Jelentős korszerűsítés vár a dési Torok fürdőre
Fotó: Rostás Szabolcs
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
2026. június 08., 15:292026. június 08., 15:29
Minden nyáron emberek ezrei érkeznek a dési Torok fürdőhöz, hogy a természetes sós tó és a köré épült fürdőpark vendégeiként kapcsolódjanak ki szabadidejükben. Ám a célpont sokkal vonzóbbá válhat, hiszen a következő időszakban felújítják a kolozsváriak körében is népszerű létesítményt.
A több mint 4,5 millió eurós finanszírozási szerződést az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és Dés polgármesteri hivatala írta alá, a beruházás célja a Torok gyógyfürdőpark korszerűsítése és újrarendezése. A több mint 27 000 négyzetméteren megvalósuló projekt a municípium egyik legfontosabb természetes turisztikai erőforrásának jobb hasznosítását célozza – olvasható a fejlesztési ügynökség közleményében.
A korszerűsítési munkálatok közé tartozik
Az egyik legfontosabb beavatkozás a Torok-tó délnyugati partjának megerősítésére irányul, amelyet földcsuszamlások érintettek. Elvégzik a lejtő stabilizálását és a sós tó védelmét szolgáló munkálatokat, hogy a terület hosszú távon biztonságosan használható legyen. Ugyanakkor felújítják a tó körüli platformokat, valamint újjáépítik a sétányokat és a szabadidős tereket.
Felújítják az öltözőket és a mosdókat, új, a látogatók – köztük a fogyatékkal élő személyek – kiszolgálására szánt épületszárnyat emelnek, továbbá kicserélik a vízvezeték- és villanyszerelési rendszereket.
A parkolók térségében korszerű beléptetőrendszereket, valamint két, beépített napelemekkel ellátott előtetőt alakítanak ki, amelyek hozzájárulnak a létesítmények működtetéséhez szükséges energia előállításához.
A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat
Fotó: Facebook/Morar Costan
A létesítményeket a környezetbarát megoldásokra helyezett hangsúllyal alakítják ki. A sétányokon természetes anyagokat használnak, a zöldövezeteket a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növényekkel és cserjékkel egészítik ki, a munkálatokat pedig a meglévő növényzet kivágása nélkül végzik el. A projekt a talajerózió megelőzését szolgáló intézkedéseket, szelektív hulladékgyűjtő rendszereket, valamint megújuló energia felhasználását is tartalmazza a meleg víz előállításához.
Egy olyan vonzerő megerősítését jelenti, amely több látogatót hozhat, támogathatja a helyi gazdaságot, és korszerű pihenőteret kínálhat a lakosoknak” – írják a közleményben.
A mai Torok fürdő is már modern szabadidős és balneáris létesítményként működik. Hivatalosan 2010. május 15-én nyitották meg, 40 ezer négyzetméteres területen, sós vizű medencékkel, gyermekmedencékkel, fedett medencével és sportpályákkal. A Dés központjától mintegy 2,5–3 kilométerre található, a város egyik fő nyári vonzerejévé vált létesítményt 2017-ben bővítették.
A térségben a só kitermelése már a római korban megkezdődött: a Salrom országos sótársaság ismertetése szerint Désaknán hét lépcsős vagy spirális jellegű római kori sófejtés nyomai, valamint a só szállítására használt „császári út” mintegy 50 méteres szakasza is azonosítható.
A sóbányászat később is meghatározta a környék arculatát: ezt jelzi például egy 1941-es képeslap is, amely „Désakna; Magyar királyi sóbánya” felirattal őriz bányabelsőt ábrázoló felvételt. A Torok-tó a helyi leírások szerint egy régi sóbánya beomlásával kialakult, hipersós vizű tó.
Dés Kolozs megye északi részének egyik régi városa, a Kis- és a Nagy-Szamos összefolyásánál, Kolozsvártól mintegy 57–60 kilométerre északkeletre.
A várost 1214-ben Dees néven említik először oklevélben, s már ekkor sószállító helyként tartották számon. A középkorban bányász- és kereskedővárosként erősödött meg, később Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye lett.
Történetében a sóbányászat, a vásáros jelleg, majd a vasúti és közúti kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. A 2021-es romániai népszámlálás szerint Dés lakossága 31 475 fő volt, ami csökkenést jelent a 2011-ben mért 33 497 főhöz képest. A város lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor továbbra is jelentős magyar közösség él itt: a népszámlálási adatok szerint a magyarok aránya 11,29 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!