Jelentős korszerűsítés vár a dési Torok fürdőre
Fotó: Rostás Szabolcs
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
2026. június 08., 15:292026. június 08., 15:29
Minden nyáron emberek ezrei érkeznek a dési Torok fürdőhöz, hogy a természetes sós tó és a köré épült fürdőpark vendégeiként kapcsolódjanak ki szabadidejükben. Ám a célpont sokkal vonzóbbá válhat, hiszen a következő időszakban felújítják a kolozsváriak körében is népszerű létesítményt.
A több mint 4,5 millió eurós finanszírozási szerződést az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és Dés polgármesteri hivatala írta alá, a beruházás célja a Torok gyógyfürdőpark korszerűsítése és újrarendezése. A több mint 27 000 négyzetméteren megvalósuló projekt a municípium egyik legfontosabb természetes turisztikai erőforrásának jobb hasznosítását célozza – olvasható a fejlesztési ügynökség közleményében.
A korszerűsítési munkálatok közé tartozik
Az egyik legfontosabb beavatkozás a Torok-tó délnyugati partjának megerősítésére irányul, amelyet földcsuszamlások érintettek. Elvégzik a lejtő stabilizálását és a sós tó védelmét szolgáló munkálatokat, hogy a terület hosszú távon biztonságosan használható legyen. Ugyanakkor felújítják a tó körüli platformokat, valamint újjáépítik a sétányokat és a szabadidős tereket.
Felújítják az öltözőket és a mosdókat, új, a látogatók – köztük a fogyatékkal élő személyek – kiszolgálására szánt épületszárnyat emelnek, továbbá kicserélik a vízvezeték- és villanyszerelési rendszereket.
A parkolók térségében korszerű beléptetőrendszereket, valamint két, beépített napelemekkel ellátott előtetőt alakítanak ki, amelyek hozzájárulnak a létesítmények működtetéséhez szükséges energia előállításához.
A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat
Fotó: Facebook/Morar Costan
A létesítményeket a környezetbarát megoldásokra helyezett hangsúllyal alakítják ki. A sétányokon természetes anyagokat használnak, a zöldövezeteket a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növényekkel és cserjékkel egészítik ki, a munkálatokat pedig a meglévő növényzet kivágása nélkül végzik el. A projekt a talajerózió megelőzését szolgáló intézkedéseket, szelektív hulladékgyűjtő rendszereket, valamint megújuló energia felhasználását is tartalmazza a meleg víz előállításához.
Egy olyan vonzerő megerősítését jelenti, amely több látogatót hozhat, támogathatja a helyi gazdaságot, és korszerű pihenőteret kínálhat a lakosoknak” – írják a közleményben.
A mai Torok fürdő is már modern szabadidős és balneáris létesítményként működik. Hivatalosan 2010. május 15-én nyitották meg, 40 ezer négyzetméteres területen, sós vizű medencékkel, gyermekmedencékkel, fedett medencével és sportpályákkal. A Dés központjától mintegy 2,5–3 kilométerre található, a város egyik fő nyári vonzerejévé vált létesítményt 2017-ben bővítették.
A térségben a só kitermelése már a római korban megkezdődött: a Salrom országos sótársaság ismertetése szerint Désaknán hét lépcsős vagy spirális jellegű római kori sófejtés nyomai, valamint a só szállítására használt „császári út” mintegy 50 méteres szakasza is azonosítható.
A sóbányászat később is meghatározta a környék arculatát: ezt jelzi például egy 1941-es képeslap is, amely „Désakna; Magyar királyi sóbánya” felirattal őriz bányabelsőt ábrázoló felvételt. A Torok-tó a helyi leírások szerint egy régi sóbánya beomlásával kialakult, hipersós vizű tó.
Dés Kolozs megye északi részének egyik régi városa, a Kis- és a Nagy-Szamos összefolyásánál, Kolozsvártól mintegy 57–60 kilométerre északkeletre.
A várost 1214-ben Dees néven említik először oklevélben, s már ekkor sószállító helyként tartották számon. A középkorban bányász- és kereskedővárosként erősödött meg, később Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye lett.
Történetében a sóbányászat, a vásáros jelleg, majd a vasúti és közúti kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. A 2021-es romániai népszámlálás szerint Dés lakossága 31 475 fő volt, ami csökkenést jelent a 2011-ben mért 33 497 főhöz képest. A város lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor továbbra is jelentős magyar közösség él itt: a népszámlálási adatok szerint a magyarok aránya 11,29 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!