
Magasztos célok. A kolozsvári repülőtéren új terminál is épül majd több mint 200 millió euróból
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt. A Kolozs Megyei Tanács egy sor nagyszabású projektet tervez véghez vinni az infrastruktúra bővítése érdekében, amelyek mintegy 333 millió euróból valósulhatnak meg a következő években az ország második legnagyobb repülőterén. A fejlődésnek párban kell járnia Kolozsvár és környéke gazdasági fellendülésével.
2025. augusztus 23., 08:552025. augusztus 23., 08:55
„Minden előrejelzés egyértelműen azt mutatja, hogy 20 éven belül a repülőtér eléri a 10 millió utas küszöbét. Ez egy fontos szám, amely nagy felelősséggel jár, amelyet nekünk, mint a létesítmény tulajdonosának, kötelességünk a legprofibb módon kezelni. Éppen ezért úgy látjuk,
– jelentette be Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke.
Az önkormányzati vezető a minap sajtótájékoztatón számolt be David Ciceo reptérigazgató társaságában a tucatnyi beruházást felölelő, hosszú távú stratégia elemeiről. Ezek közül messze a legköltségesebb fejlesztés egy teljesen új utasterminál megépítése (mintegy 200 millió euróból), de a kifutópályák hosszának növelése sem olcsó mulatság, amelyhez ráadásul a Szamos folyó elterelése is szükséges.
A tavaly több mint 3,2 millió utast kiszolgáló, idén e tekintetben várhatóan a 3,5 millió fős létszámot megközelítő reptér hosszú távú fejlesztési stratégiája több mint 333 millió eurós befektetéssel számol az Agendaconstructiilor.ro építőipari szakportál beszámolója szerint, amiből amelyből 298 millió euró saját forrás, a fennmaradó részt pedig elnyert és vissza nem térítendő pályázati forrásokból fedeznék, beleértve az alternatív, például magántőke bevonásával, a piacról (tőzsdéről) származó forrásokat is.
Az említett összegeken kívül a Szamos-Tisza vízgyűjtő medencét kezelő országos hatóság mintegy 35 millió eurót feltételező beruházás során tereli el a Szamost, a munkálatok előrehaladása több mint 50 százalékos. A beavatkozás elengedhetetlen a kifutópálya-hosszabbítás és egyéb fejlesztési projektek megvalósításához.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke arra kérte a kormányt, hogy támogassa a Szamos folyó elterelési munkálatainak folytatását. Ha a projektet nem folytatja a környezetvédelmi minisztérium, akkor jövőre a megyei tanács veszi át a kivitelezést.
„Azt kértem Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy segítsen nekünk a folytatásban, különben az elvégzett munka romlásnak indul.
A munkálatokat a minisztérium félbehagyta, pedig eddig több mint 80 millió lejt költöttünk a Szamos elterelésére. Minden politikai párttal tárgyaltunk a projekt támogatásáról és véglegesítéséről. Igen, ez egy nehéz időszak, de a projektet be kell fejezni” – hangsúlyozta a Monitorul de Cluj helyi lap beszámolója szerint Alin Tișe. Aki egyébként nemrég szakított a kormányzó, miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL), miután nem választották meg első alelnöknek.
A kolozsvári kifutópálya meghosszabbítása a Szamos elterelésével jár
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
David Ciceo a sajtótájékoztatón ismertette a repülőtér fejlesztési projektjeit, amelyek célja, hogy a felkészítsék a létesítmény infrastruktúráját a jövő kihívásaira és az utasok kényelmének növelésére.
A stratégia a következő beruházásokat foglalja magában:
A beruházások zöme a jelenlegi tervek szerint a következő években, még ebben az évtizedben, 2030-ig elkészülhet. Egyedül a legnagyobb projekt, az új utasterminál megépítése „csúszhat át” 2031-re. A háromszintes (alagsor-földszint-emelet), 23 900 négyzetméteres beépített felülettel rendelkező, összesen 71 700 négyzetméteren elterülő építmény
Ugyanakkor az áfa nélkül 38 millió euróból megvalósítandó kifutópálya-hosszabbítás is 2030 végére készülhet el – persze ha időben befejezik a Szamos elterelését. És persze valamennyi, most felvetett határidő startból optimistának mondható a jelenlegi megszorítások, deficitcsökkentő intézkedések közepette.
A beruházások szükségességét eközben kevesen vitatják, hiszen az 1848-1849-es erdélyi román szabadságharcosról, Avram Iancuról elnevezett kolozsvári nemzetközi repülőtér Románia második legnagyobb reptere, forgalma pedig folyamatosan nő, kéz a kézben Kolozsvár és környéke gazdasági erejével.
Az 1917-ben katonai reptérként megépített létesítmény „a román világban”, 1932-ben vált polgári repülőtérré, a második világháborúban ismét katonai célokra használták. 1944 szeptemberében egy szovjet légitámadás következtében épületei, hangárai, kifutópályája tönkrement. A háború után a kifutópályát helyreállították, de új épületet csak 1968-ban emeltek.
Abban az évben 32 ezer utast szolgált ki, a 100 ezres határt 2002-ben lépte át (105 091), 2010-ben pedig már több mint egymillió, 2017-ben 2,68 millió főt szolgált ki, a 3 milliós határt 2023-ban lépte át. A tavalyi 3 266 447 utas után idénre 3,4 millió utast várnak. A növekedésről tanúskodó becslést alátámasztja, hogy idén augusztus elsején már megvolt a kétmilliomodik utas, csaknem egy hónappal korábban, mint tavaly.
A kolozsvári nemzetközi létesítmény a második legnagyobb repülőtér a sokkal nagyobb forgalmat lebonyolító, Bukarest melletti otopeni-i után (2024-ben 15 940 443 utas). A kincses városi létesítmény mellett még Iași (2 196 793) és Temesvár (1 323 690) reptere szolgál ki egymilliónál több utast évente.

A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.

A romániai repülőtereknek csak egy része rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a folyadékkorlátozás eltörlését.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
szóljon hozzá!