A magyar állami gazdapályázatból vásárolt traktorral veti a napraforgót Karikás István Egriben
Fotó: Orbán Orsolya
Többéves bizonytalanság után 2025-ben új lendületet kapott a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja a Partiumban. A gyorsan meghirdetett pályázat ugyan sok gazdát kizárt a rövid határidők és az utófinanszírozás miatt, mégis kézzelfogható segítséget jelentett azoknak, akik élni tudtak vele. Videós riportunkban Szatmár megyében jártunk utána, hogyan fogadták a támogatást a helyi termelők, és valóban hozott-e fordulatot a kisgazdaságok mindennapi küzdelmeiben.
2026. április 23., 07:582026. április 23., 07:58
A magyar kormány által a 2010-es évek derekán meghirdetett erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében elsőként a Mezőségen, majd a székelyföldi megyékben pályázhattak a gazdák a 15 ezer eurós, de minimis típusú támogatásra. A 2020-as évek elején a program a partiumi megyékkel folytatódott volna, ezt azonban a román kormány megakadályozta. A több évnyi bizonytalanságot 2025 nyarán felváltotta egy gyors pályázati kiírás hat közép- és nyugat-erdélyi megye számára.
A kifizetési kérelmek ellenőrzését és a támogatások folyósítását, valamint a végső beszámolók ellenőrzését és jóváhagyását a programot lebonyolító, marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány 2025. december 4. és 2026. március 31. között végezte el.
Videós riportunkban Szatmár megyében annak jártunk utána, mennyire volt sikeres a pályázati kiírás, hogyan fogadták a gazdák a de minimis típusú magyarországi támogatást, illetve miként látja a pályázat lebonyolítását a térség gazdáit segítő agrármérnök-falugazdász.
Fodor István falugazdász szerint a legjobbkor jött a magyarországi támogatás
Fotó: Orbán Orsolya
Fodor István falugazdásszal Szatmárnémetiből indulunk útnak, hogy a megyeközponttól 17 kilométerre fekvő szamosháti faluban, Egriben látogassunk meg két, sikeresen pályázó mezőgazdasági termelőt. Mindketten fóliasátras zöldségtermesztők, de az intenzív kertészkedés mellett szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak, ahogyan a Szatmár megyei sikeres pályázó kisgazdák többsége.
A Szűcs család új fóliasátra a napokban készült el
Fotó: Orbán Orsolya
Fodor István szerint rendkívül nehéz helyzetben érkezett a támogatás a partiumi gazdákhoz, amikor a kisgazdaságok immár évek óta egy helyben topognak. „Az eddigi gondokra rátevődött az inputanyagok elszabaduló ára: a gyomirtó és a műtrágya ára duplája, olykor triplája a korábbi évekhez képest, miközben a termelő alig, vagy egyáltalán nem tud árat emelni, hogy ne veszítse el a vevőit. Ilyen körülmények között nagyon jól jött a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának kiterjesztése Szatmár megyére is” – fogalmaz a szakember.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
A falugazdász arról is beszél, hogy nem volt zökkenőmentes a pályázat meghirdetése és lebonyolítása. Nagyon rövid idő alatt kellett értesíteni a gazdákat, így sokan eleve nem tudtak időben regisztrálni. Emellett többen visszaléptek, amikor kiderült, hogy utófinanszírozásról van szó: a 20 ezer eurós beruházást saját forrásból kellett megelőlegezni, amit csak utólag térített meg a Pro Economica Alapítvány.
„Volt, aki rövid lejáratú bankhitelt vett fel, és jól járt vele, amíg megérkezett a támogatás, hiszen egy mezőgazdasági kistermelő sokszor évek alatt sem tud félretenni 15 ezer eurót” – teszi hozzá a szakember.
Karikás István szerint a kisgazdaságok számára az idei év lesz a legnehezebb
Fotó: Orbán Orsolya
Egriben a mezőn napraforgót vető Karikás Istvánnal találkozunk, aki egy 35 ezer euró értékű, 45 lóerős kínai traktort vásárolt. Az erőgép árának közel felét a támogatásból fedezte. A rendszerváltás után vásárolt régi román traktorát cserélte le az újra. „Kicsit tartottam a kínai gyártmánytól, de a hasonló kategóriájú nyugati vagy román traktorok jóval drágábbak lettek volna. Azóta kiderült, hogy kényelmes és megbízható gép, elégedett vagyok vele” – mondja munka közben.
A vetőgép már régi darab, annak cseréjére nem jutott forrás, de a család így is jelentős előrelépésként tekint a beruházásra. Karikás István azonban nem túl optimista: a 26 hektáron gazdálkodó termelő szerint a hozzá hasonló kisgazdaságoknak legfeljebb hat-tíz évük maradt.
Szűcs István egyik fóliasátrából most értékesítik a retket
Fotó: Orbán Orsolya
A család 60–70 áron paprikát termel, káposztából másfél hektárt, burgonyából egy hektárt művel. A fő bevételt a kertészet adja, míg a húsz hektáron termelt gabona alig hoz nyereséget: a búza felvásárlási ára kilónként 80 bani körül mozog. Innen adódik a kérdés: miként lesz az egy lej alatti alapanyagból tízlejes kenyér?
Karikás István szerint az agrárolló olyan mértékben nyílt szét, hogy azt egyre nehezebb átvészelni. Az uniós támogatások ugyan enyhítik a terheket, de a jelenlegi inflációs környezetben már nem jelentenek valódi megoldást.
Szűcs István gazdaságában szintén a fejlesztések hatását látjuk.
A korszerű rendszer automatikusan szabályozza a hőmérsékletet és a levegő áramlását, így még a mínusz 4–5 fokos éjszakák sem okoztak gondot.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
A család 2009 óta foglalkozik intenzív zöldségtermesztéssel, és folyamatosan bővítette gazdaságát. A jelenlegi támogatás újabb lendületet adott: tíz hektáron termelnek, a fóliasátrakban és szabadföldön egyaránt. „Az öntözés viszi el a legtöbb költséget, napi szinten több benzines pumpával dolgozunk. Az üzemanyagárak könnyen elvihetik az idei nyereséget” – mondja a gazda, aki abban bízik, hogy agrármérnöknek készülő fia, Dávid új szintre emeli a gazdaságot egy tervezett uniós pályázat segítségével.
Az új fóliasátorban számítógépes rendszer szabályozza automatikusan a hőmérsékletet
Fotó: Orbán Orsolya
ha a jelenleg csak papíron létező, az uniós pályázatok miatt bejegyzett szövetkezetek valóban működni kezdenek, a gazdák esélyt kaphatnak arra, hogy termékeikkel megjelenjenek az áruházláncok polcain.
A szatmári példák ugyanakkor azt mutatják, hogy a támogatás egyszerre jelentett kapaszkodót és próbatételt a gazdák számára. Aki tudott élni vele, kézzelfogható előnyhöz jutott, de a rendszer korlátai sokakat kívül hagytak.
A kérdés az, hogy ezek az egyszeri segítségek elegendőek lesznek-e a kisgazdaságok hosszú távú fennmaradásához – vagy csupán időt vásárolnak egy elkerülhetetlen átalakulás előtt.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!