
Nemcsak Máramarossziget, hanem a környékbeli falvak magyar közösségeinek is ünnepe kíván lenni a magyar napok
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a Máramarosszigeti Magyar Napok. A harmadik alkalommal megszervezett kulturális és szórakoztató rendezvény célja, hogy kortól függetlenül minden magyart megszólítson Máramarosszigeten és a környező településeken egyaránt. A július 11–13. között zajló eseménysorozat identitáserősítő szerepéről, a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól Tinca Richárd főszervező és Orosz Krisztofer Levente alpolgármester beszélt a Krónikának.
2025. július 10., 08:002025. július 10., 08:00
Gazdag kulturális, szórakoztató és sportprogramokkal, közéleti beszélgetésekkel, valamint könnyű- és komolyzenei koncertekkel várja a máramarosszigeti és környékbeli magyar közösséget a Máramarosszigeti Magyar Napok. A háromnapos rendezvénysorozat nyitóeseményeként, születésének 190. évfordulója alkalmából, a helyi református egyházközség udvarán leleplezik Zahoray János festőművész, rajztanár, az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjének domborművét.
Tinca Richárd főszervező a Krónikának elmondta, a Máramarosszigeten született alkotóról nagyon kevés emlék maradt fenn, pályafutása a helyiek számára is nagyrészt ismeretlen,
A főszervező a programkínálatból kiemelte még a szombat esti Varga Miklós-koncertet; mint mondta, a Máté Péter-díjas magyarországi előadó a máramarosszigeti magyarság számára szimbolikus jelentőségű helyszínen, a Főtéren lép majd színpadra. A magyar napok programjában többek között közösségi kvízest, gyermekműsor, könyvbemutató, festménykiállítás, szabadtéri filmvetítés, sporttevékenységek, vezetett temetőlátogatás is helyet kapott. A Máramarosszigeti Magyar Napokat a Subito Quartett fellépése zárja a városi moziban.
A koncerteknek a magyar közösség számára szimbolikus jelentőséggel bíró Főtér ad majd helyet idén is
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
„Már az első magyar napok óta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél szélesebb korosztályt és közösséget szólítsunk meg.
Azt szeretnénk, hogy ez az ünnep közös élménnyé váljon a térség magyar közösségei számára. Ezenkívül bízunk abban is, hogy a rendezvény találkozási pont lehet a Máramarosszigetről elszármazottak számára is” – mondta a főszervező.
Tinca Richárd arról is beszélt, hogy a máramarosi szórványban kevés magyar kulturális eseményt szerveznek, éppen ezért a Máramarosszigeti Magyar Napok egyik fő célja pótolni ezt a hiányt, és visszahozni a közösségi életbe azokat a programokat, amelyek segítik a magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzését. „A magyar napok egyik legfontosabb eleme, hogy olyan programokat teszünk elérhetővé, amelyekhez a helyiek egyébként ritkán vagy egyáltalán nem jutnak hozzá – különösen magyar nyelven. Az, hogy ezek az események anyanyelven szólnak a közönséghez, önmagában is identitásőrző és -megerősítő hatású” – hangoztatta a főszervező. Hozzátette, szervezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a közösség mozgósítása.
ezért továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy minél több embert megszólítsanak. Ennek érdekében idén Hosszúmezőn, a Máramarosszigethez közeli, magyar többségű faluban az önkéntesek házról házra járva népszerűsítették a magyar napokat, Máramarosszigeten pedig a vasárnapi szentmisék és istentiszteletek után osztogattak szórólapokat.

A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
„Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne csupán rendezvényként tekintsenek a magyar napokra, hanem közösségi ügyként, amelyhez mindannyian kapcsolódhatnak. Fontos lenne, hogy mindenki vállaljon szerepet abban, hogy megszólítja a szomszédjában, baráti körében élő magyarokat. Ha a közösség tagjai is proaktívan részt vállalnak a mozgósításban, sokkal nagyobb hatást tudnánk elérni” – fejtette ki a főszervező. Megjegyezte, idén a szervezők munkáját több mint harminc önkéntes segíti, ami nagyon biztató, ugyanis jelzi, hogy a fiatal korosztály szívesen kapcsolódik be a magyar napok szervezésébe.
A legkisebbeket is színes programokkal várják
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A rendezvény egyben fóruma kíván lenni a máramarosszigeti magyarságot érintő közéleti kérdéseknek is. Az idei program részeként „politikai fröccs” néven beszélgetésre is sor kerül, ahol többek között olyan témákat vitatnak meg, mint a város központi parkjának megújulása, illetve a Mária-szobor esetleges visszaállítása.
Ennek kapcsán Orosz Krisztofer Levente alpolgármester lapunknak elmondta, az eredetileg 1786-ban, a bányakincstár kezdeményezésére felállított
A pestisjárványoktól oltalmazó védelmezőként, valamint a helyi vallásos buzgóság jelképeként valamikor a város főterén állt, az évszázadok során több ízben is áthelyezték más helyre, végül a második világháborút megelőző időszakban lebontották.
„Mára már csak egy nagyon apró töredéke maradt fenn, az eredeti szobor teljes formájában nem állítható vissza, legfeljebb egy hiteles másolat készülhetne.
Azonban a legfontosabb tényező, a szükséges anyagi forrás, továbbra is hiányzik, mivel rendkívül magas költségekről van szó. Jelenleg szakértőkkel közösen vizsgáljuk, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely csökkentené a kivitelezés hatalmas költségeket” – fejtette ki az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, a Mária-szobor elsősorban a szigeti közösség vallási identitását jelképezi, de kétségtelenül hozzájárulna a városközpont esztétikai megújulásához is.
A magyar napok keretében a város szülötte, Hollósy Simon mellett Zahoray János is helyet kap a „máramarosszigeti kánonban”
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
A politikai fröccs keretében továbbá olyan, a közösség számos tagját foglalkoztató és a város jövőjét érintő kérdéseket is megpróbálnak körbejárni, mint például a központi tér vagy egyes épületek felújítása, illetve a település gazdasági és kulturális kilátásai.
amely alkalmat teremt arra, hogy ezekre a kérdésekre személyesen, érdemben tudjunk válaszolni. A cél, hogy tisztázzunk sokakat érintő ügyeket, és amennyire lehetséges, világos, részletes magyarázattal szolgáljunk az érdeklődőknek” – mutatott rá Orosz Krisztofer Levente.
Sportprogramokon is részt vehetnek az érdeklődők
Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook
Máramarosszigeten a legutóbbi népszámláláson 2772-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami az összlakosság 8 százalékát teszi ki. Az alpolgármester rámutatott, szórványközösségről lévén szó, nap mint nap szembe kell nézniük az elvándorlás és a beolvadás kihívásaival.
„Sajnos az elvándorlás mértékéhez jórészt gazdasági tényezők járulnak hozzá.
és összességében sem tartozik a legélhetőbb települések közé. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, még ha csodákra nem is vagyunk képesek – de amit lehet, azt megtesszük” – fejtette ki az alpolgármester. Mint fogalmazott, tisztában vannak vele, hogy a gazdasági környezet erőteljesen befolyásolja a társadalmi mobilitást, mindezek ellenére úgy gondolják, hogy a szürkébb hétköznapokba is lehet és kell színt vinni, és a magyar napok olyan alkalom, amikor közösen élhetik meg a közösség erejét és összetartozását.
A Máramarosszigeten született Leőwey Kláráról, a magyar nőnevelés egyik úttörőjéről elnevezett iskolában tanulhatnak a fiatalok a bölcsődétől az érettségiig. Az oktatás mellett az egyházak és a magyar civil szervezetek is kulcsszerepet játszanak a közösségi élet fenntartásában. „Ez is azt mutatja, hogy a közösség élni akar, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy harmadik alkalommal is megszervezzük a Máramarosszigeti Magyar Napokat. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül, és erősítsük az összetartozás érzését abban a hitben, hogy nemcsak múltunk volt, hanem jövőnk is lehet” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.

Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!