Közösségi összefogásra van szükség az erdővidéki Miklósvár tűz miatt megrongálódott katolikus templomának restaurálásához

Lőrincz Barnabás, a faluban szolgáló római katolikus pap a Krónika érdeklődésére elmondta, reméli, hogy közösségi összefogással, segítséggel sikerül rendbehozni a templom megrongálódott részét, és tervezik az épület belső felújítását is. A közösségi oldalon Szőcs Sándor miklósvári falugondnok és kántor tett közzé felhívást, amelyben összefogásra hívott minden miklósvári, vagy onnan elszármazott és/vagy máshol élő jóakaratú embert. A közösséghez intézett soraiban felidézte a 2022-es összefogást, amikor a temető kerítését javították ki, most pedig a templomban keletkezett kárt szeretnék húsvétig közös erővel helyreállítani.

„A közös erő nem csupán szófordulat, szükség van minden ember anyagi és kétkezi segítségére is” – fogalmazott Szőcs Sándor. Később azt is közölte, hogy 24 óra alatt már összegyűjtöttek 3880 lej értékű összeget. „Habár még nem tudjuk pontosan a keletkezett kár értékét, látva a sok jóakaratú ember jelentkezését, hisszük azt, hogy sikerülni fog összegyűjteni a szükséges támogatást, illetve másfél hét múlva el tudjuk kezdeni a munkát!” – szerepel a felhívásban.

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy Miklósváron 280 római katolikus él, de ő több településen is szolgál: összesen 420 katolikus számára tart szentmiséket a környéken. Hozzá tartozik Nagyajta, Középajta, Szárazajta, Bölön, Ürmös, Apáca is.

A reformáció idején a falu református lett. 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására a falu lakossága visszatért a katolikus hitre, ezért van az, hogy a protestáns környezetben unikum a miklósvári gyülekezet.

Az egyházközség leányegyházai, amelyekben a feltüntetett felekezetűek vannak többségben:

• Apáca (evangélikus),
• Bölön (unitárius),
• Ürmös (unitárius),
• Nagyajta (unitárius),
• Középajta (református),
• Szárazajta (református).

A hívek számának alakulását tekintve Miklósváron csökkenés tapasztalható. Míg a 20. század elején 25–30 keresztelő volt a máterben és a filiákban, addig 100 évvel később alig van 9–10. Ezt az eredményt az iparosodás szülte. Sokan városra költöztek, mivel ott volt munkalehetőség.

Miklósvár története

Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak szentelték és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja.

A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján, a Székátalján feküdt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett, amelyet a múlt század elején lebontottak, és 1907-ben építették a mai templomot. A domus historia a következőket írja: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.”