
Fotó: Rád András László
Mély döbbenet, elkeseredés és némi düh jellemezte a magyarbölkényi református gyülekezet tagjait, miután megtudták, hogy a felbőszült helyi cigányság egy része meggyalázta felmenőik sírjait a Maros megyei településen. Vasárnapi igehirdetésében Rád András László lelkipásztor nyugalomra intette híveit.
2022. június 13., 14:442022. június 13., 14:44
2022. június 13., 15:012022. június 13., 15:01
A sírgyalázást követő negyedik napon, azaz kedden délelőtt fogadja a magyarbölkényi református lelkészt a község helyi rendőre, akivel a péntek délutáni temetői incidensről tárgyalnak. A késésnek feltehetően az ortodox pünkösd miatti hosszú hétvége lehet az oka.
Amint arról beszámoltunk, pénteken délután a Maros megyei falu magyar temetőjeként számon tartott sírkert református parcelláján, fényes nappal tizenhárom kegyhelyet rongáltak meg – egyelőre ismeretlen tettesek. Azt viszont már tudni a Szászrégen közelében fekvő faluban, hogy a tetteseket a felbőszült pünkösdista romák körében kell keresni, akik éppen prédikátorukat kísérték utolsó útjára.

Pénteken délután fényes nappal, egy temetést követően sírokat gyaláztak meg a Maros megyei Magyarbölkényben.
A cigányok a református részben szerették volna örök nyugalomra helyezni vallási vezetőjüket, azonban az éppen kaszáló gondnok felvilágosította őket, hogy a hagyomány szerint a más felekezetűek temetkezési helye a sírkert túlsó részében, esetleg az új temetőben van. A szópárbaj szitkozódásba és fenyegetésbe csapott át, amit a temetés napján az alapos gyanú szerint „cselekedet” követett.
Maria Moldovan polgármester szerint jelenleg csend honol a faluban, azonban nyugodtság akkor lesz, amikor a hatóságoknak sikerül felfedniük a tettesek pontos kilétét, azok pedig felelni fognak vandál cselekedeteikért. A lapunknak nyilatkozó elöljáró nem nevezte meg a gyanúsított személyeket, azonban szavaiból egyértelműen ki lehetett következtetni, kikre céloz.
„Én is azt mondtam a pünkösdista közösségnek, hogy válasszák a másik temetőt. Köztudott, hogy a faluban két sírkert van: az egyik nagyrészt a magyaroké, a másik a románoké” – idézte fel a múlt heti javaslatát Maria Moldovan. A községgazda megerősítette azt, amit néhány nappal korábban a református lelkipásztor is mondott, miszerint Magyarbölkényre nem jellemzők az etnikai csatározások. A közel ezer lelket számláló falunak mintegy felét cigányok lakják, a másikat – szinte egyenlő arányban –románok és magyarok.
Fotó: Rád András László
Az indulatok visszafojtásában jelentős szerepet játszott Rád András László lelkipásztor is, aki a vasárnapi istentisztelet előtt mély döbbenetet, elkeseredettséget és némi dühöt érzékelt a gyülekezet tagjaiban. Mint mondta, igehirdetésében próbálta hangsúlyozni, hogy az önbíráskodás nem járható út.
– fejtette ki a lelkész a Krónika kérdésére. Hozzátette: a templomból kijövet már nyugodtságot érzett az emberek lelkében. A református közösség a vasárnapi istentiszteleten a méltányos jóvátételért és békességért imádkozott, a gyülekezet elöljárói pedig arra kértek mindenkit, hogy lélekben csatlakozzanak ehhez a szándékhoz.
A Maros megyei rendőrségnek közben hétfőig mindössze annyit sikerült kiderítenie, hogy az elkövetők kiskorúak. A lapunknak nyilatkozó helyettes szóvivő, Aurica Sabău egy eléggé érdekes elmélettel szolgált. „Úgy néz ki, hogy játszadozó gyerekek döntötték le a fejfákat” – mondta. Kérdésünkre, hogy hány évesek lehettek, ugyanis a betondarabok mozgatása bizonyos kort, súlyt és izomzatot is igényel, nem tudott válaszolni. Helyi forrásokból viszont megtudtuk, hogy az úgymond játszadozás egy áldozatot is követelt. Az egyik sírkő ráesett egy kisfiúra, aki kórházba került.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
1 hozzászólás