
Jelentős korszerűsítés vár a dési Torok fürdőre
Fotó: Rostás Szabolcs
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
2026. június 08., 15:292026. június 08., 15:29
Minden nyáron emberek ezrei érkeznek a dési Torok fürdőhöz, hogy a természetes sós tó és a köré épült fürdőpark vendégeiként kapcsolódjanak ki szabadidejükben. Ám a célpont sokkal vonzóbbá válhat, hiszen a következő időszakban felújítják a kolozsváriak körében is népszerű létesítményt.
A több mint 4,5 millió eurós finanszírozási szerződést az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és Dés polgármesteri hivatala írta alá, a beruházás célja a Torok gyógyfürdőpark korszerűsítése és újrarendezése. A több mint 27 000 négyzetméteren megvalósuló projekt a municípium egyik legfontosabb természetes turisztikai erőforrásának jobb hasznosítását célozza – olvasható a fejlesztési ügynökség közleményében.
A korszerűsítési munkálatok közé tartozik
Az egyik legfontosabb beavatkozás a Torok-tó délnyugati partjának megerősítésére irányul, amelyet földcsuszamlások érintettek. Elvégzik a lejtő stabilizálását és a sós tó védelmét szolgáló munkálatokat, hogy a terület hosszú távon biztonságosan használható legyen. Ugyanakkor felújítják a tó körüli platformokat, valamint újjáépítik a sétányokat és a szabadidős tereket.
Felújítják az öltözőket és a mosdókat, új, a látogatók – köztük a fogyatékkal élő személyek – kiszolgálására szánt épületszárnyat emelnek, továbbá kicserélik a vízvezeték- és villanyszerelési rendszereket.
A parkolók térségében korszerű beléptetőrendszereket, valamint két, beépített napelemekkel ellátott előtetőt alakítanak ki, amelyek hozzájárulnak a létesítmények működtetéséhez szükséges energia előállításához.
A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat
Fotó: Facebook/Morar Costan
A létesítményeket a környezetbarát megoldásokra helyezett hangsúllyal alakítják ki. A sétányokon természetes anyagokat használnak, a zöldövezeteket a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növényekkel és cserjékkel egészítik ki, a munkálatokat pedig a meglévő növényzet kivágása nélkül végzik el. A projekt a talajerózió megelőzését szolgáló intézkedéseket, szelektív hulladékgyűjtő rendszereket, valamint megújuló energia felhasználását is tartalmazza a meleg víz előállításához.
Egy olyan vonzerő megerősítését jelenti, amely több látogatót hozhat, támogathatja a helyi gazdaságot, és korszerű pihenőteret kínálhat a lakosoknak” – írják a közleményben.
A mai Torok fürdő is már modern szabadidős és balneáris létesítményként működik. Hivatalosan 2010. május 15-én nyitották meg, 40 ezer négyzetméteres területen, sós vizű medencékkel, gyermekmedencékkel, fedett medencével és sportpályákkal. A Dés központjától mintegy 2,5–3 kilométerre található, a város egyik fő nyári vonzerejévé vált létesítményt 2017-ben bővítették.
A térségben a só kitermelése már a római korban megkezdődött: a Salrom országos sótársaság ismertetése szerint Désaknán hét lépcsős vagy spirális jellegű római kori sófejtés nyomai, valamint a só szállítására használt „császári út” mintegy 50 méteres szakasza is azonosítható.
A sóbányászat később is meghatározta a környék arculatát: ezt jelzi például egy 1941-es képeslap is, amely „Désakna; Magyar királyi sóbánya” felirattal őriz bányabelsőt ábrázoló felvételt. A Torok-tó a helyi leírások szerint egy régi sóbánya beomlásával kialakult, hipersós vizű tó.
Dés Kolozs megye északi részének egyik régi városa, a Kis- és a Nagy-Szamos összefolyásánál, Kolozsvártól mintegy 57–60 kilométerre északkeletre.
A várost 1214-ben Dees néven említik először oklevélben, s már ekkor sószállító helyként tartották számon. A középkorban bányász- és kereskedővárosként erősödött meg, később Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye lett.
Történetében a sóbányászat, a vásáros jelleg, majd a vasúti és közúti kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. A 2021-es romániai népszámlálás szerint Dés lakossága 31 475 fő volt, ami csökkenést jelent a 2011-ben mért 33 497 főhöz képest. A város lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor továbbra is jelentős magyar közösség él itt: a népszámlálási adatok szerint a magyarok aránya 11,29 százalék.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.
Románia lakossága gyorsan öregszik, miközben az idősellátás, idősotthonok kapacitása messze elmarad a nemzetközi szinttől. Cikkünkben körbejárjuk az idősotthonok helyzetét, hátrányait és előnyeit, árait.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
Szombat éjjel tűz ütött ki a gyergyótölgyesi pszichiátriai kórházban.
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!