2012. február 21., 08:472012. február 21., 08:47
Az egy hónap egyébként a gyermeknevelési szabadság bármely időszakában felhasználható, az állam által fizetett segély pedig az éppen otthon maradt fél nettó jövedelmének 75 százaléka lesz, amely azonban nem haladhatja meg a 3400 lejt, illetve nem lehet kevesebb 600 lejnél.
„A 2010-ben megszavazott irányelvet idén március 1-jétől az EU minden tagállamának be kell építenie saját jogrendszerébe, egyenként kidolgozva az alkalmazási részleteket. A kezdeményezést mindenképpen jó ötletnek tartom, hiszen a különböző demográfiai statisztikákból és elemzésekből is egyértelműen kitűnik, hogy a gyermekvállalási kedv azon államokban magasabb, ahol mindkét szülő, értelemszerűen az apa is részt vesz a gyermeknevelésben. A skandináv államokban emellett az anyának részmunka vállalására is lehetősége van, úgy gondolom, hogy az említett két elv jogszabályba való beépítése elengedhetetlen a jelenlegi trendek megváltoztatásához” – részletezte Sógor Csaba. Mint mondta, a romániai törvények értelmében az apáknak eddig is lehetőségük volt 5 fizetett munkanapot szabadnapként kivenni, hogy családjuk mellett lehessenek, a hatóságok azonban nem tették ezt kötelezővé, így kevesen éltek ezzel.
A Sógor Csaba által említett lehetőségre Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet, aki lapunk megkeresésére elmondta: a március 1-jétől hatályba lépő rendeletet alapvetően jó kezdeményezésnek tartja, azonban nehezen elképzelhető ennek szabályozása, illetve gyakorlati alkalmazása. „Az 1999/2010-es törvény alapján az apa a szülés utáni első 8 hónapban 5 munkanapnyi szabadságot kaphat, ha pedig részt vesz a háziorvos által tartott csecsemőgondozási felkészítőn is, az említett időszak 10 naposra bővül” – magyarázta a Csíki Anyák Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta: véleménye szerint a legideálisabb az lenne, ha – főként a kezdeti időszakban – a szülők közösen kezdenék meg a gyermeknevelési tevékenységet, a legtöbb esetben azonban a háziorvosok nem értesítik a szülőket erről a lehetőségről.
„Az említett törvény és az EU-s irányelv alapján létrejött kormányrendelet nem zárja ki egymást, ez utóbbi esetében azonban felmerülnek olyan kérdések, hogy például mi történik abban az esetben, ha az anya szoptatja gyermekét, a csecsemővel pedig az apa marad otthon. Az apáknak mindenképpen ki kell venniük részüket a gyermekgondozás gyakorlati feléből, az elképzelés azonban egyelőre nem egyértelmű” – vélekedett Tiboldi Beáta.
Hasonlóan vélekedett lapunk megkeresésére Sipos Zoltán, az Életfa Családsegítő Egyesület keretében működő apaklub tagja is, aki azonban elmondta: nem az egyesület nevében nyilatkozik, hanem a gyest már kipróbáló apa szerepében közelít a témához. „Konkrét törvénytervezet, illetve alkalmazási szabályzat hiányában nehéz véleményt mondani az EU-direktíva hatásairól. Az alkalmazástól nagyban függ az, hogy ez a szabály egy előremutató, a családon belüli szerepeket pozitívan befolyásoló kezdeményezés, vagy a kisgyermekes családok életét bonyolító, így-úgy megkerülendő rendelkezés lesz” – magyarázta Sipos Zoltán.
Mint mondta, az uniós hivatalnokok szándéka egyértelműen az apák családi életbe való intenzívebb bevonása volt, hiszen az utóbbi időben egyre általánosabbá vált az a felfogás, miszerint az apa szerepe kimerül a családfenntartásban, az anyagi biztonság megteremtésében. „Ebben a felállásban minden más, gyermekneveléssel kapcsolatos feladat az anyákra hárul. A szerepek ilyen módon történő leosztását elsősorban a gyermekek szenvedik meg: számukra nagyon fontos, hogy az apa napi szinten jelen legyen életükben, játsszon velük, mesét olvasson és fürdessen.
Ezalatt a hónap alatt az apának végre bőven jut ideje foglalkozni a gyermekével, kipróbálhat olyan dolgokat, melyekre más elfoglaltságai miatt nem jutott ideje. Ugyanakkor az apa számára is felüdülést jelenthet egy rövid ideig kilépni a mindennapi hajtásból. Hasznos lehet a hétfő reggeli gyűlés helyett kisétálni a játszótérre, és megtapasztalni, hogy nem maradt le semmiről – a világ nélküle is ugyanúgy megy tovább” – összegzett Sipos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok