Vendégek és házigazdák a felújított iskolaépület előtt
Fotó: Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében felavatták szombaton Kolozsváron az Apáczai Csere János Gimnáziumnak a magyar állam támogatásával kibővített, felújított épületét. A bővítés révén egy épületben működhet a népszerű belváros iskola összes osztálya.
2018. június 02., 13:572018. június 02., 13:57
2018. június 03., 14:072018. június 03., 14:07
A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentiszteleten mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek tartotta, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, "ha fogytán a muníció". Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve,
Az építkezést a magyar állam 650 millió forinttal támogatta
Fotó: Kiss Gábor
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök-helyettes megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.
Bánffy Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, "a magyarság ügye is el van és el lesz intézve".
Semjén Zsolt kormányfőhelyettes (balra), Kató Béla püspök és Vörös Alpár iskolaigazgató felavatja a kibővített és felújított iskolaépületet
Fotó: Kiss Gábor
A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.
Vörös Alpár iskolaigazgató korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, régóta időszerű az új épületszárny építése, ugyanis a népszerű belvárosi tanintézetben évtizedek óta két váltásban folyik az oktatás. „Hat éve ezt úgy sikerült megoldani, hogy a ferences kolostorban kaptunk pár termet, ahol jelenleg az elemi osztályaink működnek. De mivel ezek nem oktatási célra voltak tervezve, szükség volt egy új szárnyra” – indokolta az építkezés szükségességét lapunknak az igazgató.
Elmondta, az alagsorból, földszintből, két emeletből és manzárdból álló új ingatlanban 8 tanterem lesz az elemisták számára, de itt kap helyet a könyvtár, az olvasóterem és egy ebédlő is, illetve itt alakítanak ki új dísztermet, miután a jelenlegi régóta kicsinek bizonyul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!