
Fotó: Veres Nándor
Az oktatási minisztérium által november 7. és 20. között lebonyolított közvita eredménye alapján a kérdőíveket kitöltött diákok és a szülők több mint 75 százaléka sokallja, és fárasztónak tartja az iskolában adott házi feladatokat.
2017. december 15., 19:412017. december 15., 19:41
Ugyanakkor úgy vélik, ezek túl sokat rabolnak el a tanulók szabadidejéből – számolt be a Mediafax hírügynökség. Egy másik következtetés, hogy sokan úgy gondolják, az otthoni leckék nyugtalanná, aggodalmassá és stresszessé teszik a fiatalokat – ezzel a szülők 70,7 százaléka, a diákoknak pedig 67,8 százaléka ért egyet –, ez fokozottan jellemző a gimnáziumi évfolyamokon.
A válaszadók többsége mindezek mellett hasznosnak és szükségesnek tartja az otthoni leckéket, de abban is sokan egyetértenek, hogy ezek nagy részét ismétlődő, monoton és bonyolult feladatok teszik ki. Míg a közvitában résztvevő pedagógusok inkább a feladatok elmagyarázására és a személyes visszajelzésre helyezik a hangsúlyt, a szülők és a diákok az olyan feladatokat részesítenék előnyben, amelyek megoldása kreativitást és csapatmunkát igényel.
A tanárok egy része úgy véli, szükség lenne egy országos szintű szabályzatra, így lenne elkerülhető, hogy egyes diákok túl sok leckét kapjanak, sokan viszont azon az állásponton vannak, hogy ezt a kérdést mindegyik pedagógus meg tudja oldani saját tanulóival attól függően például, hogy egy osztályközösség mennyire felkészült.
A tanároknak ugyanakkor több mint a fele azt nyilatkozta, hogy a szünidőkre nem ad házi feladatot. Az oktatási tárca felméréséből egyébként az is kiderült, hogy a lányok szívesebben végeznek el otthoni feladatokat, mint a fiúk.
Fotó: Barabás Ákos
A kérdőíveket kitöltő válaszadók többsége egyetértett abban, hogy hasznos lenne olyan házi feladatokat adni, amelyek több tantárgyat érintenek, ugyanakkor hatékonynak tartanák a hagyományos leckék ötvözését a mindennapokhoz közelebb álló feladatok ötvözésével.
A szaktárca novemberi közvitáján közel 71 ezren vettek részt: 27 ezer szülő (akiknek 84 százaléka édesanya), 33 ezer diák és 11 ezer pedagógus töltötte ki a kérdőíveket.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!