Közfelháborodást okozó közbeszerzés: a törvény módosítását sürgetik az elöljárók

Bármekkora is a román többség ellenállása, a közigazgatási törvény is megérett a korszerűsítésre – szögezik le a lapunk által megkérdezett RMDSZ-es választottak. Többségük szerint a nemzeti identitást szolgáló jelképhasználatot is ideje volna biztosítani.

Bürokrácia, átfedések, politikai preferenciák

Bognár Levente, Arad alpolgármestere is úgy véli, egy sor törvény szorul teljes újrafogalmazásra vagy legalább módosításra. Kérdésünkre kiemelte, az önkormányzat működését illetően a legsürgősebb a közbeszerzési eljárásokat szabályzó törvény korrigálása és összehangolása az Európai Unió jogrendjével.

A régi cégnek lejárt a szerződése, az új még nem volt meg, a készenléti felügyelőséghez (ISU) fordultunk, majd a törvény értelmében ideiglenes közbeszerzést hirdettünk, azt megtámadta a prefektúra. Szóval teljes káosz alakult ki” – idézi fel az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb időszakát Arad életéből a Maros-parti nagyváros alpolgármestere.

„Nem mondom, hogy egy vesztes cégnek nem áll jogában óvni, azonban ennek a mikéntjét is szabályozni kellene” – állítja Bognár Levente.

Az alpolgármester szerint nagyon fontos lenne a közigazgatási feladatkörökben tapasztalható párhuzamosságok kiiktatása is. Ugyanakkor Bognár jónak tartaná a tanügyi törvény „csiszolását” is, mégpedig a kisebbségi oktatás területén. Példaként említette,

hisz számos esetben átfedést lehet észlelni a prefektúrák és a megyei tanácsok közt, vagy akár a helyhatóságok és bizonyos dekoncentrált intézmények közt.

Arad alpolgármestere nem tartja természetesnek, hogy míg az önkormányzat biztosítja a tanintézetek menedzsmentjét és fenntartását, a tanfelügyelőség nevezi ki azok vezetőit. „Ha politikailag nem egyszínű a polgármester és a főtanfelügyelő, együttműködés helyett egymás gáncsolása folyik” – mutatott rá. Ez különben a pénzek visszaosztásánál is jócskán megérződik, ezért az elöljáró véleménye szerint a közpénzügyi törvényt is újra kellene gondolni. Mint ecsetelte,

– jellemzi a 2016/98-as rendelkezést a községgazda. Simon úgy érzi, több sebből is vérzik a törvény, ezért néhány példát sorol. Amennyiben a községháza szolgálati autójának elromlik egy csapágya, a polgármester csak az elektronikus közbeszerzési rendszeren, a SEAP-on keresztül szerezheti be a cserealkatrészt, időt és energiát pazarolva a javításra.

Amennyiben meghirdet egy aszfaltozási munkálatot, az önkormányzatnak kötelező módon a legkisebb árajánlatot kell elfogadnia. Régebb a szakmai tapasztalatot is a követelmények közé sorolhatta, most attól el kell tekintenie.

– teszi fel a költői kérdést Simon. Más: ha a település uniós alapokra pályázik, a versenytárgyalásra kötelező módon meg kell hívnia a közpénzügyi igazgatóság egyik ellenőrét.

Ezzel még nem is lenne gond, csakhogy a Maros megyei pénzügyi hivatalnál mindössze három személy rendelkezik a tendereket ellenőrző szakképesítéssel, naponta pedig akár harminc versenytárgyalást is meghirdethetnek a térségben.

Kerelőszentpálon a túlzott bürokrácia odavezetett, hogy a tavaly decemberben meghirdetett aszfaltozási munkálatokra csak az idén, augusztus végén sikerült aláírni a szerződést. Az első kapavágás elvégzésére, szintén a bürokratikus akadályok miatt, még egy pár napot várni kell – tette hozzá az elöljáró.

Kötelező érvényű értelmezést a törvényeknek

Akárcsak szentpáli kollégája, Kovászna elöljárója is mindenekelőtt a közbeszerzési törvényre panaszkodik. Mint mondja, szép és jó, hogy a jogszabály komoly elvárásokat fogalmaz meg, azonban rendkívül sok nehézséget, bonyodalmat okoz.

– mutat rá a rendelkezés egyik visszásságára Gyerő József. A fürdőváros polgármestere szerint a törvényhozóknak mielőbb meg kellene emelniük azt a 30, illetve 100 ezer eurós plafont, amely a licitek kiírására kötelezi az önkormányzatokat.

Kovásznán például komoly fejtörést okoz a tender kiírása a hóeltakarítás esetében. „Egyfelől jön a rendőrség, és kérdőre von, miért nem takarítjuk a Kommandó felé vezető utat, másfelől ott van a közbeszerzési folyamat, amely hónapokig is elhúzódhat, és nem biztos, hogy sikerül befejezni az első hó lehullásáig” – neheztel a polgármester. Gyerő szerint ugyanakkor

mégpedig úgy, hogy az ellenőrző hatóságnak ne legyen beleszólási joga az önkormányzati döntések indoklásába. A túlkapást egyébként az alkotmánybíróság is észlelte.

„Jó lenne ugyanakkor egy olyan központi hatóságot is létrehozni, amely kötelező érvényű értelmezést adna a törvényeknek. Így kizárható lenne az, hogy ami a Kárpátokon túl fehér, nálunk a prefektus szerint fekete, vagy legalábbis szürke, hogy ne mondjam, egyik nap pepita, másik nap pöttyös” – fogalmazott a háromszéki városgazda.

„Ne legyünk katolikusabbak a pápánál!”

Elsősorban az uniós irányelveket kellene úgy alkalmazni, mint tőlünk nyugatabbra, vélekedik Raffai Emil. Székelykeresztúr polgármestere szerint nem természetes, hogy bizonyos kérdésekben „a pápánál is katolikusabbak akarunk lenni, csak azért, hogy bizonyítsunk Brüsszel előtt”.

„Ezzel az ittlétünket segítenék, komfortérzetünket javítanák” – állítja Raffai. Harmadsorban ő is a közbeszerzési törvényt említi, mely bonyolultságával teljesen lefékezi a munkálatok folyamatát.

Egy hideg és egy meleg

„Jelentős esély mutatkozik a közbeszerzési jogszabályok módosítására, a nemzeti jelképeket szabályozó közigazgatási törvénnyel kapcsolatban viszont egészen borúlátó lettem” – válaszolta lapunknak Korodi Attila, miután a polgármesterek legfőbb gondjaival szembesítettük.

Kezdetben néhány liberális politikus is a kezdeményezés mellé állt, de időközben kihátrált. „Sajnos a jelenlegi törvény párhuzamos az uniós irányelvekkel, ugyanis túl nagy bürokráciát zúdít az önkormányzatok, polgármesterek nyakába” – jellemezte a közigazgatási jogszabályt Korodi Attila.

„Júniusig úgy tűnt, minden halad a megfelelő kerékvágásban, ám az akkor kitört médiahisztériának köszönhetően egyre csekélyebb esély mutatkozik arra, hogy a szociáldemokraták támogassák törvénymódosító kezdeményezésünket” – fejtette ki Korodi Attila.