Várkapunyitás. Allen Coliban polgármester kinyitja a brassói fellegvár régóta bezárt kapuját
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Végre birtokba vette a Cenk alatti város önkormányzata a brassói fellegvárat, Allen Coliban polgármester pedig bejelentette, még idén megnyitják a látogatók előtt a viszonylag jó állapotban levő létesítményt.
2023. július 14., 18:292023. július 14., 18:29
2026. január 09., 21:052026. január 09., 21:05
Mint egy várkapitány, úgy nyitotta ki csütörtökön a brassói vár kapuját Allen Coliban polgármester, miután a város hosszas huzavonát követően végre birtokba vehette a középkori létesítményt. „Vegyük le a láncokat és lakatokat a brassói várról! Az erőd hivatalosan is a brassóiak tulajdona! Befejeztük az átadási folyamatot, és mostantól a Fellegvár-hegyen lévő erőd Brassó örökségének része” – posztolta büszkén Facebook-oldalán az elöljáró, aki a bejegyzéshez több fotót is mellékelt a tényleges birtokba vételről.
Hamarosan a brassóiak és a turisták is beléphetnek a várkapun
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Bejelentette egyúttal, hogy
A Rador hírügynökség a Brassói Rádióra hivatkozva arról számolt be, hogy a múlt héten fejeződött be az átadás-átvételi eljárás, így nyolc év szünet után újra megnyílik a fellegvár. „Elkezdtük az előkészítő munkálatokat, eltávolítjuk a gazokat, és a szakértői tanulmányt is frissítettük, hogy biztonságossá tegyük a létesítményt.
– nyilatkozta Allen Coliban. Jelezte: a vár biztonságossá tételéhez frissítették a szakértői tanulmányt, ebben a hónapban elkészül az elemzés, augusztusban engedélyekért fordulnak a művelődési minisztériumhoz, szeptemberben pedig a nyílt napok alkalmával a városlakók és a turisták betekintést nyerhetnek.
Az önkormányzat már 1,5 millió lejt irányzott elő a dokumentáció előkészítésére, a konszolidációra és a tényleges biztonsági munkálatokra. A polgármester szeretné, ha a jövőben az emlékmű turisztikai látványosságként működne, kikapcsolódási lehetőséget és rendezvényeket kínálva a brassóiaknak.
Mit nyitnak a kulcsok?
Fotó: Facebook/Allen Coliban
Mint ismeretes, a történelmi műemlék hét éven át tartó pereskedés nyomán került vissza Brassó tulajdonába, a városháza a tavalyi év végén nyerte meg a pert. A Brassó fölé magasodó erődítményről végül február közepén mondott le eddigi tulajdonosa, az Aro Palace Rt. szálloda- és vendéglátóipari vállalat egy, a Bukaresti Értéktőzsdéhez (BVB) eljuttatott közleményben. A cég az 1990-es években jutott hozzá az értékes műemlék épülethez, és azután volt kénytelen megválni tőle, hogy többéves pereskedés után a legfelsőbb bíróság kimondta: az ingatlan az állam tulajdona és a pénzügyi tárcához kerül.
A brassói önkormányzat nyomatékosan jelezte, hogy igényt tart az épületegyüttesre, melyet a közösség érdekében hasznosítana, de február végén kiderült, hogy a vár sorsát rendezni hivatott pénzügyi tárcánál több minisztérium is hasonló igénnyel jelentkezett.
A brassói fellegvárnak a román állam köztulajdonából a Cenk alatti város köztulajdonába való átadásáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány – közölte Allen Coliban brassói polgármester.
A brassói történelmi központtól északra emelkedő erdős fellegvárat 1554-57-ben építették, majd egy tűzvész után 1618-ban újjáépítették. A Wikipédia vonatkozó szócikkéből megtudhatjuk, az épületegyüttes alapterülete megközelítőleg 80 x 100 méter, alaprajza enyhén szabálytalan négyszög, négy bástyája a négy égtáj felé mutat. Központi magja, egyben legrégebbi része egy patkó alakú torony, melyet 1524-ben emeltek; ehhez később három kisebb, bástyaszerű tornyot építettek. A külső erődövet 1630–1631-ben építették; sarkait négy olaszbástya védi, egyetlen kapuját pedig felvonóhíd segítségével tudták lezárni. A 18–19. században Habsburg-csapatok állomásoztak benne; a várudvaron további épületeket emeltek (kaszárnya, raktárak, parancsnoki lak), mely következtében az eredeti vármag ma már csak nehezen azonosítható.
Védelmi feladatot utoljára 1849-ben látott el. 2014-ben emléktáblát helyeztek el a várfalon az 1849-es szabadságharcosok tiszteletére.
Fotó: Facebook/Allen Coliban
A domboldalban a 20. század elején előkelő villák épültek; a domb egy részét parkerdő borítja, melyet sétányok szelnek át. Az első világháborúban, a Brassó 1916-os román megszállását követő harcokban a fellegvár magaslata stratégiai szerepet töltött be. Az október 8-ai döntő csatában az 51. honvéd hadosztály balszárnya a Fortyogó-hegyig majd a Fellegvárig nyomult előre Hausmanninger Károly alezredes vezetése alatt, és súlyos harcok árán délutánra elfoglalták a magaslatot, ahonnan géppuskával lőtték a Bolonyában és a vasútállomásnál felfejlődő román zászlóaljakat. Ez nagyban befolyásolta a csata kimenetelét, és a németek és a magyarok estére visszavonulásra kényszerítették a románokat, felszabadítva Brassót.
A világháború után Erdély Románia része lett. A fellegvárat többek között börtönként használták: 1919-ben a románok ide internálták a Székely Hadosztály mintegy hatszáz tisztjét, közöttük Kratochvil Károlyt, Márton Áront, és Sebestyén Józsefet. A város 1932-ben II. Károly román királynak ajándékozta a várat.
Az 1948-as kommunista kisajátítás után a Szekuritáte börtöneként, majd 1954–1975 között a megyei levéltár raktáraként szolgált. Ezután felújították, majd 1981-ben az állami turisztikai hivatal (ONT) középkori hangulatú étterem-komplexumot rendezett be a várban. Ugyanekkor hozták létre a várat megkerülő kövezett sétányokat, padokat, és a közvilágítást. A kommunizmus bukása után, 1990-ben a Fellegvárat az ONT privatizációja következtében létrejött Postăvarul (2000-től Aro Palace) részvénytársaság szerezte meg. 2015-ben jogi huzavona kezdődött a részvénytársaság és a brassói városháza között a vár tulajdonjogát illetően. Ennek következményeként a vár belseje 2015 óta nem látogatható, az étterem megszűnt, a várfalak romos állapotba kerültek.
A brassói önkormányzat mellett több bukaresti minisztérium is igényt formál Brassó fellegvárára, mely hosszas pereskedés után került vissza állami tulajdonba – közölte kedden a belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Személyeskedésig fajuló, heves szóváltás robbant ki hétfőn a román képviselőházban a háromszéki Bálványos üdülőtelep átnevezése miatt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bălvănișra változtatná a magyar eredetű elnevezést.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!