
Fotó: Pinti Attila
Sikerekről és kudarcokról is beszámoltak a külhoni magyar szervezetek vezetői a pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az erdélyi Tusnádfürdőn, ahol az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel.
2024. július 26., 16:592024. július 26., 16:59
A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a Hányadán állunk? címmel tartották a hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalt. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára moderátorként emlékeztetett: 2010 új fejezetet hozott a nemzetpolitikában, „összekapaszkodtak” a nemzetrészek, és nem engedik el egymás kezét, mert háborúk közepette még fontosabb az összetartás.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta: Kárpátalja „a helyén van”, „a béke szigete”, mivel egyetlen rakétatámadás érte, amiért sokan irigylik. Ezért több százezer ember és vállalat költözött át a térségbe Kelet-Ukrajnából, és munkaerőhiány van. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ az egyre súlyosbodó ukrán helyzet, sorozások ellenére megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt, mégsem tört meg, a közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Jelenleg a kormányzati többség része nyolc államtitkárral, míg tartományi szinten a második legnagyobb frakciót adja és az elnöki funkciót is megőrizte, és a vajdasági járási önkormányzatokban is jelen van. „Sikerült megtartani azokat a hídfőállásokat, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen” – értékelt Pásztor Bálint.
Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a választásokról szólva elismerte: nem lehet sikerről beszélni, nem sikerült képviseletet szerezni. Úgy vélte: az államfőválasztáson saját jelöltje révén a felvidéki magyarság megmutatta magát, a győztes mellé állt, és kiemelte, hogy a magyar és szlovák kormány között nagyon jó a kapcsolat. Úgy vélte, a szlovákiai kudarc egyik oka, hogy a felvidéki magyarok úgy érzik, „ha magyarok akarnak maradni, azok tudnak maradni”. Hozzátette: az önkormányzatokban erőt tudnak felmutatni, és a jövőben ezt próbálják kamatoztatni, hogy a parlamenti képviselet is meglegyen.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, korábbi román környezetvédelmi miniszter a szövetség által az EP- és önkormányzati választásokon elért siker kapcsán közölte: ez az erdélyi magyarság erős öntudatát, egységes fellépését bizonyítja, hiszen arányain felül tudott teljesíteni, olyan helyeken is erőt tudott felmutatni, ahol korábban nem, és megtartotta a „létfontosságú” önkormányzatokat, mint Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megye.
Úgy vélte, a csángó példa erőt tud adni a Kárpát-medence többi magyar közösségének is, hogy „vissza lehet térni a sírból is”.
Az őszi parlamenti és államfőválasztásra vonatkozóan elmondta: a cél, hogy az RMDSZ ismét kormányon legyen, és nagyobb frakciói legyenek a román parlamentben. Aláhúzta: magabiztosan, de szerényen „vissza kell menni újra a pályára, lejátszani az újabb félidőt”. Kijelentette: az RMDSZ-re leadott 580 ezer „igen” voks bizonyítja, hogy szükség van az etnikai politizálásra. Kitért arra is, hogy a magyarellenes román politikai szervezetek a voksok 24 százalékát szerezték meg, ez intő jel, hogy az erdélyi magyar közösség „védelmét” egy pillanatra sem szabad abbahagyni.
Elmondta: az EMSZ kevesebb szavazatot és önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, de megőrizte politikai integritását, amit a jövőben is kamatoztatni akar.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke fontos eredménynek nevezte, hogy a horvátországi magyarság a választások után a súlyát meghaladó pozíciókat alkudott ki, két államtitkára van, hatni tud arra, hogy az ország milyen irányt vesz. „Úgy érzem, erőnkön túl teljesítettünk az utóbbi egy évben” – mondta.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke közölte: a szlovéniai magyarság helyzete jó, tavaly el tudták indítani az óvodai támogatási ösztöndíjat, mellyel segítik a magyar szülőket, hogy magyar óvodába járassák gyerekeiket.
Bihari Szabolcs, a 18 ország szervezeteit tömörítő Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta: az EP-választás fő feladata az volt, hogy mozgósítsák a Nyugat-Európában élő magyarokat, ami nagyjából sikerült. Kitért Finnország és Svédország NATO-csatlakozására, rámutatva, hogy „háborús hisztéria van szerte Nyugaton”. Külön szólt a migrációról, közölve, hogy a fogadó országok „megteltek”, ezért fel fognak erősödni a szétosztásukra vonatkozó törekvések, eltartásuk pedig anyagi nehézséget okoz a befogadó államoknak és a költségvetés felborulását is előrevetíti.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) álláspontja is az, hogy Erdélyben továbbra is szükség van az etnikai alapú politizálásra.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Újabb mesterséges intelligencia alapú rendszert vezetett be a Kolozs megyei sürgősségi kórház: a Carebot nevű platform a tüdőgócok felismerésében segíti a radiológusokat, ezzel hozzájárulva a tüdőrák minél korábbi diagnosztizálásához.
Még a nyáron átadhatják az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti, 12 kilométeres szakaszát Szilágy megyében – közölte a közlekedési tárca illetékese.
A meteorológiai szolgálat (ANM) hétfői figyelmeztető előrejelzése szerint szerdáig meleg időre és kellemetlen hőérzetre lehet számítani az egész országban.
Hőségre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap a következő napokra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére. Az ország többi részén kedd estig melegre, kellemetlen hőérzetre és viharos időjárásra figyelmeztető időjárás-előrejelzés lesz érvényben.
szóljon hozzá!