Hirdetés

Korszerűsítik a sós tó köré épült népszerű fürdőhelyet

dési Torok fürdő

Jelentős korszerűsítés vár a dési Torok fürdőre

Fotó: Rostás Szabolcs

Felújítják Dés és környéke egyik legfontosabb turisztikai és közösségi vonzerejét, a Torok fürdőt. A 4,5 millió eurós fürdőberuházás több látogatót, erősebb helyi gazdaságot és korszerűbb rekreációs lehetőségeket ígér.

Páva Adorján

2026. június 08., 15:292026. június 08., 15:29

Minden nyáron emberek ezrei érkeznek a dési Torok fürdőhöz, hogy a természetes sós tó és a köré épült fürdőpark vendégeiként kapcsolódjanak ki szabadidejükben. Ám a célpont sokkal vonzóbbá válhat, hiszen a következő időszakban felújítják a kolozsváriak körében is népszerű létesítményt.

A több mint 4,5 millió eurós finanszírozási szerződést az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és Dés polgármesteri hivatala írta alá, a beruházás célja a Torok gyógyfürdőpark korszerűsítése és újrarendezése. A több mint 27 000 négyzetméteren megvalósuló projekt a municípium egyik legfontosabb természetes turisztikai erőforrásának jobb hasznosítását célozza – olvasható a fejlesztési ügynökség közleményében.

Hirdetés

A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat. A munkálatok befejezését 2028 szeptemberére ütemezték.

A korszerűsítési munkálatok közé tartozik

  • a gyalogos sétányok felújítása,
  • a parkolók korszerűsítése,
  • a medencék és a sós tó körüli zöldövezetek és pihenőterek kialakítása,
  • valamint a hozzáférés javítása valamennyi látogatói kategória számára.

Az egyik legfontosabb beavatkozás a Torok-tó délnyugati partjának megerősítésére irányul, amelyet földcsuszamlások érintettek. Elvégzik a lejtő stabilizálását és a sós tó védelmét szolgáló munkálatokat, hogy a terület hosszú távon biztonságosan használható legyen. Ugyanakkor felújítják a tó körüli platformokat, valamint újjáépítik a sétányokat és a szabadidős tereket.

A projekt a meglévő infrastruktúra korszerűsítését is előirányozza.

Felújítják az öltözőket és a mosdókat, új, a látogatók – köztük a fogyatékkal élő személyek – kiszolgálására szánt épületszárnyat emelnek, továbbá kicserélik a vízvezeték- és villanyszerelési rendszereket.

A parkolók térségében korszerű beléptetőrendszereket, valamint két, beépített napelemekkel ellátott előtetőt alakítanak ki, amelyek hozzájárulnak a létesítmények működtetéséhez szükséges energia előállításához.

dési Torok fürdő Galéria

A beruházás befejezését követően a Torok fürdő évente több mint 53 000 látogatót vonzhat

Fotó: Facebook/Morar Costan

A létesítményeket a környezetbarát megoldásokra helyezett hangsúllyal alakítják ki. A sétányokon természetes anyagokat használnak, a zöldövezeteket a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó növényekkel és cserjékkel egészítik ki, a munkálatokat pedig a meglévő növényzet kivágása nélkül végzik el. A projekt a talajerózió megelőzését szolgáló intézkedéseket, szelektív hulladékgyűjtő rendszereket, valamint megújuló energia felhasználását is tartalmazza a meleg víz előállításához.

Idézet
Dés számára a beruházás többet jelent egy szabadidőközpont felújításánál.

Egy olyan vonzerő megerősítését jelenti, amely több látogatót hozhat, támogathatja a helyi gazdaságot, és korszerű pihenőteret kínálhat a lakosoknak” – írják a közleményben.

Dés és a Torok fürdő

A mai Torok fürdő is már modern szabadidős és balneáris létesítményként működik. Hivatalosan 2010. május 15-én nyitották meg, 40 ezer négyzetméteres területen, sós vizű medencékkel, gyermekmedencékkel, fedett medencével és sportpályákkal. A Dés központjától mintegy 2,5–3 kilométerre található, a város egyik fő nyári vonzerejévé vált létesítményt 2017-ben bővítették.

A dési Torok fürdő története szorosan összefonódik Désakna sóbányászati múltjával.

A térségben a só kitermelése már a római korban megkezdődött: a Salrom országos sótársaság ismertetése szerint Désaknán hét lépcsős vagy spirális jellegű római kori sófejtés nyomai, valamint a só szállítására használt „császári út” mintegy 50 méteres szakasza is azonosítható.

A sóbányászat később is meghatározta a környék arculatát: ezt jelzi például egy 1941-es képeslap is, amely „Désakna; Magyar királyi sóbánya” felirattal őriz bányabelsőt ábrázoló felvételt. A Torok-tó a helyi leírások szerint egy régi sóbánya beomlásával kialakult, hipersós vizű tó.

Dés Kolozs megye északi részének egyik régi városa, a Kis- és a Nagy-Szamos összefolyásánál, Kolozsvártól mintegy 57–60 kilométerre északkeletre.

Fekvése korán jelentős településsé tette: a Szamos-völgy természetes közlekedési útvonalai, valamint a környék sókincse meghatározták fejlődését.

A várost 1214-ben Dees néven említik először oklevélben, s már ekkor sószállító helyként tartották számon. A középkorban bányász- és kereskedővárosként erősödött meg, később Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye lett.

Történetében a sóbányászat, a vásáros jelleg, majd a vasúti és közúti kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. A 2021-es romániai népszámlálás szerint Dés lakossága 31 475 fő volt, ami csökkenést jelent a 2011-ben mért 33 497 főhöz képest. A város lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor továbbra is jelentős magyar közösség él itt: a népszámlálási adatok szerint a magyarok aránya 11,29 százalék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 26., vasárnap

Mi maradt az egykori iparvárosokból?

Minden évben ellátogatok pár napra a Bánságba, ahol Nándorhegy, Stájerlakanina és Oravicabánya környékén autózva újra és újra rácsodálkozom az egykor virágzó ipar hatalmas lenyomataira: gyártelepekre, csarnokokra, kéményekre, iparvágányokra.

Mi maradt az egykori iparvárosokból?
Mi maradt az egykori iparvárosokból?
2026. július 26., vasárnap

Mi maradt az egykori iparvárosokból?

Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán

A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.

Tarr Zoltán bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól Fehéregyházán
2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán Erdélyben: határon túli vezetőkkel találkozik és Petőfi-múzeumot avat a miniszter

Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.

Tarr Zoltán Erdélyben: határon túli vezetőkkel találkozik és Petőfi-múzeumot avat a miniszter
2026. július 26., vasárnap

Hogyan lesz a kilőtt vaddisznóból szalámi? A vadhús hosszú útja az erdőtől a boltokig

A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.

Hogyan lesz a kilőtt vaddisznóból szalámi? A vadhús hosszú útja az erdőtől a boltokig
Hirdetés
2026. július 25., szombat

Álvásárlók csalták csapdába a hangszert áruló erdélyi fiatalt, két férfit őrizetbe vettek

Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.

Álvásárlók csalták csapdába a hangszert áruló erdélyi fiatalt, két férfit őrizetbe vettek
2026. július 25., szombat

,,Hozzávágtam a telefonom a medvéhez” – egy budapesti újságíró drámai kalandja Tusnádfürdőn

Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.

,,Hozzávágtam a telefonom a medvéhez” – egy budapesti újságíró drámai kalandja Tusnádfürdőn
2026. július 25., szombat

A székelyek „örökös miniszterelnökének” nevezték, Magyar Péterről is kérdezték Orbán Viktort a tusványosozók

Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.

A székelyek „örökös miniszterelnökének” nevezték, Magyar Péterről is kérdezték Orbán Viktort a tusványosozók
Hirdetés
2026. július 25., szombat

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére

Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.

Magyar Péter már reagált a Fidesz elnökének tusványosi beszédére
2026. július 25., szombat

Tőkés László az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett és Márton Áron példájának követését ajánlotta

Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.

Tőkés László az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett és Márton Áron példájának követését ajánlotta
2026. július 25., szombat

Orbán Viktor: a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében számolják fel a demokráciát és a jogállamot Magyarországon

A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.

Orbán Viktor: a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében számolják fel a demokráciát és a jogállamot Magyarországon
Hirdetés
Hirdetés