Az egy mondatba sűríthető aggodalmat az olvasók fogalmazták meg, mondván: a széthúzás nemcsak a politika, hanem a faluközösség, sőt az egyházi gyülekezetek szintjén is megnyilvánul. „Odajutottunk, hogy korábbi barátok, jó szomszédok és megértésben élő családtagok civódnak, és ferdén néznek egymásra, mert rossz szellem uralkodik. Ez a széthúzás sugárzik a közösségből, amely nem erőről, hanem erőtlenségről, kiszolgáltatottságról tesz tanúbizonyságot” – hangoztatták többen is az aranyosegerbegyi találkozó több mint negyven résztvevője közül. A felszólalók szerint a Magyarországról Erdélybe is átterjedt széthúzás fájó és káros. „Ha így haladunk tovább, ne csodálkozzunk, hogy egyre többen elkedvtelenednek, egyre kevesebb figyelem és erő jut a lényegi dolgainkra, s hogy erdélyi magyar közösségünk egyre sebezhetőbb lesz” – hangzott el a kiváló vasmunkásairól és zöldségtermesztőiről híres aranyosszéki falu iskolájában. Csortán Márton, a helyi Árvalányhaj kórus vezetője és Péter Ferenc kóruselnök, önkormányzati képviselő elmondta: a közösségemésztő feszültségeknek is tulajdonítható, hogy az ifjúság eltávolodik az egyháztól és a közösségi élettől, egyre több magyar gyermek tanul román nyelvű osztályokban, de az is, hogy az 1940 és 1945 között nemzetiségi hovatartozásuk miatt meghurcolt magyarokkal a Kolozs megyei nyugdíjpénztár továbbra is packázik, elutasítva a kárpótlást igénylőket.
„Elmegyünk szavazni, de lelkiismeretünk szerint választunk a november 25-i európai parlamenti választásokon, hogy megmutassuk: vagyunk” – szögezték le az egerbegyiek, akiknek álláspontját a szomszédos aranyosgyéresi találkozó résztvevői is megerősítették. „Amúgy az erdélyi magyarságnak, de főleg a politikusainak nem ártana egy kijózanító pofon. Mert elszakadtak a valóságtól, a négyévenkénti választási kampányokat leszámítva nem is érdekli őket, hogy milyen gondokkal küszködünk. Érvényesíteni kéne Eckstein-Kovács Péter szenátor mondatát, miszerint a felelősöknek nem ártana egy lépést visszakozni” – fejtette ki Deák József nyugalmazott technikus. Az aranyosgyéresi RMDSZ választmányának a találkozón megjelent tagjai is megerősítették a Deák által megfogalmazottakat, mondván: a szövetség több „menő”, de arrogáns politikusával, köztük az EP-jelöltlistát vezető „Frunda Györggyel már szóba sem lehet állni”. A gyéresiek szerint lesújtotta őket, amikor az RMDSZ, valamint a Tőkés László királyhágómelléki református püspököt támogató szervezetek munkacsoportjainak reménykeltő tárgyalássorozata nem vezetett megegyezéshez. „Az RMDSZ-esek túl gazdagok már ahhoz, hogy kiengedjék kezükből a pozíciót, a másik oldal pedig túl makacs ahhoz, hogy érezze: hol van az okos és a romániai magyar közösség számára hasznos kompromisszum határa” – hangzott a gyorselemzés.
A Krónika-karaván gyimesközéploki találkozóján viszont a megjelent érdeklődőkkel elsősorban a helyi problémákról beszélgettünk. Csíkszeredában szintén szűk körben mondták el olvasóink elvárásaikat, javasolták a csíkszeredai kulturális életre való fokozottabb odafigyelést, a Hivatalos Közlöny információinak tömör ismertetését, ugyanakkor az anyanyelv-használati jogok további követését javasolta egy másik olvasónk. Gyimesközéplokon Tőkés László EP-jelölt képviselői nem jöttek el a Krónika által szervezett beszélgetésre, hiányolták is őket a középlokiak, hiszen mint mondták: a médiából csak az RMDSZ-kampány jut el hozzájuk, így szívesen szóba álltak volna a másik fél képviselőivel is. Mint elhangzott: „nem sárdobálással kell változtatni a helyzeten”. Gyimesben és Csíkszeredában elsősorban azt a kérdést boncolgattuk, milyen következménye lehet annak, ha egyik fél képviselője sem jut be az Európai Parlamentbe. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke szerint még tovább oszlik a magyarság, amennyiben egyik fél sem lesz sikeres a választásokon. „Ugyanaz történne itt is, mint Vajdaságban, nem bízhatunk a második választásban, akkor sem lesz öszszeborulás” – vélte Borboly. Papp Előd, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviseletében viszont úgy vélte: az irány csak a közeledés lehet, és csakis a másik oldal részéről. A független jelölt képviselői szerint nem a november 25-i választáson múlik az erdélyi magyarság jövője. Itt is szóba került a sikertelen egyezkedés kérdése. Az egyik jelen lévő olvasónk szerint a probléma gyökere, hogy a két oldal nem ellenzékként, hanem ellenségként kezeli egymást. Meglátása szerint akkor lennének igazán hatékonyak a romániai magyar politikai élet szereplői, ha ellenzékként viszonyulnának egymáshoz.
A Marosvásárhely melletti Nyárádtőn múködő Electromureș vállalat új kazettás magnót dobott piacra.
Három ember súlyosan megsérült, és Dévára, a Hunyad Megyei Sürgősségi Kórházba szállították őket egy közlekedési baleset után, amely vasárnap délelőtt történt a DN 76-os országúton, Déva és Brád között, Szelistyora (Săliștioara) település közelében.
Nem maradnak abba az esőzések jövő héten sem az országban, a vasárnapi és hétfői hőmérséklet pedig nagyjából az évszaknak megfelelően alakul, és a napokban még hideg várható.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.