Leszavazta az alsóház a bányászati törvényt

A verespataki ciántechnológiás bányaberuházásról szóló jogszabály sorsára jutott a bányatörvény is, miután a bukaresti alsóház – döntéshozó kamaraként – kedden leszavazta a kormánykoalíció által kidolgozott dokumentumot. Bár a honatyák a nap folyamán rekordgyorsasággal, negyvenöt perc alatt cikkelyenként megszavazták a tervezetet, a kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok közötti ellentétek miatt a végszavazásnál elbukott a törvény.

A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak, a kerettörvény elfogadásához minősített többségre, azaz 204 voksra lett volna szükség.

Ezáltal továbbra is bizonytalanná vált a verespataki ciántechnológiás projekt sorsa. A balliberális kormánykoalíció (USL) által előterjesztett módosító javaslatok értelmében a bányászati törvény kimondta volna, hogy bármilyen jellegű kitermelés esetében kizárólag a legkorszerűbb technológiát lehet alkalmazni.

A jogszabály megtiltotta volna a környezetet vagy az érintett lakosságot veszélyeztető ipari technológiák használatát. A tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani az olyan beruházásokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével helyreállítják a környezetet.

Ezáltal a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására, amit továbbra is az állam végezne ugyan, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa. A kimondottan a verespataki bányaprojekt engedélyezését célzó, a kormány által korábban elfogadott határozat számos elemét felsorakoztató törvénytervezet novemberben a szenátusban sem kapta meg a szükséges támogatást. Az USL időközben úgy döntött, hogy elveti a Verespatak-törvényt, és kerettörvényt terjeszt elő a bányászat általános előírásairól.

Titokban tartott módosítások

A törvény végleges változatát hétfőn este, nagy fokú titokzatosság közepette szavazta meg az alsóház ipari és közigazgatási bizottsága. A törvényhozás gyakorlatától eltérően a parlament honlapjára nem került fel a dokumentum, amelybe az újságírók sem tekinthettek bele, sőt a honatyák is csupán az ülés előtt kaptak egy-egy példányt a módosított változatból.

Az ellenzéki pártok – közöttük az RMDSZ – kedden éppen ezzel magyarázták, hogy nemmel szavaznak a tervezetre. Ennek ellenére Iulian Iancu, az ipari bizottság szociáldemokrata elnöke valóságos dicshimnuszt zengett a bányatörvényről, amely szerinte egyszer s mindenkorra szertefoszlatja a civilek és környezetvédők részéről az elmúlt években a színesfém-kitermeléssel és -feldolgozással kapcsolatban megfogalmazott aggályokat.

„A környezetvédelmi, valamint a kulturális minisztérium kötelező módon csak abban az esetben folytathatja a különböző bányaprojektek engedélyezését, ha a törvényben rögzített feltételeknek eleget tesz a beruházó. Újdonság az is, hogy egyetlen kitermelés sem kezdődhet el anélkül, hogy a román állam nyilvánosságra ne hozná az engedélyezési folyamat valamennyi szakaszában született határozatokat. Hasonlóképpen figyelembe kell venni az érintett lakosság észrevételeit, továbbá biztosítani kell a régészeti lelőhelyek védelmét is” – ismertette a jogszabály előírásait Iancu.

A politikus a szavazás előtt még arról beszélt, hogy az új törvény előírásai alapján történne majd azoknak a bányaprojekteknek az engedélyezése is, amelyek ügyében még nem született szakhatósági döntés, beleértve a Verespatakra tervezett színesfémbányát.

Egyébként szintén kedden a szenátus elutasította azt a módosító javaslatot, amely a ciántechnológia betiltását kezdeményezte a romániai bányászatban. A bányászati törvényhez még tavaly beterjesztett kezdeményezés a jelenleg cianidos kitermelést folytató társaságokat arra kötelezte volna, hogy tizenkét hónapon belül beszüntessék tevékenységüket és ökológiai szempontból rehabilitálják az érintett ipari övezetet.

Ostrom alatt a pártszékházak

Az ország több városában civilek tüntetéssorozata kísérte a parlamenti vitát. Kolozsváron előbb a prefektúrát, majd a PSD, PNL és PDL megyei szervezeteinek otthont adó Deák Ferenc (Eroilor) utcai épületet, Bukarestben pedig a nép ügyvédje székházát, valamint a törvényhozásnak otthont adó Nép Házát ostromolták több órán keresztül a verespataki bányanyitást ellenző civilek. A több száz kincses városi tiltakozó között ismét megjelent Oana Boc, Emil Boc polgármester, volt kormányfő felesége is, aki több alkalommal utcára vonult már a verespataki bányaprojektet ellenző demonstrálók oldalán.

Nagyváradon mintegy negyvenen tüntettek a Bihar megyei kormányhivatal előtt, jórészt ugyanazok, akik már korábban is hallatták a hangjukat a verespataki beruházás és a palagáz-kitermelés ellen. A végszavazás előtt Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke alkotmányellenesnek nevezte a bányatörvény módosított változatát, amely szerinte felrúgná a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, sérti az alapvető emberi és állampolgári jogokat, továbbá törvényszegésre hatalmazná fel a profitorientált bányaipari magáncégeket.

„A tervezet gyakorlatilag minden kitételt tartalmaz, amit a parlament által novemberben elutasított Verespatak-törvény kapcsán kifogásoltunk, azzal a lényeges különbséggel, hogy ez valamennyi bányaprojektre vonatkozna. A kormánypártok közhasznúvá, államérdekké nyilvánítanák a bányanyitást célzó terveket, a beruházókat pedig mentesítenék a környezet és a műemlékek védelmét szavatoló törvények betartásának kötelezettsége alól” – értékelte a Krónikának a végül elbukott törvénytervezetet Kovács.

Hozzátette: a jogszabály arra is felhatalmazta volna a bányavállalatokat, hogy kilakoltassák otthonukból azokat a polgárokat, akik a leendő kitermelése területén élnek, kisajátítva ingatlanukat. „Az állammal kellene szembeszálljanak mindazok, akiknek érdekei vagy alapvető emberi jogai sérülnek bármely bányaterv kapcsán. Vagyis az igazoltató-pénzbírságoló-gumibotos csendőrség helyett a hadsereg és a titkosszolgálat „intézkedhet” az engedetlen, jogaiban sértett állampolgárokkal szemben” – nyilatkozta a Krónikának Kovács Csongor, kifogásolva azt is, hogy a kormány arra kötelezné a szakhatóságokat, feltétel nélkül hagyják jóvá a bányaprojekteket, sőt eltörölnék a bányanyitást akadályozó bírósági ítéletek végrehajtását is.

Nemzeti érdek?

Több pontban alkotmányellenes a bányatörvény módosított változata a verespataki aranykitermelés beindítását ellenző Alburnus Maior Egyesület szerint is. Ştefania Simion, a szervezet jogtanácsosa – aki jelen volt Bukarestben a törvénytervezet végleges formájáról döntő szakbizottság hétfői ülésén – lapunknak rámutatott, a balliberális kormánykoalíció által támogatott kerettörvény rengeteg passzust átemelt a korábbi Verespatak-törvényből.

„Épp azokat a problémákat oldana meg, amelyek miatt eddig nem indulhatott be a bányászat” – magyarázta Simion. Ezek közül az egyik a földek kisajátításáról szóló szabályozás, az új bányatörvény ugyanis lehetővé tenné, hogy az állam beindítsa az erre vonatkozó eljárást a verespataki beruházó kanadai–román társaság, a Roşia Montană Gold Corporation javára. A tervezet arra is lehetőséget adna, hogy környezetvédelmi szempontból védett területeken vagy műemlékvédelmi övezetekben is bányászhassanak, és megkerülhetővé tenné a hatástanulmányokra alapozott nyilvános versenytárgyalási eljárásokat.

Kérdésünkre a jogtanácsos jelezte: a környezetvédelmi veszélyekre és az esetleges katasztrófák bekövetkeztének megakadályozására vonatkozó cikkelyeket csupán általánosságban fogalmazták meg, így gyakorlatilag a szakminisztérium szabad kezet kapna az engedélyek kibocsátása során. „A környezetvédelmi tárca a legerősebb minisztériummá válna az országban, hiszen bármikor kezdeményezhetne egy beruházást nemzeti érdekké nyilvánító eljárást” – nyilatkozta a Krónikának Simion, aki mintegy kétszáz aktivistával együtt kedden ostrom alá vette a bukaresti ombudsman hivatalát, felszólítva a nép ügyvédjét: forduljon alkotmánybírósághoz, ha a parlament megszavazná a bányatörvényt.