
Európa egyik legnagyobb barkácsáruháza, a Brico Dépôt is felbontotta az együttműködését a Holzindustrie Schweighoferrel – adta hírül csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
2017. március 09., 18:112017. március 09., 18:11
A Hornbach, a francia Leroy Merlin után ez a harmadik üzletlánc, amely lemond a Holzindustrie Schweighoferről azt követően, hogy végleg megvonták az osztrák fafeldolgozó vállalattól a felelős erdőgazdálkodási tanúsítványt (FSC). A CEO Brico Dépôt Románia képviselője az Agerpresnek elmondta, olyan fából készült termékeket szeretnének árusítani üzleteikben, amelynek származása százszázalékosan ellenőrzött, hogy vásárlóik tudják, milyen termék mellett döntenek. Hozzátette, a francia áruházlánc számára fontos, hogy a faanyag tisztaságát többek között FSC-tanúsítvány garantálja.
Amint arról a Krónika is beszámolt, a Holzindustrie Schweighofer idén februárban elveszítette az FSC-tanúsítványt, ugyanis felmerült a gyanú, hogy törvénytelenül kivágott fát dolgoz fel romániai gyáraiban. Az osztrák cégről olyan információk is napvilágot láttak, hogy megsérti a famérési előírásokat. Tavaly decemberben a német Hornbach barkácsáruház elsőként szakította meg az együttműködést az osztrák vállalattal, bár utóbbi FSC-tanúsítványa akkor még csak próbaidőre volt felfüggesztve. A Leroy Merlin a hét elején jelentette be, hogy már nem forgalmazza az osztrák fafeldolgozó vállalat termékeit.
A Holzindustrie Schweighofer közleményben hangsúlyozta, elkötelezettek a törvénytelen fakitermelés ellen, ennek bizonyítékaként ellenőrzik saját beszállítóikat, azaz a fakitermelőket, és a hivatalos kötelezettségeken túl egy saját, a fa eredetét nyomon követő rendszert is életbe akarnak léptetni. A romániai környezetvédők már tavaly nyáron internetes petíciót indítottak, kérve, hogy a barkácsáruházak ne forgalmazzák az osztrák fafeldolgozó termékeit. Szerintük a tanúsítvány hiányában valószínűsíthető, hogy az osztrák cég gyáraiban illegálisan kitermelt, vagy lopott fát dolgoznak fel és a megkérdőjelezhető eredetű termékek forgalmazásával az áruházak saját hitelük elvesztését kockáztatják.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
szóljon hozzá!