
Fotó: Biró István
Rengeteg a tennivaló a Kárpát-medencei magyar szórványközösségekben, ahol valós igény van a közösségszervezői munkára – derült ki azon a kolozsvári sajtóbeszélgetésen, amelyre Magyarország főkonzulátusa a Petőfi Sándorról elnevezett szórványsegítő program ösztöndíjasait hívta meg.
2015. december 08., 19:052015. december 08., 19:05
Mile Lajos főkonzul elmondta: a májusig tartó program kertében az ösztöndíjasok közösségépítő munkát végeznek, amely egyfajta áldozatvállalással jár. A tevékenységek köre a pedagógusi munkától a kulturális rendezvények szervezéséig terjed. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy az elindított tevékenységek – önképzőkörök vagy éppen könyvtár megnyitása – a program lejárta után is működjenek.
Barabás János vezető konzul hozzátette: a program elindításához az a tapasztalat vezetett, hogy a szórványban csak ott van igazi magyar közösségi élet, ahol vannak helyi elkötelezett közösségszervezők. Ezért az ösztöndíjasokat tudatosan olyan településekre küldték, ahol nem volt öntevékeny a helyi közösség.
A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor-programot március 15-én hirdette meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Ennek keretében összesen ötven ösztöndíjas végez közösségszervező munkát a Kárpát-medence szórványvidékein, közülük 22-en Romániában. Az erdélyi szórványmagyarsággal foglalkozó közösségépítők nemcsak Magyarországról érkeztek, délvidéki és kárpátaljai is van közöttük.
A program résztvevői állításuk szerint számos gonddal szembesültek. Gyulafehérváron például azt tapasztalták, hogy egyes magyar szülők azért nem járatják magyar iskolába gyereküket, mert nem is tudnak róla, hogy létezik ilyen. A Fogarason dolgozó Bokor Csongor például arról számolt be, hogy a helyi önkormányzat hátrányosan megkülönbözteti a mintegy ezerfős magyar közösséget. Csak a helyi ortodox templom van megvilágítva, míg a magyar műemlék templomok esetében a közösség kifejezett kérésére sem hajlandók erre.
A Segesváron tevékenykedő Ferencz Orsolya ezzel ellentétben arról számolt be, hogy a Maros megyei városban a román közösség is pozitívan fogadta a helyi magyarságnak szóló rendezvényeket, többen részt is vettek ezeken. Kérdésünkre elmondta: bár az identitás megőrzése szempontjából alapvetők a hagyományőrző tevékenységek, a kortárs kultúrára is van igény a szórványközösségekben.
Az Airbus számára termelő üzemcsarnokot avatott fel Kolozs megyében a belga Sonaca – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Emil Boc kolozsvári polgármester csütörtökön kijelentette, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészei által a polgármesteri hivatal székhelyén szerdán végzett vizsgálódás két társult cég közötti ügyeket érintettek, amelyeknek semmi közük a metró&a
Az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget – értesült az Economedia.ro.
Hosszas várakozás után Dominic Fritz temesvári polgármester megkapta a román állampolgárság megszerzéséhez szükséges engedélyt.
Nem robbanásveszélyes az elárasztott parajdi sóbányánál észlelt gázszivárgás az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által végzett mérések szerint, mivel ezek értéke jóval alacsonyabb a robbanásveszélyes szintnél.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program keretében összegyűlt búzából a Kolozs megyei Kalotaszentkirály–Zentelkén működő Ady Endre Szakiskola is részesült.
Az egészségügyi miniszter sürgős közbeavatkozását kéri egy civil szervezet a dicsőszentmártoni kórház pszichiátriai osztályán tapasztalt „embertelen körülmények” miatt. A kórház vezetése egyoldalú tájékoztatással vádolja a szervezetet.
A romániai gyógyturizmust népszerűsítő tájékoztató és interaktív térkép készült. Az orvosokhoz eljuttatott útmutató tizenkét betegségcsoport gyógykúrás kezelését ismerteti, a térképen pedig 160 gyógy- és balneoklimatikus központ kapott helyet.
A hulladékgazdálkodási szabályok megsértése miatt indított büntetőeljárást a rendőrség egy érszakácsi (Szatmár megyei) autóbontó ellen. A faluban nyolc személy dolgozott az illegális autóbontóban.
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
szóljon hozzá!