Hirdetés

Kutyavilág köszöntött a kóbor ebekre

Elaltatással „orvosolná” a gazdátlan állatok okozta problémákat a bukaresti önkormányzat

2006. január 31., 00:002006. január 31., 00:00

„Kóborkutya-ügyben nem vagyunk hajlandóak kompromisszumra” – szögezte le tegnap Adriean Videanu bukaresti főpolgármester azután, hogy a főváros szívében vasárnap este egy gazdátlan eb végzetesen megmart egy japán férfit. A 68 éves Hadzsime Hori – a Koyo Románia vezérigazgatója, valamint számos más japán cég hazai képviselője – a Victoria-kormánypalota szomszédságában fekvő Titulescu utcán működő cégének székháza előtt szállt ki gépkocsijából, amikor egy kutya rátámadt, és átharapta bal lábának ütőerét. A férfinak mindössze annyi ideje volt, hogy segítségért kiáltson a tömbházban szolgálatot teljesítő éjjeliőrnek, ám a kiérkezett mentőorvosok már nem tudtak segíteni rajta, mivel percek alatt elvérzett. Az incidens tekintélyes botrányt kavart a fővárosban, amelynek önkormányzata évek óta hasztalan küzdelmet folytat az utcákon hemzsegő, kétszázezer fősre becsült kóborkutya-hordákkal. Adriean Videanu bejelentette: az önkormányzat megkétszerezi a bukaresti sintérek számát, altatólövedékekkel látja el őket, és az lesz a feladatuk, hogy külföldi állatorvostan-hallgatók segítségével néhány hét alatt ivartalanítsanak valamennyi ebet. A főpolgármester hozzátette, még a napokban módosító javaslatot terjeszt a kormány elé, amely oly módon szigorítana a hatályos állatvédelmi törvényen, hogy a sintértelepeken elaltatnák az állatokat, ha a begyűjtéstől számított 72 órán belül senki nem jelentkezik értük. Emellett büntetőeljárást kezdeményeznének ama bukaresti lakosok ellen, akik a kutyák örökbe fogadása után sem viselik gondját az ebnek.

„Európai” megoldások
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal öt évvel ezelőtt az állatkert szakembereire bízta a kóbor kutyák begyűjtését. A sintérek kezdetben minden gazdátlan négylábút begyűjtöttek, olykor a rövid időre szabadon engedett házőrzőket is. Dr. Bereczky Boldizsár, az állatkert igazgatója szerint az állatvédők által bírált intézkedés idővel meghozta gyümölcsét: míg 2000-ben 135, kóbor kutya által megharapott személyt oltottak be a fertőző kórházban, tavaly és tavalyelőtt egyetlen esetet sem jegyeztek. „Állítom, Marosvásárhely egyedülálló az országban, hiszen megszámolhatom a két kezemen, hány gazdátlan kutya sétál a városban. Begyűjtésükhöz a lakosság is hozzájárult: szombaton például öten telefonáltak be a városközpontból, hogy kóbor ebet láttak” – mondta lapunknak Bereczky Boldizsár, hozzátéve, az utóbbi időben az állatvédőkkel is javult az állatkert kapcsolata, mivel az összeszedett kutyák sorsáról az állatbarátok gondoskodnak. A múlt héten egy marosvásárhelyi kutyabarát öt ebet mentett meg az elaltatástól, miután kiváltotta, és különböző személyeknél helyezte el őket. „Jelenleg hét kutyánk van, de szinte mindegyikre akad jelentkező. Egyesek előre feliratkoznak, és elmondják, körülbelül milyen ebet szeretnének” – újságolja Bereczky, hangsúlyozva: sohasem a kóbor kutyát, hanem a felelőtlen embert kell hibáztatni.
Nagyváradon három éve egy nemzetközi támogatással létrejött alapítvány foglalkozik a kóbor kutyák befogásával és elhelyezésével. Az S.O.S. Dogs Alapítvány a helyi önkormányzat, a Noé Bárkája Alapítvány, valamint A Kóborkutyák Védelméért Alapítvány összefogása nyomán létesült, munkáját – anyagilag és a kutyák befogásához, gondozásához szükséges eszközökkel – két hasonló célú nagy-britanniai, valamint egy amerikai szervezet is támogatja. A váradi önkormányzat támogatása abban nyilvánul meg, hogy 25 éves ingyenes használatra az alapítvány rendelkezésére bocsátott egy 15 ezer négyzetméteres területet a város szélén, emellett évente 50 ezer erős lejt biztosít számára. Az alapítvány az európai előírásoknak megfelelően jár el: a cég szakemberei befogják a városban kóborló állatokat, orvosi ellátásban részesítik, nyilvántartásba veszik, majd ivartalanítják, és – ha örökbefogadó nem jelentkezik – szabadon engedik őket. Kivételt csak a túl agresszív vagy beteg kutyák jelentenek. Ily módon folyamatosan csökken a kóbor ebek száma, hisz a szaporodásképtelen egyedek nem „termelik” újra a populációt. A befogott kutyákat tetoválással látják el, amelynek segítségével azonosítják őket. Sőt az alapítvány angol nyelvű oktatói programot indított a város iskoláiban 5–8. osztályos gyerekek számára Egy kutya egy egész életre szól, nem csupán karácsonyra címmel, amelyben azt próbálják megtanítani, hogyan váljanak a gyerekek felelősségteljes gazdikká. Megalakulása óta a szervezet több mint 3000 kutyát sterilizált, és mintegy 800 ebet adott örökbe.

Polgári engedetlenség
A székelyudvarhelyi önkormányzat huszonöt férőhelyes menhelyére azok a kóbor állatok kerülnek, amelyeket az Autopress Simó Kft. munkatársai a városból, Szentegyházáról és Székelykeresztúrról begyűjtenek. A környék szemétszállításával is megbízott cég szerződés alapján végzi az állatok befogását, ebenként 830 ezer régi lejért, etetésükről és őrzésükről már az önkormányzat gondoskodik. A kutyákat egy-két hétig állatorvosi felügyelet alatt tartják, ha ezalatt nem jelentkezik a volt gazda vagy egy örökbefogadó személy, akkor az ebet elaltatják; tavaly 56 kutyával végzett altatóorvos. A cég munkatársai légpisztollyal, kábító fecskendővel „vadásznak” a 100–120 egyedre becsült kóborkutya-állományra, amelynek többsége a tömbháznegyedek szeméttárolói körül él, és a lakók egyike-másika szánalomból rendszeresen eteti őket. Velük sokszor meggyűlik a bajuk, mivel nem ritka, hogy az ebek „védelmében” tettlegességgel fenyegetik őket. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő technikus – akinek a kábítópisztoly használatához fegyverviselési engedélyt kellett beszereznie – elmondta: együttműködést nem várnak a lakosoktól, azt viszont igen, hogy legalább ne akadályozzák a munkájukat. Péter András, az udvarhelyi kutyatartók egyesületének ideiglenes elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: bár nem ért egyet az elaltatással, szerinte minden kóbor állatot be kell gyűjteni. „Nem volna szabad gazdátlan kutya legyen az utcán. Aki állatot tart, az felelősséget vállal érte, nem csaphatja el két-három hónap után. Aki pedig megelégszik annyival, hogy a kóbor ebeknek időnként enni ad, csak súlyosbítja a helyzetet. Az állattartásnak kultúrája van” – mondja Péter András.
Kolozsváron, ahol kétezerre tehető a gazdátlan ebek száma, létezik ugyan kutyamenhely, befogadóképessége és felszereltsége azonban kívánnivalót hagy maga után. „A lakosok rendszeresen hívnak a város különböző, kóbor kutyáktól hemzsegő részeibe” – magyarázza lapunknak Marius Cataniciu, az állatmenhely igazgatója, aki szerint egyáltalán nem ritka, hogy az ebek megharapják a járókelőket. Habár az utóbbi hetekben állatvédő szervezetek részéről olyan vádak hangzottak el, miszerint a menhelyen nem tarják emberséges körülmények között az állatokat, az igazgató állítása szerint ellátásuk, orvosi kezelésük terén nincsenek gondok. Cataniciu elismeri viszont, hogy meg kellene duplázni a menhely befogadóképességét, hogy a jelenleg őrzött közel 30 példánynál többet tudjanak elhelyezni. A menhelyre a sintérek naponta négy-öt ebet visznek be, ivartalanítják, két hét után pedig visszaengedik őket, ugyanakkor havonta tíz beteg, agresszív állatot elaltatnak. Madaras Péter kolozsvári állatorvos ellenben azt állítja: a kincses városi telepen az a cél, hogy olyan diagnózist állapítsanak meg a kutyákról, amelynek alapján elaltassák őket. „Volt már nálam onnan kihozott kutyakölyök, amely beteg volt ugyan, a menhelyen azonban semmilyen kezelésben nem részesítették. Iszonyú körülmények között, hidegben tartják, és éheztetik az állatokat” – panaszolja Madaras, akinek észrevételét Boros János alpolgármester is megalapozottnak tartja. Boros szerint az önkormányzatnak több pénzt kell kiutalnia a Közterület-fenntartó Vállalathoz tartozó menhely működésére, bővíteni kell befogadóképességét, a befogott állatokat pedig végérvényesen ott kellene tartani. „Ezek mellett pedig megfelelő altatólövedékekkel kell ellátni a sintéreket, hogy ne menjenek közröhejszámba, amint az utcán kötéllel rohangálnak a négylábúak után” – magyarázta lapunknak Boros János.

Traian Bãsescu főpolgármesterként meghátrált Brigitte Bardot elől
Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, Bukarestben sikerül megoldást találni a kóbor kutyák okozta problémákra. Traian Bãsescu főpolgármesteri mandátuma idején hadat üzent a gazdátlan, falkákban járó ebeknek, amelyek a 2,5 millió lakosú fővárosban naponta átlagban hatvan embert harapnak meg ma is; 2000-ben összesen 22 ezer embert kellett beoltani kutyaharapás miatt a veszettség elleni központban. Bãsescu úgy gondolta: egyszerűen el kell pusztítani a kóbor állatokat, szándékától azonban hamarosan eltérítették a nemzetközi és hazai állatvédők; Brigitte Bardot egykori filmcsillag például személyesen is közbenjárt a bukaresti ebek védelmében. Az állatvédők nyomására végül is Bãsescu az európai szabványokkal összhangban talált megoldást: hatalmas kutyamenhelyet létesített, ahol egy évig tartották a begyűjtött állatokat. Ha addig senki sem jelentkezett értük, ivartalanították a jószágokat, és csak a legvégső esetben döntöttek az elaltatás mellett. Újabb törvény született 2003-ban, amely lehetővé tette, hogy a begyűjtés után bárki pénzért kiválthassa az ebet, vállalva, hogy gondját viseli. Ez a jogszabály tűnik most hatástalannak, mivel számos bukaresti több ezer kutyát váltott ki, és engedett szabadon az elmúlt években.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)

„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.

„Pici részigazságokból hatalmas történetek” – Bandi István történész az erdélyi magyar értelmiség múltjának feltárásáról (1.)
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
Hirdetés
Hirdetés