Hirdetés

Lassítanák a nyelvváltást: kiterjesztenék a csángó oktatást

Mentenék az örökséget. A legkisebbeket is bevonnák a csángóföldi oktatásba, hogy első nyelvként sajátítsák el a magyart •  Fotó: Csángó.rmpsz.ro

Mentenék az örökséget. A legkisebbeket is bevonnák a csángóföldi oktatásba, hogy első nyelvként sajátítsák el a magyart

Fotó: Csángó.rmpsz.ro

A kisgyerekeket is bevonná moldvai oktatási programjába a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, hogy a lurkók még a szótárrobbanás előtt, első nyelvként sajátíthassák el a magyart. A csángóföldi pedagógusok szerint a program szélesebb alapokra helyezése lassíthatná a nyelvváltás folyamatát.

Pap Melinda

2017. július 08., 15:272017. július 08., 15:27

Óvodáskorú, sőt annál kisebb gyerekekre is kiterjesztené a Moldvai Csángó Magyar Oktatási Programot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

A kisebbek számára idén kísérleti jelleggel három Bákó megyei településen beindított iskolán kívüli foglalkozásokat a 2017/2018-as tanévtől újabb helységekre terjesztenék ki, így érve el, hogy a kicsik még a szótárrobbanás előtti időszakban (1,5-2 éves korban, amikor a gyerek szókincse nagyon hirtelen megnövekszik) találkozzanak, ismerkedjenek a magyar nyelvvel – mondta el a Krónika kérdésére Márton Attila programfelelős.

Hirdetés

A magyar kormány támogatásával fenntartott csángóföldi oktatási program koordinátora elmondta,

jelenleg 29 Bákó megyei közösségben zajlik a magyar nyelv oktatása,

legtöbb helyen hivatalos, iskolai keretek között, csupán az oneşti-i útvonalon, Újfalu, Szőlőhegy, Szitás és Bahána településen korlátozódtak iskolán kívüli tevékenységekre.

Márton Attila kifejtette, a legtöbb településen már régóta jelen vannak oktatóik, élvezik a közösség bizalmát, így a jövőben az a céljuk, hogy elmozduljanak az óvodáskorú, vagy ennél is kisebb gyerekek irányába.

„Ez lenne igazából a jó alaphelyzet, akkor

Idézet
a gyerekek már egy egészséges kétnyelvű környezetben kezdenének el beszélni”

– indokolta a döntést a programfelelős, elmondva, hogy a tervek szerint oktatóik napi két-három órát foglalkoznának a másfél évesnél idősebb, de még nem iskoláskorú gyerekekkel. „Az lenne az ideális, ha még a szótárrobbanás előtt naponta olyan környezetben tartózkodnának, ahol magyarul beszélnek velük: így a magyar nem lenne egy utólagos, felvett második nyelv számukra” – indokolta az új célkitűzést Márton Attila.

Elmondta, a kisebb gyerekek oktatási programba való bevonására már a júniusban befejeződött 2016/2017-es tanévben is kísérletet tettek, Magyarfaluban, Pusztinán és Lészpeden foglalkoztak kisgyerekekkel is oktatóik, és a következő tanévben újabb helységekben vezetnék be az újítást. „Reméljük, hogy jövőre több oktatási helyszín lesz, ahol az oktatónak lesz ideje és energiája, hogy a kisebb gyerekekre is figyeljen” – jelentette ki Márton Attila, aki szerint az apróságokkal iskolán kívüli tevékenységek keretében foglalkoznának a pedagógusok.

Folyamatos a nyelvváltás

A kezdeményezést, hogy minél fiatalabb korban kezdjék el a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön, Petres László is hasznosnak tartja, aki nyolcadik éve tanítja magyarra a csángó gyerekeket Lujzikalagorban.

Minél kisebb korban kezdenek el magyarórára járni a gyerekek, annál inkább kötődni fognak ehhez a későbbiekben,

mondta a pedagógus, de az esetleges buktatókra is felhívta a figyelmet.

Kifejtette, a Moldvai Csángó­ Magyarok Szövetségének (MCSMSZ) alkalmazottjaként maga is foglalkozik óvodáskorúakkal, négy-ötéves tanítványai maguktól, többnyire nagyobb testvéreikkel kezdtek el magyarórára járni. „Az elsők között voltam a programban, aki óvodáskorú gyerekeket is befogadott, de nincs lehetőség arra, hogy összeszedjem őket és csak velük foglalkozzak” – magyarázta.

A nyelvváltás folyamata – amikor a magyar helyett románul kezdenek beszélni, vagy párhuzamosan használják mindkét nyelvet a csángók – mindenik faluban megfigyelhető, egyes helyeken előrehaladott, máshol kevésbé előrehaladott formában. Nagy eltérések lehetnek a települések között, van, ahol jó a nyelvállapot, nemcsak az idősek ismerik és beszélik anyanyelvi szinten a magyart, hanem a 20-30 évesek is használják, mondta Petres Lészpedet, Pusztinát, Klézsét, Kül­sőrekecsint, Dumbravént, Magyarfalut, Lábnyikot említve példaként.

„És vannak falvak, ahol a fiatal korosztály ért, de már nem nagyon beszél, és olyanok is, ahol annyira kevéssé tudnak már magyarul, hogy nem vállalják fel, még szüleik, rokonságuk előtt sem” – magyarázta Petres László.

Elveszőben az organikus csángó világ

Lujzikalagor például öntudatos, nagy hagyományokkal rendelkező település,

ahol a 90-es évek elején történt a nyelvváltás, amikor az óvodába, iskolába járó gyerekek már második nyelvként hozták otthonról a magyart. „A jó nyelvállapotú falvak többségében most zajlik ez a folyamat, és ha az oktatási programnak lenne egy szélesebb alapja, ki tudna teljesedni egy napközi- és óvoda programban, az sokat segítene abban, hogy ha nem is áll meg, legalább lelassuljon” – magyarázta a csángóföldi pedagógus.

Ezt jól kisütötték. Magyarfaluban már a nemrég befejeződött tanévben is szerveztek foglalkozásokat •  Fotó: Csángó.rmpsz.ro Galéria

Ezt jól kisütötték. Magyarfaluban már a nemrég befejeződött tanévben is szerveztek foglalkozásokat

Fotó: Csángó.rmpsz.ro

Emlékeztetett,

a csángó falvak zárt közösségek voltak, és ezért a nagyszülők generációja nagyon rosszul tudott románul.

Amint a kommunizmusban a gyerekeik elkezdtek a városokban dolgozni, egyre többet beszéltek románul, a hatósági nyomásgyakorlás mellett az állam nyelvéhez a felemelkedési, érvényesülési vágy is társult. És azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy ez egyben az egyház nyelve is, mutatott rá.

„Ez nem azt jelentette, hogy valamit feladtak. Persze, egyértelmű volt számukra, hogy az a világ lassan el fog veszni. A 60-80 évesek számára egyértelmű, hogy

Idézet
a nagy, organikus, csángó világ, melyet annak idején Domokos Pál Péter vagy Kallós Zoli bácsi látott, megélt, már elveszőben van – mindenik faluban”

– fogalmazott Petres László arra is felhívva a figyelmet, hogy a nyelvváltás – amikor a magyar szóbeliség lassan átadja a helyét a román nyelvnek –, hosszas, évtizedekig tartó folyamat.

Rámutatott, a csángók esetében az identitás másként konstruálódik, ennek a római katolikus vallás a legfontosabb eleme, a nyelv csupán másodlagos tényező. Bár a jobb nyelvállapotú falvak jobban ragaszkodnak kultúrájukhoz, egyik települést sem lehet „leírni”, leminősíteni, a nyelvváltás folyamatában számos tényező közrejátszik, hívta fel a figyelmet a csángó kultúrát is kutató pedagógus.

Fontos a pozitív benyomás

Arról, hogy a több mint 15 éve elindított Moldvai Csángó Magyar Oktatási Program hogyan befolyásolja a nyelvváltás folyamatát a moldvai településeken, nincs kimutatás. Az oktató szerint egyrészt korai is lenne, hisz egy oktatási programnak sokkal hosszabb a kifutási ideje, másrészt összetett kutatást igényelne.

Ennek ellenére úgy vélte,

jó lenne készíteni egy összesítést arról, hogy az idők folyamán a különböző falvakban hány gyerek vett részt a programban, és annak milyen eredményei voltak.

Továbbá, lehet, hogy megérett az idő a mostani oktatási struktúra újragondolására is, vélte Petres. Emlékeztetett, a magyar nyelv oktatása mindenhol önkéntes alapon kezdődött és zajlik mai napig, így már az is örvendetes, hogy a gyerekek éveken keresztül eljárnak az órákra. Ez a rosszabb nyelvállapotú falvakban még inkább dicsérendő, hisz ott kevésbé támogató a közhangulat, mutatott rá.

„Ha a gyerek eljár magyarórákra kettő-négy-nyolc évet, azt jelenti, hogy valamiért szeret odajárni, ez pozitív nyomot hagy benne. És lehet, hogy ő már tudatosabban fogja irányítani a gyerekeit a felé a kultúra fele, amely akkorra többnyire már csak a múzeumokban és a hangfelvételeken fog élni” – mutatott rá a lehetséges pozitív hozadékra az illetékes.

Hozzátette, „a nagy csángó világ tudói” a mostani 70-80 évesek generációja, így mire a mostani gyerekek felnőnek, az már egy teljesen más világ lesz. De ha ezek részt vettek az oktatási programban, jó benyomást szereztek erről, az olyan alap, melyre később akár építeni is lehet, vélte Petres László.

Idézet
Itt egy nagy hagyomány, kultúra, melyet sokszor kirakatszerűen szoktunk mutogatni, de eközben nagyon sérülékeny, törékeny a kapcsolat az idősek és fiatalok generációja között”

– fogalmazott az oktató, hozzátéve, már annak is örül, ha az idősek és fiatalok együtt mennek el a csíksomlyói és csángóföldi búcsúkba.

Az átmeneti megoldások is jók

A legtöbb csángóföldi pedagógus eléggé leterhelt, függetlenül attól, hogy iskolában vagy iskolán kívüli oktatási formában tanít, mondja Petres László, amikor arról kérdezzük, szerinte lenne-e az oktatóknak kapacitása a kisebbekkel is foglalkozni. „Aki többet akar, igyekszik többet tenni, és minden kollégám ezt teszi. Nem csak azt a 18 órát tartja meg, ami elő van írva” – mutatott rá.

Hetente, havonta van egy-két rendezvény, amire fel kell készíteni a gyerekeket, a táborok, a sok pluszaktivitás teljesen leköti az oktatók idejét.

„A bölcsődei, óvodai foglalkozás ráadásul külön szakértelmet igényelne. Külön programot, egy átgondolt, világosan megfogalmazott célt, hogy ne csak ötletszerűen járjanak a gyerekek, hanem legyen egyfajta átjárás az elemis magyarórák felé” – mondta a pedagógus, aki szerint – ha így közelítjük meg a kérdést – újabb kollégákra is szükség lenne.

Petres László hangsúlyozta, a program esetleges kiterjesztése mindenképp hasznos, de ha a különböző falvakban más-más megoldások vannak erre, azokat sem kellene elvetni. A Lujzikalagorban és máshol meglévő „átmeneti megoldás” is jó lehet, amikor a kicsik testvéreikkel járnak magyarórára és „avatódnak” be, mutatott rá.

„Nem kell ebből versengést, kötelező feladatot kreálni” – vélte az oktató, aki szerint előfordulhat, hogy bizonyos településeken a külső tényezők – a tanár órarendje vagy a helyhiány – nem teszi lehetővé, hogy az iskolások mellett a kicsikkel is foglalkozzon. „Ki kell gondolni, minden egyes helyen meg kell nézni, belefér-e a program kiterjesztése, és ha vannak átmeneti megoldások, azokat is el kell fogadni” – összegzett Petres László.

korábban írtuk

Moldvai magyar oktatási program: stabilizálódik a csángóföldi pedagógusok köre
Moldvai magyar oktatási program: stabilizálódik a csángóföldi pedagógusok köre

Szakképzett pedagógusok jelentkezését várják Csángóföldre, ahol az év végi fluktuáció ellenére stabilizálódni látszik az oktatók köre. A magyar oktatási programot működtető RMPSZ elsősorban a helyi hagyományőrzőkre és fiatalokra épít.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 10., hétfő

„Mintha ködön keresztül vezettem volna” – megszólalt a megtámadott mentő megműtött sofőrje

Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.

„Mintha ködön keresztül vezettem volna” – megszólalt a megtámadott mentő megműtött sofőrje
Hirdetés
2026. augusztus 10., hétfő

Megháromszorozza energiatermelési kapacitását a partiumi hőerőmű

A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.

Megháromszorozza energiatermelési kapacitását a partiumi hőerőmű
2026. augusztus 10., hétfő

Se Untold-jegy, se pénz: harminc károsultja lehet a kolozsvári csalónak

Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.

Se Untold-jegy, se pénz: harminc károsultja lehet a kolozsvári csalónak
2026. augusztus 10., hétfő

Marad a hőség, 38 fokig is felkúszik a hőmérők higanyszála

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.

Marad a hőség, 38 fokig is felkúszik a hőmérők higanyszála
Hirdetés
2026. augusztus 10., hétfő

Botrányt okozott, könnygázt vetett be, majd pisztolyt is elsütött egy ügyész, amikor le akarták tartóztatni

Egy ügyészt vasárnap éjszaka 24 órára őrizetbe vettek, mert miután botrányt okozott egy Hunyad megyei vendéglátóhelyen, könnygázt használt és egy pisztolyt is elsütött, amikor a rendőrök megpróbálták lefogni – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség.

Botrányt okozott, könnygázt vetett be, majd pisztolyt is elsütött egy ügyész, amikor le akarták tartóztatni
2026. augusztus 10., hétfő

Előzetesbe helyezték a mentőautó támadóit

Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek egy nőt és hat férfit a Kolozs megyei Récekeresztúron történt mentőautó-személyzet elleni támadás ügyében.

Előzetesbe helyezték a mentőautó támadóit
2026. augusztus 10., hétfő

Aluljáróktól a tram-trainig: így épül át Nagyvárad

Az elmúlt évek legnagyobb beruházásába fogott Nagyvárad: a város közlekedési rendszerének teljes újragondolásába. A cél nem csupán az autóforgalom gyorsítása volt, hanem az is, hogy a villamosközlekedés megszabaduljon a zsúfolt útkereszteződésektől.

Aluljáróktól a tram-trainig: így épül át Nagyvárad
Hirdetés
2026. augusztus 09., vasárnap

Harminc fok felett: így tároljuk gyógyszereinket nyáron

A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.

Harminc fok felett: így tároljuk gyógyszereinket nyáron
2026. augusztus 09., vasárnap

Kitart a hőség, még néhány napig bírni kell

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.

Kitart a hőség, még néhány napig bírni kell
Kitart a hőség, még néhány napig bírni kell
2026. augusztus 09., vasárnap

Kitart a hőség, még néhány napig bírni kell

2026. augusztus 09., vasárnap

TikTokon terjesztett rémhír miatt támadtak mentősökre egy erdélyi településen

Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.

TikTokon terjesztett rémhír miatt támadtak mentősökre egy erdélyi településen
Hirdetés
Hirdetés