
Fotó: Gecse Noémi
Lármafák gyújtásával, őrtüzek, fáklyák és gyertyák ezreinek fényével világították meg a Székelyföldet vasárnap este a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett Székelyföld autonómiájának napján, ezáltal hangsúlyozva a térség autonómiatörekvéseit.
2016. október 30., 18:572016. október 30., 18:57
2016. október 31., 14:212016. október 31., 14:21
A megmozduláshoz Erdély és a Kárpát-medence más településein, többek között Kolozsváron és Budapesten is csatlakoztak, illetve vasárnap délelőtt számos templomban is a székelyföldi autonómiáért imádkoztak, eleget téve az SZNT felhívásának. Az alkalomból valamennyi településen felolvasták az SZNT kiáltványát, amelyben kifejtik: ily módon kívánják Románia kormánya és a nagyvilág tudomására hozni, hogy a Székelyföld létezik.
„Ezzel kívánjuk ismételten megerősíteni a gyergyóditrói székely nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényünket: élni akarunk az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását!” Ebben arra is rámutatnak, hogy a székely nép ragaszkodik a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magában foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé. „Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, és a székely nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését a Székelyföld autonómiája révén” – áll a felhívásban.
Ennek írói azzal indokolják akciójuk szükségességét, hogy Románia kormánya mai napig nem mondott le „arról a tervről, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba beolvassza. Arra is emlékeztetnek, hogy Bukarest évek óta figyelmen kívül hagyja a székelyföldiek autonómiára vonatkozó, több alkalommal és formában kinyilvánított igényét, párbeszédre vonatkozó kezdeményezéseit.
Emlékeztetnek továbbá a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés állásfoglalására, amely szerint „Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie”. „Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!” – zárul a Székelyföld településein összegyűlt közösségek nevében Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett kiáltvány.
Az SZNT szeptember végén nyilvánította Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját. A felhíváshoz számos székelyföldi és nem székelyföldi település csatlakozott, a fények 17.30-kor gyúltak ki, a rendezvények sok településen lapzártánk után is zajlottak. A tervek szerint Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban, Csíkszerdában a Mikó-vár előtti téren, Székelyudvarhelyen, illetve Kovászna, Hargita és Maros megye számos községében is kigyúltak a fények. A települések mellett olyan jelképes helyszínek is fellobbantak a máglyák, mint az Óriáspince-tető vagy a Perkő. Egyes településeken, mint a háromszéki Árkoson a szemerkélő eső megnehezítette a tűzgyújtást, késleltetve a rendezvényt.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
szóljon hozzá!