Magyar kiváltságoktól tart a székelyföldi románok fóruma

A fórum vezetősége kifejti: a sajtóból értesültek az RMDSZ ama kezdeményezéséről, amely a helyi közigazgatási törvény módosítására irányul. Főleg azt a módosító javaslatot kifogásolják, amely 20-ról 10 százalékra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt. A fórum meglátása szerint ez az intézkedés, amely „csaknem minden erélyi települést érintene, fölöslegesen leterhelné az intézmények működését, és a fordítások miatt növelné a működési költségeket\".

Ugyanezeket a fenntartásokat fogalmazzák meg a levél aláírói az egészségügyi, valamint a szociális ellátási törvényt módosító javaslat kapcsán is. Ha elfogadja a parlament az RMDSZ módosító indítványát, azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, vagy ahol a magyar nyelvet beszélők száma túllépi az 5000 főt, biztosítani kell a magyar nyelvet beszélő személyzetet az egészségügyi és szociális intézményekben.

„A fórum úgy értékeli, hogy az etnikai kritérium jelenléte az egészségügyi és szociális ellátási rendszerben oda vezet, hogy az alkalmazás feltétele a szakmai kritériumok helyett a magyar nyelv ismerete lesz\" – idézi az Agerpres hírügynökség az állásfoglalást. A civil szervezet szerint nincs szükség új előírásokra a kisebbségek szimbólumhasználatát illetően, a román fórum ugyanis úgy véli, hogy az érvényben lévő jogszabályok ezt tisztán és világosan szabályozzák, „a kisebbségek szabadon használhatják szimbólumaikat saját rendezvényeiken\".

„A helyi közösségek a törvény keretei között helyi szimbólumokat (címer, zászló) hagyhatnak jóvá, amelyek azonban nem csak egy bizonyos etnikai csoport, hanem a teljes közösség számára reprezentatívak kell hogy legyenek. Márpedig az RMDSZ javaslata Székelyföld zászlaját szeretné elfogadtatni, amelyet 2004-ben talált ki a Székely Nemzeti Tanács, és utólag a nem létező Székelyföld zászlajává nyilvánítottak. (...) A javasolt székely heraldikai jelek egyáltalán nem tartalmazzák az itt élő románok szimbólumait, hanem átveszik az 1918 előtti időszak jelképeit, amikor a románokat diszkriminálták\" – szerepel a Ioan Sabău Pop által aláírt dokumentumban.

A fórum felhívja a figyelmet arra is, hogy az autonómiamozgalmak ismét támogatásra leltek, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, és a magyar kormány is felkarolta ezeket. A civil fórumot, amelynek mintegy 30 román civil szervezet a tagja, 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok identitásának megőrzéséhez .