
A katolikus szempontból szórványnak számító, protestáns többségű Erdővidéken áll a miklósvári templom, amelynek belseje nagyböjt második vasárnapján tűz miatt megrongálódott
Fotó: Miklósvárért Egyesület/Facebook
Tűz miatt jelentős kár keletkezett a székelyföldi Miklósvár római katolikus templomának épületén az elmúlt vasárnap, március 16-án. Az épületet sürgősen restaurálni szeretnék a helybeliek, így a szűkebb és tágabb közösség összefogását, támogatását kérik anyagiak és kétkezi munka tekintetében is. Lőrincz Barnabás, a közigazgatásilag Barót városhoz tartozó Miklósvár római katolikus papja nyilatkozott a Krónikának. Mint elmondta, vasárnap szerencsére idejében sikerült megfékezniük a helyieknek a tűz elharapózását, a kívül nemrég felújított épület belseje azonban sürgősen restaurálásra szorul, ezért szívesen fogadják minden jó szándékú adakozó segítségét.
2025. március 19., 19:182025. március 19., 19:18
Jelentős kár keletkezett a Kovászna megyei Miklósvár római katolikus templomának épületén, miután nagyböjt második vasárnapján, március 16-án kigyulladt a kémény.
A miklósvári templom plafonja jelentős mértékben megrongálódott
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
Lőrincz Barnabás, a faluban szolgáló római katolikus pap a Krónika érdeklődésére elmondta, reméli, hogy közösségi összefogással, segítséggel sikerül rendbehozni a templom megrongálódott részét, és tervezik az épület belső felújítását is. A közösségi oldalon Szőcs Sándor miklósvári falugondnok és kántor tett közzé felhívást, amelyben összefogásra hívott minden miklósvári, vagy onnan elszármazott és/vagy máshol élő jóakaratú embert. A közösséghez intézett soraiban felidézte a 2022-es összefogást, amikor a temető kerítését javították ki, most pedig a templomban keletkezett kárt szeretnék húsvétig közös erővel helyreállítani.
A miklósvári római katolikus templom, amely 1907-ben épült a régi templom helyén
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
„A közös erő nem csupán szófordulat, szükség van minden ember anyagi és kétkezi segítségére is” – fogalmazott Szőcs Sándor. Később azt is közölte, hogy 24 óra alatt már összegyűjtöttek 3880 lej értékű összeget. „Habár még nem tudjuk pontosan a keletkezett kár értékét, látva a sok jóakaratú ember jelentkezését, hisszük azt, hogy sikerülni fog összegyűjteni a szükséges támogatást, illetve másfél hét múlva el tudjuk kezdeni a munkát!” – szerepel a felhívásban.
Az erdővidéki Miklósvár római katolikus temploma belül megrongálódott a március 16-án kigyulladt kémény miatt
Fotó: Miklósvárért Egyesület/Facebook
Azt is kifejtette, a vasárnapi tűz nem érintette a tetőszerkezet, hanem csak a plafont. „Szerencsére idejében észrevettük, léptünk, ameddig kijöttek a tűzoltók. Jelenleg várjuk, hogy mérje fel a restaurálást végző vállalkozó, hogy pontosan mennyi pénzre volna szükség a megrongálódott plafonrész javításához, megközelítőleg 40-50 ezer lejre” – mondta el Lőrincz Barnabás. Hozzátette,
Az erdővidéki faluban a helyiek azonnal összefogtak vasárnap, hogy megakadályozzák a tűz terjedését
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
Kérdésünkre azt is elmondta, hogy Miklósváron 280 római katolikus él, de ő több településen is szolgál: összesen 420 katolikus számára tart szentmiséket a környéken. Hozzá tartozik Nagyajta, Középajta, Szárazajta, Bölön, Ürmös, Apáca is.
Amint a Gyulafehérvári Főegyházmegye honlapján szerepel, a Szent Miklós Plébánia az V. Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Miklósvár Erdővidék 21 falva közül az egyetlen, amelyben a katolikusok többségben vannak. Miklósvár grófi székhely volt. A Kálnoky grófok kastéllyal, sok szántó- és erdőterülettel rendelkeztek. Jelenlétük nagyon meghatározta a falu életét és mentalitását. Ma is gyakran itt tartózkodik a Kálnoky család legfiatalabb grófja, Kálnoky Tibor.
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
A reformáció idején a falu református lett. 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására a falu lakossága visszatért a katolikus hitre, ezért van az, hogy a protestáns környezetben unikum a miklósvári gyülekezet.
Az egyházközség leányegyházai, amelyekben a feltüntetett felekezetűek vannak többségben:
A hívek számának alakulását tekintve Miklósváron csökkenés tapasztalható. Míg a 20. század elején 25–30 keresztelő volt a máterben és a filiákban, addig 100 évvel később alig van 9–10. Ezt az eredményt az iparosodás szülte. Sokan városra költöztek, mivel ott volt munkalehetőség.
Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak szentelték és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja.
A miklósvári templomot 2023-ben restaurálták kívülről román állami támogatással
Fotó: Szőcs Sándor/Facebook
A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján, a Székátalján feküdt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett, amelyet a múlt század elején lebontottak, és 1907-ben építették a mai templomot. A domus historia a következőket írja: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.”
illetve utalhat a következő számlaszámok valamelyikére is:

A miklósvári Kálnoky-kastély borospincéje ad helyet a 2024 nyarán elindult Candleglow Castle koncertsorozatnak. 2025. február 1-én az évad második zenei eseményére várják az érdeklődőket.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!