Az RMDSZ felülvizsgálja a kormánnyal kötött, „finomvegyes megítélésű” együttműködést

A szenátor az eredmények közt említette, hogy sikerült elfogadtatni a protestáns teológia állami finanszírozását, a magyar diákok differenciált román érettségijére vonatkozó javaslatot, ugyanakkor emlékeztetett, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében is született a képviselőházban döntés, ami szintén az együttműködés eredménye. Rámutatott, azt is látni kell, számtalan kérdésben nem sikerült előrelépni, például az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésében, vagy március 15. hivatalos ünneppé való nyilvánításában.

Cseke Attila elmondta,

hiszen a parlamenti együttműködésben is fontos szerepe van a kormánynak, amely véleményezi a parlamenti kezdeményezéseket, vezeti a közigazgatást, ezért „tisztázni kell, miként viszonyul a romániai magyar közösséghez”.

Volt, hogy rossz szájízzel maradtak

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kérdésünkre úgy fogalmazott, finomvegyes a kormányzó szociáldemokrata párttal való parlamenti együttműködés megítélése, hiszen

Rámutatott, az együttműködés a nagyobbik kormánypárttal a parlamenti dimenziót merítette ki, kormányzati szinten kevés olyan helyzet adódott, amikor érvényesíteni lehetett: oktatásügyben lehetett lépéseket tenni, és a költségvetés kidolgozásakor is próbáltak eredményeket elérni. A frakcióvezető szerint a PSD–RMDSZ-kapcsolatban a szövetség törvénykezdeményezéseit szerették volna elfogadtatni, s bár voltak e téren sikeres próbálkozások, „rossz szájízzel maradtak”, amikor sarkalatos ügyekben – például március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításában, vagy a közigazgatási törvény módosításában, ami szerint 10 százalékra csökkentették volna az anyanyelvhasználati küszöböt – „a nacionalista hisztéria és nyomás hatására a PSD befékezett”.

Korodi is megerősítette: a további együttműködésről az RMDSZ-frakciókkal való egyeztetés nyomán döntenek, és hozzátette, sokat nyom majd a latban, hogy milyen kormányprogrammal rukkolnak elő. A Hargita megyei politikus leszögezte:

Antal Árpád szerint az első lépés az állami költségvetés bevételeinek növelése kellene hogy legyen, hatékonyabb adóbehajtással, hiszen így jutna pénz „nemcsak a titkosszolgálatokra, hanem az oktatásra, az egészségügyre és az infrastruktúrára is”. A sepsiszentgyörgyi politikus szerint nem kellene semmi újat kitalálni, csak a nyugaton működő modelleket alkalmazni.

Amint arról beszámoltunk, szerdán, a Klaus Johannis államfővel folytatott egyeztetést követően Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy nyilatkozott, mivel nem ismerik a Tudose helyére jelölt Viorica Dăncilă szociáldemokrata európai parlamenti képviselőt, nem tudnak sem pró, sem kontra érveket felhozni vele kapcsolatosan.

Liviu Dragnea PSD-elnök az egyeztetés után azt mondta, hogy Kelemen Hunorral is tárgyalt Dăncilă személyéről, elmondta neki, hogy amennyiben támogatják a jelöltet, „ugyanolyan jó és nyitott lesz a viszony a kormány és az RMDSZ között, mint a parlamentben”, az RMDSZ elnöke pedig – szerinte – azt mondta, nem lát okot arra, hogy ne támogassák.

korábban írtuk

Johannis rábólintott: Viorica Dăncilă lesz Románia első női miniszterelnöke

Klaus Johannis államfő bejelentette, hogy megbízta kormányalakítással szerdán Viorica Dăncilă EP-képviselőt, akit az eddig is kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöki posztra.