Vass Levente, a maros­vásár­helyi székhelyű alapítvány ügyvezető elnöke érdeklődésünkre elmondta, úgy próbálnak a pályakezdő orvosoknak segíteni az itthon­­maradásban és a szülőföldön való érvényesülésben, hogy összeismertetik őket a környék kórházmenedzsereivel; feltérképezik, hogy melyik megyében vagy városban milyen orvosokból van hiány, illetve milyen kapacitással rendelkeznek a kórházak, kiket, milyen szakorvosokat tudnának alkalmazni. Egyes kórházakban már tudni lehet, kik azok a szakorvosok, akik egy-két éven belül nyugdíjba vonulnak, esetleg elmennek, más vidéken keresnek munkahelyet maguknak. Ha összeismerkednek az igazgatók a fiatal orvosokkal, sokkal könnyebb a munkahelykeresés is: a pályakezdő szakorvos nem idegenek közé érkezik, hiszen előzőleg már tájékozódhatott az adott kórházról, ahol már őt sem idegenként fogadják.

A szovátai kórház igazgatója, Tar Irma érdeklődésünkre elmondta, nagyon hasznosnak tartja a találkozót, amelyen minden évben részt vesz, hiszen a szakemberek megismerik egymást, tudomást szereznek arról, hogy milyen szakokon végeztek az orvosok, illetve, hogy milyen betöltetlen helyek vannak a kórházakban. „Kis kórház vagyunk, jelenleg szakorvosokban nem szenvedünk hiányt” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy náluk az ügyeleti vonalat kellene megerősíteni, ott volna szükség több orvosra.

Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház vezetője lapcsaládunknak elmondta, részt vesz a találkozón, jónak és fontosnak tartja leginkább a pályakezdő orvosok számára. „Azt, hogy pontosan milyen szakorvoshiány van a kórházban, nem tudom pontosan megmondani, ahhoz egy komolyabb felmérésre volna szükség” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha egy orvos most kezdi el a szakosodást, az több évet vesz igénybe, így csak akkor tudná megmondani, hogy szükség van-e rá, ha az illető már elvégezte a képzést. Gyergyószentmiklóson sürgősségi és altatóorvosra van szükség a kórházban – tudtuk meg Ferenczi István igazgatótól, aki szintén jelen lesz a szombati találkozón Marosvásárhelyen.

Égető háziorvoshiány

Vass Levente külön kiemelte az egyik legnagyobb problémát:

„2900 romániai községből 500–600 azoknak a száma, amelyekben nincs háziorvos, ami súlyosbítja az egészségügyi ellátást” – mondta a Studium – Prospero Alapítvány ügyvezetője, hozzátéve, hogy akik most praktizálnak, azok közül nagyon sokan pár év múlva elérik a nyugdíjas kort és – amennyiben nem fordítanak kellő figyelmet erre, – nem lesz akivel pótolni őket. „Szükség volna a családorvosi ellátás finanszírozásának a megreformálására” – hangsúlyozta a parlamenti képviselőként, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ elnökeként is tevékenykedő Vass Levente.

Nehéz megküzdeni a rendszer visszásságaival

A rezidenstoborzó nagy segítség a kórházaknak, hiszen még mielőtt a fiatal orvosok szakot választanak, találkozhatnak az igényekkel, lehetőségekkel – összegezte a Krónikának András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Hozzátette,

a teljes palettával megismerkedhetnek, és az alapján dönthetik el, hogy végül milyen szakot választanak. Az igazgató ugyanakkor rámutatott, még mindig rengeteg visszásság van a rendszerben, ezekre helyi szinten próbálnak áthidaló megoldásokat találni.

„Sokatmondó, hogy az Eurostat 2017-es statisztikája szerint az Unióban még mindig Románia képezi a legtöbb orvost – 26-28 orvost százezer lakosra, miközben az európai átlag 14 alatt van –, de az alkalmazásnál már megfordul az arány, és Románia jóval az uniós átlag alatt marad” – részletezte András-Nagy Róbert. Kifejtette,

Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi és a kecskeméti kórház azonos ágyszámú sebészettel működik, ám míg Sepsiszentgyörgyön 5 általános sebészt tudnak foglalkoztatni, Kecskeméten 24-et. Tehát elsősorban a pénzhiány korlátozza az alkalmazásokat, de továbbra is akadályokba ütköznek, amikor a hiányszakmákra keresnek szakembert: például kevés rezidens választja a sürgősséget, a pszichiátriát vagy a háziorvosi szakot. Ez utóbbi is visszavetül a kórházakra, mert ha nincs elég háziorvos, egyre jobban leterhelődnek a sürgősségek, ahol szintén szakemberhiány van. A menedzser elmondta, stratégiát dolgoztak ki, hogy milyen irányba szeretnék fejleszteni a kórházat – például mellkas- és plasztikai sebészetet szeretnének –, de ez azon is múlik, találnak-e rezidenst. Bíznak benne, hogy a találkozón sikerül hatni a pályakezdőkre, ugyanakkor a tapasztalatok szerint hiába egyértelmű, hogy például a nőgyógyászati szakma telített, a fiatalok úgyis ezt választják, majd ha itthon nem találnak állást, külföldön kamatoztatják a szakértelmet.