Jelentős korszerűsítés vár a dési Torok fürdőre
Fotó: Rostás Szabolcs
Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.
2026. június 08., 15:292026. június 08., 15:29
Minden nyáron emberek ezrei érkeznek a dési Torok fürdőhöz, hogy a természetes sós tó és a köré épült fürdőpark vendégeiként kapcsolódjanak ki szabadidejükben. Ám a célpont sokkal vonzóbbá válhat, hiszen a következő időszakban felújítják a kolozsváriak körében is népszerű létesítményt.
A több mint 4,5 millió eurós finanszírozási szerződést az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és Dés polgármesteri hivatala írta alá, a beruházás célja a Torok gyógyfürdőpark korszerűsítése és újrarendezése. A több mint 27 000 négyzetméteren megvalósuló projekt a municípium egyik legfontosabb természetes turisztikai erőforrásának jobb hasznosítását célozza – olvasható a fejlesztési ügynökség közleményében.
A korszerűsítési munkálatok közé tartozik
Az egyik legfontosabb beavatkozás a Torok-tó délnyugati partjának megerősítésére irányul, amelyet földcsuszamlások érintettek. Elvégzik a lejtő stabilizálását és a sós tó védelmét szolgáló munkálatokat, hogy a terület hosszú távon biztonságosan használható legyen. Ugyanakkor felújítják a tó körüli platformokat, valamint újjáépítik a sétányokat és a szabadidős tereket.
Felújítják az öltözőket és a mosdókat, új, a látogatók – köztük a fogyatékkal élő személyek – kiszolgálására szánt épületszárnyat emelnek, továbbá kicserélik a vízvezeték- és villanyszerelési rendszereket.
A parkolók térségében korszerű beléptetőrendszereket, valamint két, beépített napelemekkel ellátott előtetőt alakítanak ki, amelyek hozzájárulnak a létesítmények működtetéséhez szükséges energia előállításához.
A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat
Fotó: Facebook/Morar Costan
A létesítményeket a környezetbarát megoldásokra helyezett hangsúllyal alakítják ki. A sétányokon természetes anyagokat használnak, a zöldövezeteket a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növényekkel és cserjékkel egészítik ki, a munkálatokat pedig a meglévő növényzet kivágása nélkül végzik el. A projekt a talajerózió megelőzését szolgáló intézkedéseket, szelektív hulladékgyűjtő rendszereket, valamint megújuló energia felhasználását is tartalmazza a meleg víz előállításához.
Egy olyan vonzerő megerősítését jelenti, amely több látogatót hozhat, támogathatja a helyi gazdaságot, és korszerű pihenőteret kínálhat a lakosoknak” – írják a közleményben.
A mai Torok fürdő is már modern szabadidős és balneáris létesítményként működik. Hivatalosan 2010. május 15-én nyitották meg, 40 ezer négyzetméteres területen, sós vizű medencékkel, gyermekmedencékkel, fedett medencével és sportpályákkal. A Dés központjától mintegy 2,5–3 kilométerre található, a város egyik fő nyári vonzerejévé vált létesítményt 2017-ben bővítették.
A térségben a só kitermelése már a római korban megkezdődött: a Salrom országos sótársaság ismertetése szerint Désaknán hét lépcsős vagy spirális jellegű római kori sófejtés nyomai, valamint a só szállítására használt „császári út” mintegy 50 méteres szakasza is azonosítható.
A sóbányászat később is meghatározta a környék arculatát: ezt jelzi például egy 1941-es képeslap is, amely „Désakna; Magyar királyi sóbánya” felirattal őriz bányabelsőt ábrázoló felvételt. A Torok-tó a helyi leírások szerint egy régi sóbánya beomlásával kialakult, hipersós vizű tó.
Dés Kolozs megye északi részének egyik régi városa, a Kis- és a Nagy-Szamos összefolyásánál, Kolozsvártól mintegy 57–60 kilométerre északkeletre.
A várost 1214-ben Dees néven említik először oklevélben, s már ekkor sószállító helyként tartották számon. A középkorban bányász- és kereskedővárosként erősödött meg, később Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye lett.
Történetében a sóbányászat, a vásáros jelleg, majd a vasúti és közúti kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. A 2021-es romániai népszámlálás szerint Dés lakossága 31 475 fő volt, ami csökkenést jelent a 2011-ben mért 33 497 főhöz képest. A város lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor továbbra is jelentős magyar közösség él itt: a népszámlálási adatok szerint a magyarok aránya 11,29 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy félmillió euró értékű hamis bankjegyet foglaltak le vasárnap délután a Szatmár Megyei Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat rendőrei. A két nagyváradi gyanúsítottat hétfőn a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte.
A medvék által nagyon sűrűn látogatott Transzfogarasi úton a Romsilva állami erdészet Argeș megyei igazgatósága az incidensek megelőzését szorgalmazza és az óriási összegű bírságokra hívja fel a figyelmet.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Nicușor Dan államfő óriásit tévedett, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a medvék vadászati kvótájának megduplázását célzó törvénytervezetünket – jelentette ki hétfőn Csoma Botond.
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
A Kolozs megyei rendőrség vizsgálatot indított a kolozsvári Virgil Madgearu szakközépiskola egyik 12. osztályos diáklánya ügyében, akinek a szülei a helyi sajtónak azt nyilatkozták, hogy lányukat bedrogozták és megerőszakolták a végzős banketten.
Az elmúlt 24 órában tapasztalt hidrometeorológiai jelenségek 12 megye 39 településén és Bukarestben okoztak károkat.
Egy kemping közelében történt az a medvetámadás, amelynek nyomán életét vesztette egy férfi szombaton Szeben megyében. A település polgármestere és egy liberális parlamenti képviselő a medvepopuláció szabályozását sürgeti a tragédia nyomán.
Szombat éjjel tűz ütött ki a gyergyótölgyesi pszichiátriai kórházban.
„Az RMDSZ már sok épületet visszaszerezett a történelmi magyar egyházak számára. Ha elfogadta volna az apátság a jogi szolgálatainkat, lehet, nem így alakul ez a történet” – hangsúlyozta Fejes Rudolf Anzelm atya kilakoltatása kapcsán Csoma Botond.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!