Vendégek és házigazdák a felújított iskolaépület előtt
Fotó: Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében felavatták szombaton Kolozsváron az Apáczai Csere János Gimnáziumnak a magyar állam támogatásával kibővített, felújított épületét. A bővítés révén egy épületben működhet a népszerű belváros iskola összes osztálya.
2018. június 02., 13:572018. június 02., 13:57
2018. június 03., 14:072018. június 03., 14:07
A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentiszteleten mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek tartotta, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, "ha fogytán a muníció". Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve,
Az építkezést a magyar állam 650 millió forinttal támogatta
Fotó: Kiss Gábor
Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök-helyettes megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.
Bánffy Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, "a magyarság ügye is el van és el lesz intézve".
Semjén Zsolt kormányfőhelyettes (balra), Kató Béla püspök és Vörös Alpár iskolaigazgató felavatja a kibővített és felújított iskolaépületet
Fotó: Kiss Gábor
A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.
Vörös Alpár iskolaigazgató korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, régóta időszerű az új épületszárny építése, ugyanis a népszerű belvárosi tanintézetben évtizedek óta két váltásban folyik az oktatás. „Hat éve ezt úgy sikerült megoldani, hogy a ferences kolostorban kaptunk pár termet, ahol jelenleg az elemi osztályaink működnek. De mivel ezek nem oktatási célra voltak tervezve, szükség volt egy új szárnyra” – indokolta az építkezés szükségességét lapunknak az igazgató.
Elmondta, az alagsorból, földszintből, két emeletből és manzárdból álló új ingatlanban 8 tanterem lesz az elemisták számára, de itt kap helyet a könyvtár, az olvasóterem és egy ebédlő is, illetve itt alakítanak ki új dísztermet, miután a jelenlegi régóta kicsinek bizonyul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!