Fotó: Biró István
Rengeteg a tennivaló a Kárpát-medencei magyar szórványközösségekben, ahol valós igény van a közösségszervezői munkára – derült ki azon a kolozsvári sajtóbeszélgetésen, amelyre Magyarország főkonzulátusa a Petőfi Sándorról elnevezett szórványsegítő program ösztöndíjasait hívta meg.
2015. december 08., 19:052015. december 08., 19:05
Mile Lajos főkonzul elmondta: a májusig tartó program kertében az ösztöndíjasok közösségépítő munkát végeznek, amely egyfajta áldozatvállalással jár. A tevékenységek köre a pedagógusi munkától a kulturális rendezvények szervezéséig terjed. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy az elindított tevékenységek – önképzőkörök vagy éppen könyvtár megnyitása – a program lejárta után is működjenek.
Barabás János vezető konzul hozzátette: a program elindításához az a tapasztalat vezetett, hogy a szórványban csak ott van igazi magyar közösségi élet, ahol vannak helyi elkötelezett közösségszervezők. Ezért az ösztöndíjasokat tudatosan olyan településekre küldték, ahol nem volt öntevékeny a helyi közösség.
A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor-programot március 15-én hirdette meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Ennek keretében összesen ötven ösztöndíjas végez közösségszervező munkát a Kárpát-medence szórványvidékein, közülük 22-en Romániában. Az erdélyi szórványmagyarsággal foglalkozó közösségépítők nemcsak Magyarországról érkeztek, délvidéki és kárpátaljai is van közöttük.
A program résztvevői állításuk szerint számos gonddal szembesültek. Gyulafehérváron például azt tapasztalták, hogy egyes magyar szülők azért nem járatják magyar iskolába gyereküket, mert nem is tudnak róla, hogy létezik ilyen. A Fogarason dolgozó Bokor Csongor például arról számolt be, hogy a helyi önkormányzat hátrányosan megkülönbözteti a mintegy ezerfős magyar közösséget. Csak a helyi ortodox templom van megvilágítva, míg a magyar műemlék templomok esetében a közösség kifejezett kérésére sem hajlandók erre.
A Segesváron tevékenykedő Ferencz Orsolya ezzel ellentétben arról számolt be, hogy a Maros megyei városban a román közösség is pozitívan fogadta a helyi magyarságnak szóló rendezvényeket, többen részt is vettek ezeken. Kérdésünkre elmondta: bár az identitás megőrzése szempontjából alapvetők a hagyományőrző tevékenységek, a kortárs kultúrára is van igény a szórványközösségekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!