
Fotó: Barabás Ákos
Leginkább a Cioloş-kormány idejében elfogadott közbeszerzési törvény módosítását várják a honatyáktól az erdélyi magyar önkormányzati elöljárók. Mint mondják, az agyonbonyolított rendelkezés teljesen lefékezte a beruházásokat, még a golyóstollak beszerzését is megnehezítette.
2017. december 11., 11:312017. december 11., 11:31
2017. december 11., 11:352017. december 11., 11:35
Több fontos törvény újragondolását és átgyúrását várják a parlamenttől az erdélyi magyar városi és községi elöljárók. Mint mondják, a közbeszerzési törvény bonyolult és abszurd módszertana rendszerint
Bármekkora is a román többség ellenállása, a közigazgatási törvény is megérett a korszerűsítésre – szögezik le a lapunk által megkérdezett RMDSZ-es választottak. Többségük szerint a nemzeti identitást szolgáló jelképhasználatot is ideje volna biztosítani.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere is úgy véli, egy sor törvény szorul teljes újrafogalmazásra vagy legalább módosításra. Kérdésünkre kiemelte, az önkormányzat működését illetően a legsürgősebb a közbeszerzési eljárásokat szabályzó törvény korrigálása és összehangolása az Európai Unió jogrendjével.
A régi cégnek lejárt a szerződése, az új még nem volt meg, a készenléti felügyelőséghez (ISU) fordultunk, majd a törvény értelmében ideiglenes közbeszerzést hirdettünk, azt megtámadta a prefektúra. Szóval teljes káosz alakult ki” – idézi fel az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb időszakát Arad életéből a Maros-parti nagyváros alpolgármestere.
A Szabadság-szobor körüli térrendezést is akadályozza a közbeszerzési törvény
Fotó: MTI
Mint mondja, hasonló helyzet alakult ki a Szabadság-szobornak helyet adó Megbékélés parkja korszerűsítése körül is. Az egyik vesztes cég megtámadta a licit eredményét, a közbeszerzéseket elbíráló hivatal az önkormányzatnak adott igazat, de a vállalkozó nem hagyta annyiban, és pert indított.
„Nem mondom, hogy egy vesztes cégnek nem áll jogában óvni, azonban ennek a mikéntjét is szabályozni kellene” – állítja Bognár Levente.
Az alpolgármester szerint nagyon fontos lenne a közigazgatási feladatkörökben tapasztalható párhuzamosságok kiiktatása is. Ugyanakkor Bognár jónak tartaná a tanügyi törvény „csiszolását” is, mégpedig a kisebbségi oktatás területén. Példaként említette,
hisz számos esetben átfedést lehet észlelni a prefektúrák és a megyei tanácsok közt, vagy akár a helyhatóságok és bizonyos dekoncentrált intézmények közt.
Arad alpolgármestere nem tartja természetesnek, hogy míg az önkormányzat biztosítja a tanintézetek menedzsmentjét és fenntartását, a tanfelügyelőség nevezi ki azok vezetőit. „Ha politikailag nem egyszínű a polgármester és a főtanfelügyelő, együttműködés helyett egymás gáncsolása folyik” – mutatott rá. Ez különben a pénzek visszaosztásánál is jócskán megérződik, ezért az elöljáró véleménye szerint a közpénzügyi törvényt is újra kellene gondolni. Mint ecsetelte,
Bognár Levente aradi alpolgármester
„Köztudott, hogy az önkormányzatiság fokmérője a gazdasági autonómia” – hangsúlyozza Arad alpolgármestere. Szerinte a franciaországi modell biztosíthatná a helyhatóság számára, hogy a pénzek visszaosztása ne függjön a kormány politikai színezetétől.
Szintén a közbeszerzési törvény akadályozza a leginkább a kerelőszentpáli községháza munkáját, állítja a Maros megyei nagyközség elöljárója, Simon István.
– jellemzi a 2016/98-as rendelkezést a községgazda. Simon úgy érzi, több sebből is vérzik a törvény, ezért néhány példát sorol. Amennyiben a községháza szolgálati autójának elromlik egy csapágya, a polgármester csak az elektronikus közbeszerzési rendszeren, a SEAP-on keresztül szerezheti be a cserealkatrészt, időt és energiát pazarolva a javításra.
Amennyiben meghirdet egy aszfaltozási munkálatot, az önkormányzatnak kötelező módon a legkisebb árajánlatot kell elfogadnia. Régebb a szakmai tapasztalatot is a követelmények közé sorolhatta, most attól el kell tekintenie.
– teszi fel a költői kérdést Simon. Más: ha a település uniós alapokra pályázik, a versenytárgyalásra kötelező módon meg kell hívnia a közpénzügyi igazgatóság egyik ellenőrét.
Ezzel még nem is lenne gond, csakhogy a Maros megyei pénzügyi hivatalnál mindössze három személy rendelkezik a tendereket ellenőrző szakképesítéssel, naponta pedig akár harminc versenytárgyalást is meghirdethetnek a térségben.
Kerelőszentpálon a túlzott bürokrácia odavezetett, hogy a tavaly decemberben meghirdetett aszfaltozási munkálatokra csak az idén, augusztus végén sikerült aláírni a szerződést. Az első kapavágás elvégzésére, szintén a bürokratikus akadályok miatt, még egy pár napot várni kell – tette hozzá az elöljáró.
Akárcsak szentpáli kollégája, Kovászna elöljárója is mindenekelőtt a közbeszerzési törvényre panaszkodik. Mint mondja, szép és jó, hogy a jogszabály komoly elvárásokat fogalmaz meg, azonban rendkívül sok nehézséget, bonyodalmat okoz.
– mutat rá a rendelkezés egyik visszásságára Gyerő József. A fürdőváros polgármestere szerint a törvényhozóknak mielőbb meg kellene emelniük azt a 30, illetve 100 ezer eurós plafont, amely a licitek kiírására kötelezi az önkormányzatokat.
Kovásznán például komoly fejtörést okoz a tender kiírása a hóeltakarítás esetében. „Egyfelől jön a rendőrség, és kérdőre von, miért nem takarítjuk a Kommandó felé vezető utat, másfelől ott van a közbeszerzési folyamat, amely hónapokig is elhúzódhat, és nem biztos, hogy sikerül befejezni az első hó lehullásáig” – neheztel a polgármester. Gyerő szerint ugyanakkor
mégpedig úgy, hogy az ellenőrző hatóságnak ne legyen beleszólási joga az önkormányzati döntések indoklásába. A túlkapást egyébként az alkotmánybíróság is észlelte.
„Jó lenne ugyanakkor egy olyan központi hatóságot is létrehozni, amely kötelező érvényű értelmezést adna a törvényeknek. Így kizárható lenne az, hogy ami a Kárpátokon túl fehér, nálunk a prefektus szerint fekete, vagy legalábbis szürke, hogy ne mondjam, egyik nap pepita, másik nap pöttyös” – fogalmazott a háromszéki városgazda.
Elsősorban az uniós irányelveket kellene úgy alkalmazni, mint tőlünk nyugatabbra, vélekedik Raffai Emil. Székelykeresztúr polgármestere szerint nem természetes, hogy bizonyos kérdésekben „a pápánál is katolikusabbak akarunk lenni, csak azért, hogy bizonyítsunk Brüsszel előtt”.
Raffai Emil székelykeresztúri elöljáró is változtatna
Fotó: ifj. Farkas Antal
A Hargita megyei város elöljárója úgy véli,
„Ezzel az ittlétünket segítenék, komfortérzetünket javítanák” – állítja Raffai. Harmadsorban ő is a közbeszerzési törvényt említi, mely bonyolultságával teljesen lefékezi a munkálatok folyamatát.
„Jelentős esély mutatkozik a közbeszerzési jogszabályok módosítására, a nemzeti jelképeket szabályozó közigazgatási törvénnyel kapcsolatban viszont egészen borúlátó lettem” – válaszolta lapunknak Korodi Attila, miután a polgármesterek legfőbb gondjaival szembesítettük.
Kezdetben néhány liberális politikus is a kezdeményezés mellé állt, de időközben kihátrált. „Sajnos a jelenlegi törvény párhuzamos az uniós irányelvekkel, ugyanis túl nagy bürokráciát zúdít az önkormányzatok, polgármesterek nyakába” – jellemezte a közigazgatási jogszabályt Korodi Attila.
Korodi Attila képviselő szerint van esély a módosításokra
Fotó: Sándor Csilla
Az RMDSZ-es honatya reméli, hogy év végéig, jövő esztendő elejéig sikerül észszerűbb irányba terelni a törvényt.
„Júniusig úgy tűnt, minden halad a megfelelő kerékvágásban, ám az akkor kitört médiahisztériának köszönhetően egyre csekélyebb esély mutatkozik arra, hogy a szociáldemokraták támogassák törvénymódosító kezdeményezésünket” – fejtette ki Korodi Attila.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!