
Fotó: Biró István
Eckstein-Kovács Péter ugyanakkor csütörtökön arra figyelmeztetett: ha a képviselőház nem fogadja el sürgősségi eljárással a törvénymódosítást, megtörténhet, hogy az RMGC még a tervezet megtárgyalása előtt megkapja a projektje megvalósításához szükséges hatósági engedélyeket. Ebben az esetben a jóváhagyás után elfogadott törvény már nem akadályozhatja meg a ciánszármazékokkal történő verespataki nemesfém-kitermelést. Az indítvány sürgősségi eljárásban történő megvitatását egyébként a képviselőház állandó bizottsága a napokban elutasította. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter ötéves átmeneti időszakot kért ama vállalatok számára, amelyek jelenleg ciántechnológiát használnak. „Környezetvédelmi szempontból az az érdek, hogy az ilyen típusú vegyületek ne jelenjenek meg a román piacon. De azt is el kell fogadni, hogy Romániában a bányaipar fontos tényezője az országos összjövedelemnek, így az érintett ágazat engedményeket kér ezen a téren” – jelentette ki a tárcavezető. Cristina Merrill, az RMGC szóvivője csütörtökön a Krónika kérdésére közölte: a társaság nem a környezetvédelmi tárca, hanem a kormány május 2-i álláspontját tartja mérvadónak, amikor a kabinet még ellenezte a ciántechnológia betiltásáról szóló tervet.
Ezzel egy időben több mint húsz romániai civil szervezet – közöttük a Greenpeace, a Polgártárs Alapítvány, a Zöld Erdély Egyesület – Ciánmentes Romániáért Koalíciót hozott létre, amelynek célja a törvénytervezet támogatása, Verespatak megmentése. Csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatójukon a zöld szervezetek képviselői elmondták, országos tájékoztató kampányba fognak a ciántechnológia használata veszélyeinek és kockázatainak ismertetése érdekében, honlapjukon pedig petíció küldésére is lehetőség nyílik bármely megye hatóságaihoz. A kampány résztvevői azt javasolják a lakosságnak: kérjék fel a parlamenti képviselőket, vegyenek részt a törvénymódosítás parlamenti vitáján. „Noha a kanadai vállalat kemény sajtókampányt indított projektje érdekében, meggyőződésem, hogy sikeres lesz a koalíció törekvése, és megmentjük Verespatakot. Akkor többen szkeptikusan viszonyultak SOS Segesvár elnevezésű kampányunkhoz, mégis megakadályoztuk a Drakula park megépítését” – jelentette ki Marosvásárhelyen Smaranda Enache, az akcióban részt vevő Pro Europa Liga társelnöke.
A román hatóságok egyébként ebben az időszakban tárgyalnak a verespataki beruházás engedélyeztetési eljárásáról, és várhatóan még idén választ adnak az RMGC-nek: jóváhagyják-e az aranybánya létrehozását. A cég kanadai anyavállalata, a Gabriel Resources eddig 200 millió dollárt fektetett be 2,5 milliárd dolláros projektjébe, amelynek megvalósítása esetén tíz év alatt, ciántechnológiát alkalmazva bányászná ki a település színesfémtartalékát, és ehhez mintegy kétezer lakost költöztetne el Verespatakról.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.