Magasztos célok. A kolozsvári repülőtéren új terminál is épül majd több mint 200 millió euróból
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt. A Kolozs Megyei Tanács egy sor nagyszabású projektet tervez véghez vinni az infrastruktúra bővítése érdekében, amelyek mintegy 333 millió euróból valósulhatnak meg a következő években az ország második legnagyobb repülőterén. A fejlődésnek párban kell járnia Kolozsvár és környéke gazdasági fellendülésével.
2025. augusztus 23., 08:552025. augusztus 23., 08:55
„Minden előrejelzés egyértelműen azt mutatja, hogy 20 éven belül a repülőtér eléri a 10 millió utas küszöbét. Ez egy fontos szám, amely nagy felelősséggel jár, amelyet nekünk, mint a létesítmény tulajdonosának, kötelességünk a legprofibb módon kezelni. Éppen ezért úgy látjuk,
– jelentette be Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke.
Az önkormányzati vezető a minap sajtótájékoztatón számolt be David Ciceo reptérigazgató társaságában a tucatnyi beruházást felölelő, hosszú távú stratégia elemeiről. Ezek közül messze a legköltségesebb fejlesztés egy teljesen új utasterminál megépítése (mintegy 200 millió euróból), de a kifutópályák hosszának növelése sem olcsó mulatság, amelyhez ráadásul a Szamos folyó elterelése is szükséges.
A tavaly több mint 3,2 millió utast kiszolgáló, idén e tekintetben várhatóan a 3,5 millió fős létszámot megközelítő reptér hosszú távú fejlesztési stratégiája több mint 333 millió eurós befektetéssel számol az Agendaconstructiilor.ro építőipari szakportál beszámolója szerint, amiből amelyből 298 millió euró saját forrás, a fennmaradó részt pedig elnyert és vissza nem térítendő pályázati forrásokból fedeznék, beleértve az alternatív, például magántőke bevonásával, a piacról (tőzsdéről) származó forrásokat is.
Az említett összegeken kívül a Szamos-Tisza vízgyűjtő medencét kezelő országos hatóság mintegy 35 millió eurót feltételező beruházás során tereli el a Szamost, a munkálatok előrehaladása több mint 50 százalékos. A beavatkozás elengedhetetlen a kifutópálya-hosszabbítás és egyéb fejlesztési projektek megvalósításához.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke arra kérte a kormányt, hogy támogassa a Szamos folyó elterelési munkálatainak folytatását. Ha a projektet nem folytatja a környezetvédelmi minisztérium, akkor jövőre a megyei tanács veszi át a kivitelezést.
„Azt kértem Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy segítsen nekünk a folytatásban, különben az elvégzett munka romlásnak indul.
A munkálatokat a minisztérium félbehagyta, pedig eddig több mint 80 millió lejt költöttünk a Szamos elterelésére. Minden politikai párttal tárgyaltunk a projekt támogatásáról és véglegesítéséről. Igen, ez egy nehéz időszak, de a projektet be kell fejezni” – hangsúlyozta a Monitorul de Cluj helyi lap beszámolója szerint Alin Tișe. Aki egyébként nemrég szakított a kormányzó, miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL), miután nem választották meg első alelnöknek.
A kolozsvári kifutópálya meghosszabbítása a Szamos elterelésével jár
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
David Ciceo a sajtótájékoztatón ismertette a repülőtér fejlesztési projektjeit, amelyek célja, hogy a felkészítsék a létesítmény infrastruktúráját a jövő kihívásaira és az utasok kényelmének növelésére.
A stratégia a következő beruházásokat foglalja magában:
A beruházások zöme a jelenlegi tervek szerint a következő években, még ebben az évtizedben, 2030-ig elkészülhet. Egyedül a legnagyobb projekt, az új utasterminál megépítése „csúszhat át” 2031-re. A háromszintes (alagsor-földszint-emelet), 23 900 négyzetméteres beépített felülettel rendelkező, összesen 71 700 négyzetméteren elterülő építmény
Ugyanakkor az áfa nélkül 38 millió euróból megvalósítandó kifutópálya-hosszabbítás is 2030 végére készülhet el – persze ha időben befejezik a Szamos elterelését. És persze valamennyi, most felvetett határidő startból optimistának mondható a jelenlegi megszorítások, deficitcsökkentő intézkedések közepette.
A beruházások szükségességét eközben kevesen vitatják, hiszen az 1848-1849-es erdélyi román szabadságharcosról, Avram Iancuról elnevezett kolozsvári nemzetközi repülőtér Románia második legnagyobb reptere, forgalma pedig folyamatosan nő, kéz a kézben Kolozsvár és környéke gazdasági erejével.
Az 1917-ben katonai reptérként megépített létesítmény „a román világban”, 1932-ben vált polgári repülőtérré, a második világháborúban ismét katonai célokra használták. 1944 szeptemberében egy szovjet légitámadás következtében épületei, hangárai, kifutópályája tönkrement. A háború után a kifutópályát helyreállították, de új épületet csak 1968-ban emeltek.
Abban az évben 32 ezer utast szolgált ki, a 100 ezres határt 2002-ben lépte át (105 091), 2010-ben pedig már több mint egymillió, 2017-ben 2,68 millió főt szolgált ki, a 3 milliós határt 2023-ban lépte át. A tavalyi 3 266 447 utas után idénre 3,4 millió utast várnak. A növekedésről tanúskodó becslést alátámasztja, hogy idén augusztus elsején már megvolt a kétmilliomodik utas, csaknem egy hónappal korábban, mint tavaly.
A kolozsvári nemzetközi létesítmény a második legnagyobb repülőtér a sokkal nagyobb forgalmat lebonyolító, Bukarest melletti otopeni-i után (2024-ben 15 940 443 utas). A kincses városi létesítmény mellett még Iași (2 196 793) és Temesvár (1 323 690) reptere szolgál ki egymilliónál több utast évente.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
A romániai repülőtereknek csak egy része rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a folyadékkorlátozás eltörlését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!