Könnyebb a kényszervégrehajtás

A ki nem fizetett számlák ellenértékét fedező javakat ráadásul már egyből a 45 napos fizetési határidő után el lehet kobozni, illetve lefoglalhatják az érintett bankszámláját. Egy másik lényeges változás, hogy az eddigi enyhébb kihágás helyett immár bűncselekményt követ el az, aki például a hálózatból lopja a vizet. Lerövidült ugyanakkor a törlesztési határidő: a közüzemi számlákat nem a kézbesítéstől, hanem a kiállítás dátumától számított 15 napon belül kell kifizetni.

Szakértők szerint a szigorítás elsősorban a magánházban élőket érinti, hiszen ők közvetlenül a szolgáltatókkal kötnek szerződést. A tömbházakban, társasházakban azonban a tulajdonosi társulásokon hajtják be az elmaradást, majd ezeknek a jogi személyeknek kell kiperelniük az adós tulajdonosból a tartozást – a társulásoknak viszont ennek érdekében továbbra is bírósághoz kell fordulniuk. Éppen ezért elképzelhető, hogy a módosítások nem érik el a várt hatásukat, hiszen a szolgáltatók eddig is leginkább a tömbházlakókkal pereskedtek, a magánházakban ugyanis egyszerűen felfüggesztették a szolgáltatást, így bírták fizetésre az ügyfelet. A társasházakban ez nem megoldás, mivel egy vagy néhány rosszul fizető kliens miatt nem büntethetik a rendszeresen időben törlesztő lakókat is.

Alaposan leegyszerűsödött a végrehajtás folyamat Kozsokár Attila, a Kovászna megyei Közművek Rt. aligazgatója szerint. Mint lapunknak elmondta: a legfontosabb, hogy ezentúl nem kell végigjárniuk a hosszadalmas jogi procedúrát, amely fellebbezésekkel akár egy évig is elhúzódhatott. Kozsokár arra is rámutatott: amennyiben az adósnak nincs jövedelme, illetve bankszámlája, ingóságait is elkobozhatják, és értékesíthetik. Az aligazgató ugyanakkor arra is kitért: jogerős bírósági ítélet után is gyakran szembesültek azzal, hogy nincs mit tenni a tartozást felhalmozó ügyféllel, azaz a kényszervégrehajtás a gyakorlatban nem valósítható meg.

A háromszéki szolgáltató egyébként eddig is csak végső esetben alkalmazott drasztikus módszereket, első lépésben értesítéseket küldenek, majd felszólítást, és mindig lehetőséget biztosítanak az adósságok átütemezésére is, ha az ügyfél vállalja, hogy az aktuális számlákat időben törleszti. Jelenleg mintegy hatmillió lejre rúg a kintlevőségük, ebből 3,9 millió lej 45 napos határidőn túli elmaradás. Folyamatosan perelnek a tartozásokért, 350–400 közé tehető a folyóügyeik száma, jellemzően ezek fele jut el a végrehajtókig, végül sokan az utolsó pillanatban fizetik ki az adósságot. Kozsokár Attila szerint a törvényt minden bizonnyal azért módosították, mert a bíróság az esetek többségében a szolgáltatónak adott igazat, és nem is volt ok a fellebbezésre.

A szigorításnak talán az időpontja is jelzésértékű, hiszen a fűtésidény miatt csak ezután következnek az igazán magas számlákkal járó hónapok, amikor jellemzően sokan küszködnek a szükséges összeg előteremtésével. Az ország jó része ugyanakkor más évszakokban is csak nehezen boldogul a közüzemi szolgáltatások ellenértékének lerovásával, az Országos Statisztikai Intézet (INS) ugyanis évről évre arról számol be, hogy a romániai lakosok mintegy egyharmada rendszeresen késik a fizetéssel.

A legutóbbi, 2015-re vonatkozó adatok szerint a háztartások 32,2 százaléka nem tudta időben kifizetni a közüzemi vagy más jellegű számlákat (például a bankhitel törlesztőrészletét), ennek elsődleges oka pedig a családok nehéz anyagi helyzete. Legtöbben az elektromosáram-szolgáltatóval szemben halmoztak fel adósságot. A helyzet még rosszabb volt 2014-ben, amikor a háztartások 37,6 százaléka volt ilyen helyzetben.