Virtuális piacot teremtenek az erdélyi gazdáknak

„Látjuk, hogy a vásárlók részéről egyre nagyobb nyitottság van egy olyan virtuális piacra, ahol a gazdák helyi termékeket kínálnak, és megrendelésre házhoz is szállítják. Ezen az internetes felületen szeretnénk népszerűsíteni a mezőgazdaság minden területén tevékenykedő kistermelőket, hogy az online piac lefedje az egész Székelyföldet, de természetesen a kör fokozatosan bővíthető” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője, aki arra biztatja a gazdákat, hogy minél többen regisztráljanak a jelenleg tesztüzemben működő honlapon.

Ennek már dolgoznak a jogi hátterén. A rendszerhez csatlakozó termelők idővel komplex, a mezőgazdaság minden területét átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak. A mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokhoz, agrárhitelekhez, mezőgazdasági gépekhez vagy tenyészállatokhoz a tagok épp úgy kedvezményesebben jutnak majd hozzá, mint ahogyan a nagyban értékesített mezőgazdasági termékekért is jobb árat kapnak majd, mintha a piacon adnák el. Az online szövetkezet sok kistermelőt és nagybani felvásárlót és feldolgozóüzemet szeretne összehozni olyan kereskedelmi kapcsolatba, amely mindkét fél számára előnyös. Akárcsak a Nyugat-Európában működő szövetkezetek esetében.

A Székelyföld három megyéjéből beérkező 5293 pályázatból azok nem kaptak támogatást, akik visszaléptek – mert úgy érezték, nem tudják vállalni az elnyert 70 ezer lejes pályázati összeghez szükséges 25 százalékos önrészt –, vagy köztartozásuk volt az államkasszával, illetve a helyi önkormányzattal szemben.

Azt Kozma Mónika sem tartja túl szerencsésnek, hogy az elnyert gazdapályázatok nyerteseinek mintegy nyolcvan százaléka traktort vagy más mezőgazdasági gépet vásárol a támogatásból, hiszen a kiírásban és annak népszerűsítésében nagy hangsúlyt fektettek a tenyészállatok népszerűsítésére.

– magyarázza a szakember. Ezzel szemben a nyertes pályázók mintegy kilenc százaléka szeretné tenyészállat-vásárlásra fordítani az elnyert összeget. Ennek a viszonylag szűk rétegnek a fele méhcsaládok beszerzését tervezi. Az alapítvány vezetője szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a székelyföldi gazdaportákon nagy hiány mutatkozik korszerű gépekből. Ha a gazdák szeretnék is állatállományukat bővíteni, első körben a szükséges mezőgépek beszerzésére törekszenek.

Kozma úgy látja, a kis összegű gazdapályázatoknak a Székelyföldön is lesz folytatása, hiszen az igény óriási. Legközelebb azt tervezik, hogy kisrégiós pályázatok meghirdetésével hangsúlyosabban figyelnek az állattenyésztési ágazat szükségleteire.

– fogalmaz Kozma Mónika. A pályázatírási munka előkészítésében, azaz az információk továbbításában a szakember szerint nagy szerepet játszottak a székelyföldi falugazdászok. A segítségük révén az alapítványnak jó rálátása van a gazdák munkájára és igényeire.

Őszi start a Partiumban

A székelyföldi sikertörténetként elkönyvelt pályázatok meghirdetését várják Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is, ahol már idén januárjától indultak volna a kiírások, ha ez nem fullad diplomáciai csörtébe Magyarország és Románia között.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kolozsváron beszélt erről március 20-i látogatásán. Ha minden a tervek szerint alakul, a partiumi de minimis pályázatokat őszre hirdetik meg. Igaz, egyelőre nem lehet tudni, milyen összegű kiírások lesznek, Kozma Mónika szerint ugyanis a partiumi és a székelyföldi igények között jelentős eltérések vannak.

Köztes megoldás fog születni az eddigi 15 ezer euró értékű, kis összegű pályázat és a 200 ezer eurós alsó határnál kezdődő nagy összegű pályázatok között, attól függően, miként tudjuk a pályázati kiírásokat összhangba hozni az idevágó uniós szabályokkal” – magyarázza a lehetséges változtatásokat Kozma Mónika.

A de minimis mezőgazdasági kiírásokon kívül a Partiumban is meghirdetik feldolgozóüzemek és más mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok korszerűsítése és bővítése céljából a nagy összegű pályázatokat. A Székelyföldön tavaly meghirdetett nagyberuházások finanszírozására kiírt pályázaton 66 nyertest hirdettek, és ezek közül 31 vállalkozóval írták alá eddig a finanszírozási szerződést.