Magasztos célok. A kolozsvári repülőtéren új terminál is épül majd több mint 200 millió euróból
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt. A Kolozs Megyei Tanács egy sor nagyszabású projektet tervez véghez vinni az infrastruktúra bővítése érdekében, amelyek mintegy 333 millió euróból valósulhatnak meg a következő években az ország második legnagyobb repülőterén. A fejlődésnek párban kell járnia Kolozsvár és környéke gazdasági fellendülésével.
2025. augusztus 23., 08:552025. augusztus 23., 08:55
„Minden előrejelzés egyértelműen azt mutatja, hogy 20 éven belül a repülőtér eléri a 10 millió utas küszöbét. Ez egy fontos szám, amely nagy felelősséggel jár, amelyet nekünk, mint a létesítmény tulajdonosának, kötelességünk a legprofibb módon kezelni. Éppen ezért úgy látjuk,
– jelentette be Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke.
Az önkormányzati vezető a minap sajtótájékoztatón számolt be David Ciceo reptérigazgató társaságában a tucatnyi beruházást felölelő, hosszú távú stratégia elemeiről. Ezek közül messze a legköltségesebb fejlesztés egy teljesen új utasterminál megépítése (mintegy 200 millió euróból), de a kifutópályák hosszának növelése sem olcsó mulatság, amelyhez ráadásul a Szamos folyó elterelése is szükséges.
A tavaly több mint 3,2 millió utast kiszolgáló, idén e tekintetben várhatóan a 3,5 millió fős létszámot megközelítő reptér hosszú távú fejlesztési stratégiája több mint 333 millió eurós befektetéssel számol az Agendaconstructiilor.ro építőipari szakportál beszámolója szerint, amiből amelyből 298 millió euró saját forrás, a fennmaradó részt pedig elnyert és vissza nem térítendő pályázati forrásokból fedeznék, beleértve az alternatív, például magántőke bevonásával, a piacról (tőzsdéről) származó forrásokat is.
Az említett összegeken kívül a Szamos-Tisza vízgyűjtő medencét kezelő országos hatóság mintegy 35 millió eurót feltételező beruházás során tereli el a Szamost, a munkálatok előrehaladása több mint 50 százalékos. A beavatkozás elengedhetetlen a kifutópálya-hosszabbítás és egyéb fejlesztési projektek megvalósításához.
A Kolozs Megyei Tanács elnöke arra kérte a kormányt, hogy támogassa a Szamos folyó elterelési munkálatainak folytatását. Ha a projektet nem folytatja a környezetvédelmi minisztérium, akkor jövőre a megyei tanács veszi át a kivitelezést.
„Azt kértem Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy segítsen nekünk a folytatásban, különben az elvégzett munka romlásnak indul.
A munkálatokat a minisztérium félbehagyta, pedig eddig több mint 80 millió lejt költöttünk a Szamos elterelésére. Minden politikai párttal tárgyaltunk a projekt támogatásáról és véglegesítéséről. Igen, ez egy nehéz időszak, de a projektet be kell fejezni” – hangsúlyozta a Monitorul de Cluj helyi lap beszámolója szerint Alin Tișe. Aki egyébként nemrég szakított a kormányzó, miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL), miután nem választották meg első alelnöknek.
A kolozsvári kifutópálya meghosszabbítása a Szamos elterelésével jár
Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj
David Ciceo a sajtótájékoztatón ismertette a repülőtér fejlesztési projektjeit, amelyek célja, hogy a felkészítsék a létesítmény infrastruktúráját a jövő kihívásaira és az utasok kényelmének növelésére.
A stratégia a következő beruházásokat foglalja magában:
A beruházások zöme a jelenlegi tervek szerint a következő években, még ebben az évtizedben, 2030-ig elkészülhet. Egyedül a legnagyobb projekt, az új utasterminál megépítése „csúszhat át” 2031-re. A háromszintes (alagsor-földszint-emelet), 23 900 négyzetméteres beépített felülettel rendelkező, összesen 71 700 négyzetméteren elterülő építmény
Ugyanakkor az áfa nélkül 38 millió euróból megvalósítandó kifutópálya-hosszabbítás is 2030 végére készülhet el – persze ha időben befejezik a Szamos elterelését. És persze valamennyi, most felvetett határidő startból optimistának mondható a jelenlegi megszorítások, deficitcsökkentő intézkedések közepette.
A beruházások szükségességét eközben kevesen vitatják, hiszen az 1848-1849-es erdélyi román szabadságharcosról, Avram Iancuról elnevezett kolozsvári nemzetközi repülőtér Románia második legnagyobb reptere, forgalma pedig folyamatosan nő, kéz a kézben Kolozsvár és környéke gazdasági erejével.
Az 1917-ben katonai reptérként megépített létesítmény „a román világban”, 1932-ben vált polgári repülőtérré, a második világháborúban ismét katonai célokra használták. 1944 szeptemberében egy szovjet légitámadás következtében épületei, hangárai, kifutópályája tönkrement. A háború után a kifutópályát helyreállították, de új épületet csak 1968-ban emeltek.
Abban az évben 32 ezer utast szolgált ki, a 100 ezres határt 2002-ben lépte át (105 091), 2010-ben pedig már több mint egymillió, 2017-ben 2,68 millió főt szolgált ki, a 3 milliós határt 2023-ban lépte át. A tavalyi 3 266 447 utas után idénre 3,4 millió utast várnak. A növekedésről tanúskodó becslést alátámasztja, hogy idén augusztus elsején már megvolt a kétmilliomodik utas, csaknem egy hónappal korábban, mint tavaly.
A kolozsvári nemzetközi létesítmény a második legnagyobb repülőtér a sokkal nagyobb forgalmat lebonyolító, Bukarest melletti otopeni-i után (2024-ben 15 940 443 utas). A kincses városi létesítmény mellett még Iași (2 196 793) és Temesvár (1 323 690) reptere szolgál ki egymilliónál több utast évente.
A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.
A romániai repülőtereknek csak egy része rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a folyadékkorlátozás eltörlését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!