A bértörvénnyel elégedetlen pedagógusok a napokban döntenek az esetleges tiltakozásról
Megszavazták az egységes bérezési törvény tervezetét szerdán az RMDSZ parlamenti képviselői, akik jelentős mértékben saját vívmányukként igyekeznek tálalni a román balliberális kormánykoalíció előterjesztését. Arról ugyanakkor nem beszélnek a szövetség politikusai, hogy ígéretével ellentétben a bukaresti hatalom több hónapos késéssel hajtja végre a közalkalmazottak béremelését.
2017. június 07., 22:312017. június 07., 22:31
2017. június 07., 22:402017. június 07., 22:40
Korodi Attila szerint az RMDSZ képviselőházi frakciója azért támogatta szerdán az egységes bértörvény tervezetét, mert mindamellett, hogy 25 százalékkal emeli meg január elsejétől az állami alkalmazottak bérét, „kiszámíthatóbb és következetesebb bérezési rács alapján biztosít méltányos fizetéseket a közigazgatásban dolgozóknak”.
„Továbbá ezzel a törvénnyel rendeztük az oktatók javadalmazását is, vonzóbbá tettük a pedagógusi pályát. Ahogyan azt a kampányban is ígértük, 25 százalékkal emeltük meg az oktatók alapfizetését, erre majd 2018. március 1-jétől egy újabb, 20 százalékos növekedés van előírva” – idézi az alakulat hírlevele az RMDSZ alsóházi frakcióvezetőjét.
Elfogadta az új egységes bértörvényt a bukaresti képviselőház szerdán, a közszférának azonban 2018 januárjáig még várnia kell az – eredetileg júliusra beígért – első béremelésekre.
Korodi Attila mindvégig többes számban nyilatkozott az elfogadott jogszabályról, mintha az az RMDSZ érdeme lenne. „Kiszámítható életpályamodellt szorgalmaztunk a közigazgatásban: a tisztséggel és a felelősségvállalás mértékével arányos bérezést biztosítottunk az állami szférában dolgozóknak” – jelentette ki a politikus, aki mindazonáltal a kormányra hárította a törvény végrehajtásának felelősségét. „Tekintettel arra, hogy a kormány vállalta a fizetésemelésekkel járó pénzkeret megteremtését, így a felelősséget is vállalta a jogszabály gyakorlatba ültetéséért” – fogalmazott a frakcióvezető.
A képviselőház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak úgy vélekedett, az elmúlt 27 év gyakorlata úgy csapódott le, hogy különböző intézményvezetők előnyöket tudtak szerezni az alkalmazottaiknak, és előfordult, hogy ugyanabban a tisztségben, ugyanazzal a felkészültséggel az egyik köztisztviselő háromszor többet keresett, mint a másik.
„Reméljük, hogy 2022-ig az emelt fizetési rendszerrel ezeket az egyenlőtlenségeket sikerül kiküszöbölni” – mondta a Krónikának a szatmárnémeti politikus. Elismerte, a frissen elfogadott törvény nem tökéletes, még így is nagy megterhelést jelent majd a költségvetés számára, szerinte azonban áldozatokat kell hozni, ha meg akarják állítani a szakembereknek az országból való elvándorlását. Erdei Dolóczki István szerint több, közpénzből fizetett kategória már az elmúlt évben, hónapokban béremelésben részesült.
A közszférában dolgozók azonban elégedetlenek a jogszabály végleges formájával, a tanügyi szakszervezetek például általános sztrájkot is kilátásba helyeztek, miután a képviselőház a halasztásokkal módosított formában fogadta el a bérezési törvényt. A törvény ugyanis 2018 januárjáig kitolja a kormánykoalíció által eredetileg idén júliustól beígért béremeléseket, ráadásul az egészségügyben és az oktatásban dolgozók esetében több szakaszra is bontja azt.
A következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos béremelések januártól kezdődnek, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne.
Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy már zajlik a sztrájk előkészítése, gyűjtik az aláírásokat. Közölte, az elmúlt 27 év alatt a különböző kormányok „sokszor és sokat hazudtak”, de ekkora „propagandacélú félrevezetésre” szerinte még nem volt példa.
„Elaltattak minket, megpróbálták leszerelni a tiltakozást. Az egyeztetések során mindent megígértek, még a szenátus oktatási bizottságában is az eredeti formájában ment át a tervezet. Az első arculcsapás a felsőház munkaügyi, jogi, és pénzügyi bizottságaiban ért, ott már kiderült, hogy július 1-jétől nem lesz béremelés, és hogy januártól sem lesz 50 százalék, csak 25” – méltatlankodott Nagy Gábor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!