Kató Béla püspök elhelyezett egy, az alapkőletételt megörökítő iratot tartalmazó időkapszulát
Fotó: Kiss Gábor
Magyar bölcsőde és óvoda alapkövét tették le szombaton a Maros megyei Backamadarason. A magyar állam közel 200 millió forintos támogatásával felépülő intézmény ötven gyermek befogadására lesz alkalmas.
2018. március 17., 16:082018. március 17., 16:08
2018. március 17., 20:432018. március 17., 20:43
Grezsa István kormánybiztos az alapkőletétel után a magyar közmédiának elmondta, a backamadarasi intézmény egyike annak a 151 magyar óvodának és bölcsődének, amely a magyar kormány támogatásával épül fel a Kárpát-medencében.
A program keretében az új óvodák mellett közel 450 óvodát újítanak fel, és 1664 óvodában alakítanak ki fejlesztő sarkot. A kormánybiztos hozzátette: az oktatók képzésével is segíteni kívánják a határon túli bölcsődéket és óvodákat. Példaként hozta fel a Hagyományok Háza magyar népi játékokra épülő akkreditált képzését, amely szerinte igazi hungarikumnak számít.
Hozzátette, az Erdélyi Református Egyházkerület javasolta, hogy Backamadaras is bekerüljön a programba. Külön örömnek tartotta, hogy az épületet Zakariás Attila Ybl Miklós-díjas építész tervezi. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a közmédiának adott nyilatkozatában „kakukktojásnak” nevezte az intézményt, melynek alapkövét letették, mert – mint mondta – elsősorban a nagyvárosokban épülnek bölcsődék, óvodák a magyar kormányprogram keretében. Fontosnak tartotta azonban, hogy az intézmény hozzásegíti a Nyárád menti település fiataljait ahhoz, hogy a 17 kilométerre levő Marosvásárhelyen vállalhassanak munkát, és míg dolgoznak, biztonságban tudják a gyermekeiket.
A püspök szerint az ilyen intézmények fékezhetik az erdélyi magyar vidék elnéptelenedésének a folyamatát. Az egyházfő fontosnak tartotta, hogy a templom mellé épül az óvoda. Úgy vélte: a célokat olykor újra kell fogalmazni, de a keresztyén hit által biztosított alapot nem szabad lecserélni.
A Marosvásárhelytől keletre fekvő Backamadarason és a községhez tartozó falvakban közel kétezren élnek. A 2011-es népszámláláson a lakosság nyolcvan százaléka magyarnak, 11 százaléka cigánynak, 5 százaléka pedig románnak vallotta magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!