2012. június 25., 07:552012. június 25., 07:55
Ebben a tervek szerint helyet kapna az az 1–4. osztályos tagozat, amely jelenleg a cintermi vegyes iskolában működik. Ezenkívül egy óvodai csoportot, valamint bentlakást is kialakítanának benne. Nagybányán a Németh László Gimnáziumon kívül – ahol 5–8. és gimnáziumi osztályok vannak – összesen két vegyes iskolában működik 1–4., illetve 1–8. osztályos magyar tagozat. Ezenkívül több óvodában működnek magyar csoportok is. A tavalyi népszámlási adatok szerint a máramarosi megyeszékhelyen a lakosság mintegy 10 százaléka vallotta magát magyarnak, ez közel 14 ezer lakost jelent.
Az egykori nagybányai református iskola 1860-ban épült. Ebből tavaly költözött ki egy kisegítő iskola. Az épületen az elmúlt 60 évben semmit nem javítottak, annyira rossz állapotban kapta vissza az egyház, hogy az egyik épületszárnyat félig le kellett bontani. Eddig az egyházközségnek sikerült a külső javítások háromnegyed részét befejezni.
A beruházást a 2011-es évben a város egyházakat támogató csomagjából az összes reformátusra jutó pénzösszegből sikerült fedezni. Ezenkívül támogatást nyújtott a külső tatarozáshoz Béres István Máramaros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, valamint a nagybányai újvárosi református gyülekezet is besegített a munkálatok költségeinek a fedezésére – áll a közadakozásra felszólító levélben.
Ugyanakkor sikerült az épület pincéjét is rendbe tenni, amely kiváló étkezdének. Itt működött egyébként az államosításig az iskola étkezdéje – mesélte lapunknak Bak László, a nagybányai óvárosi református gyülekezet lelkipásztora, aki hozzátette, hogy a gyülekezet magára vállalja a teljes külső felújítást, valamint az udvar rendbetételét.
A belső felújítást adományokból, valamint pályázati pénzekből képzelné el. A teljes belső tatarozáshoz mintegy másfél millió lejre lenne szükség. Az épülettel együtt fel kell újítani a víz- és csatornarendszert, a mosdókat, a villanyszerelést, és a lépcsőket is rendbe kell tenni.
„Első lépésként elkészülne a földszintnek a javítása, amihez körülbelül 500 ezer lejre van szükség. Itt elindulhatna egy 1–4. osztály, esetleg óvodáscsoportok, és így építkezhetnénk tovább akár egy erős 1–8. iskola irányába, akár bentlakás kialakításának az irányába. Utóbbit az épület tetőterében is ki lehetne alakítani. Ez a jelenlegi Németh László Gimnázium, illetve az alsó tagozat tanítónőinek és tanári karának az együttműködésével történhetne meg. Az épület a nagybányai óvárosi református egyházközség tulajdonában marad, és mindaddig a magyar oktatást fogja szolgálni, amíg erre szükség lesz” – fogalmazott Bak László tiszteletes.
Jelenleg az iskolának 14 tanterme van, de az épületet akár bővíteni is lehetne. A Németh László Gimnázium vezetősége inkább elemi osztályt és bentlakást képzelne el ott. „Úgy láttuk jónak, hogy az 1–4. osztály esetleg legyen ott, az 5–8-at azonban ne bolygassuk, maradjanak itt. Ugyanis a tanáraink, akik az 5–8-ban tanítanak, azoknak a 9–12. osztályokban is vannak óráik, és az órarend szempontjából az eléggé megzavarná a dolgunkat.
A másik ötletünk az volt, hogy bentlakást alakítsunk ki az épületben, ezzel megoldódna ez a probléma is. Iskolánk diákságának az egyharmada vidékről jön, és a környező megyék, Szatmár vagy Szilágy megye elszippantják a diákjainkat, mivel jó és olcsó bentlakást tudnak biztosítani számukra” – nyilatkozta Czumbil Csaba, a Németh László Gimnázium igazgatója. Elmondta, jelenleg egy román iskola bentlakásában szállásolják el vidéki diákjaikat.
Elszigetelten ugyan, de olyanok is akadnak Nagybányán, akik szerint a visszaszolgáltatott református ingatlanban kellene, hogy működjön a város valamennyi magyar 1–8. osztálya. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 11-es számú, városszéli iskola magyar tagozata is beköltözne a városközponti épületbe. Úgy érvelnek az illetékesek, hogy az említett vegyes iskolában egyre inkább elsorvadni látszik a magyar tagozat, így előbb-utóbb fölszámolódik. Ezt az elképzelést azonban a többség nem támogatja, szerintük egy városszéli iskolában is szükség van magyar tagozatra.
Több nagybányai szülő már most érdeklődik az új iskola iránt. Az új iskolépületet azért tartják jónak, mert a történelmi központban van és így minden szülő számára elérhetőbb, mint a Németh László Gimnázium városszéli épülete. A gimnáziumban jelenleg 362 diák tanul, ehhez társulna még legalább 50 alsó tagozatos diák, akik az új épületben tanulnának. A gimnázium igazgatója szerint gondot jelentene az új épület fenntartása, ugyanis a fejkvóta rendszerben nem éri meg a gimnáziumnak több épületben működni.
„Ezt az épületet a kivitelezés nehézségei ellenére sem szabad hagyni, és a közösségnek, amennyire tudja, segítenie kell. Van egy számla, amelyre pénzadományt lehet utalni, de akár téglajegyet is lehet vásárolni, minden nagybányai lakos hozzájárulhat valamivel” – biztat Vlaicu Zsuzsanna Máramaros megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Németh László Gimnázium korábbi igazgatója.
A munkálatok elkezdéséhez a nagybányai óvárosi református egyházközség minden nagybányai és innen elszármazott személy adakozására számít. Ennek érdekében külön számlát nyitott az egyházközség, és a gyülekezetnek hamarosan saját honlapja is lesz. Az egyházközség lelkésze reméli, hogy az adományok begyűjtésével idén őszre legalább az épület földszintje elkészülhet. Ilyen körülmények között idén ősszel még biztos nem, de remélhetőleg jövőre már újra magyar diákok népesíthetik be a műemlékként nyilvántartott iskolaépületet.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.