságként szerepel az utcanévkereső menüpont, ahol a kincses város utcáinak román és magyar megnevezését találják a látogatók” – magyarázta a programfelelős. A mozgalom új, A3-as formátumban kinyomtatott térképei egyébként bármelyik turisztikai információs irodában ingyenesen beszerezhetők, a többi reklámanyaghoz a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Petőfi Sándor/Avram Iancu utca 21. szám alatt található székházában juthatnak hozzá az érdeklődők, szintén bérmentesen.
Bihar megyében március elsején indul a kétnyelvű ügyintézésért folytatott kampány, az illetékesek ígérete szerint március elején az összes érintett intézményhez eljutnak a kitűzők. Mint arról beszámoltunk, a „Da, poftiţi! – Igen, tessék!” elnevezésű projekt a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg, életbe léptetését szeptemberben szavazta meg a megyei önkormányzat, és tavaly év végén a nagyváradi önkormányzat is csatlakozott a projekthez. A megyei tanács fennhatósága alá tartozó összes intézményben felmérték, hányan beszélnek magyarul, a tegnapi ülésen kiderült, ezen alkalmazottak száma eléri a négyszázat.
A megyei önkormányzat projektjének már magyarországi partnere is van: a határtól mindössze néhány kilométeres távolságra fekvő Biharkeresztes elsőként csatlakozott. A kisvárosban az utóbbi években egyre több a román ajkú lakos, akiknek jó része Nagyváradról vagy környékéről költözött át, és jelentős a településen áthaladó turistaforgalom is, így az ottaniak úgy döntöttek, hogy az itthon használatoshoz hasonló kétnyelvű kitűzők viselésével hívják majd fel a csak románul beszélő ügyintézők figyelmét arra, kivel társaloghatnak anyanyelvükön.
A kolozsvári és a Bihar megyei kampány két különböző, egymástól független kezdeményezés – hívta fel a figyelmet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete a Horváth Istvánnak, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetőjének címzett nyílt levelében. Mint rámutatnak, míg a kincses városban civil kezdeményezésről van szó, addig a bihari kampányt a megyei tanács hirdette meg. „A kolozsvári kezdeményezés főként a versenyszféra kereskedelmi és szolgáltató ágazatainak nyelvi jogi hiányosságainak pótlását célozta, míg a bihari RMDSZ kezdeményezése már elsősorban a hivatali nyelvhasználatra vonatkozik. (…) A civil kezdeményezés hiánypótló módon az állampolgári jogérvényesítés korlátait feszegeti, míg a bihari RMDSZ-é egyszerű kampányfogás annak elfedésére, hogy képtelenek a helyi közigazgatáson belüli magyar nyelvhasználat legalapvetőbb, törvények szavatolta jogainak érvényesítésére” – áll a nyílt levélben, amely arra is kitér, hogy a megyében még a mintegy két tucat RMDSZ-es vezetésű önkormányzatban is csak korlátozottan érvényesülnek a nyelvhasználati jogok.
A dokumentum arra is rámutat, hogy amíg a kolozsvári mozgalom jelmondata „Igen, tessék! – Da, poftiţi!”, a bihariak ezt megfordították, a román jelmondatot téve elsőnek. „A bihari érdek-képviseleti impotencia beszédes jele, hogy az anyagi hátteret is csak külső források bevonásával, a magyar–román határon átnyúló pályázatként tudták megoldani. Így jutott az eredetileg a magyar nyelv használatának bátorítására született kolozsvári kezdeményezés a határ menti magyarországi önkormányzatokban biztosítandó román nyelvhasználatig” – áll továbbá a nyílt levélben.
Mint arról beszámoltunk, Horváth István egyetemi docens, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke hétfőn közleményében elutasította a bihari EMNP azon vádját, miszerint a projekt „veszélyes” lenne. Ebben kifejti, hogy a magyar nyelv használatának bátorítására irányuló projekt nem mentesíti a román közintézményeket az anyanyelvhasználat betartására vonatkozó törvényes kötelezettségek alól, de elősegítheti azt. Rámutatott: nem az Igen, tessék! kampányt tartja „károsnak és veszélyesnek”, hanem azt, hogy a politikai versengés hevében egy civil kezdeményezés is áldozatul eshet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok